HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című könyvhöz tartozó fórum. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a www.egyvilag.hu címen található, a szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozattal együtt.

Facebook-csoport:
Érdekes egy világ!

Facebook lap:
www.facebook.com/Egyvilag

Email: egyvilag@gmail.com

Friss topikok

  • Szalay Miklós: Az energia mibenlétéhez még: Az energiára azt lehet mondani, hogy egy dolog állapotában rejlő leh... (2021.03.11. 21:51) Anyag, energia, erők
  • Szalay Miklós: Interaktív élet fája: www.onezoom.org/ Némi angol tudás nem árt hozzá, de szerintem anélkül is k... (2021.03.04. 00:55) Élet és fajok
  • Szalay Miklós: A spekuláció korlátozása itt fent csak egy sor, de a teljes változatban ki van fejtve, és szó van ... (2021.02.17. 04:16) Részvények, tőzsde, spekuláció
  • Szalay Miklós: Az abortuszhoz még annyit, hogy természetesen a védekezés, a nem kívánt terhességek megelőzése a l... (2021.02.06. 18:46) Egyebek (2020 november)
  • Szalay Miklós: Interaktív élet fája: www.onezoom.org/life/ (2021.01.28. 23:06) Érdekes biológiai jelenségek

Anyag, energia, erők

2012.08.23.

 

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   Anyag

Anyag az, ami tömeggel és térbeli kiterjedéssel is rendelkezik. ß

A tömeg alapvetően két jelenséget idéz elő: egyrészt ellenáll az erőknek, tehetetlenséget ad a testeknek: adott energiával ezért lehet csak adott mértékű gyorsulást elérni. Másrészt a tömeg vesz részt a gravitációs kölcsönhatásban, emiatt, és ennek arányában vonzzák egymást a testek. A tömeg egyéb, szokatlanabb összefüggéseiről lásd a ‘Relativitáselmélet’ témát.

Az anyag apró, oszthatatlan részecskékből áll.

Az anyag részecskéi standardizáltak, azaz az egyik részecske éppen olyan, mint a másik.

Az anyag építőkövei lényegesen változatosabbak, mint korábban tűnt. Egyúttal nem tudni, hogy miért éppen olyan részecskék léteznek, amilyenek.

2.   Energia

Energia az, ami az anyag mozgását megváltoztatja. ß

Az energia változatos formákban tud megjelenni illetve tárolódni.

Új energia nem jön létre, és energia nem is vész el. Csak átalakulni képes az egyes megjelenési formái között.

3.   Erők, kölcsönhatások

Az erő az a hatás, amin keresztül az energia az anyag mozgását megváltoztathatja. ß

Például egy összenyomott rugó nyomhat egy golyót. Ez a nyomás a hatás, az erő. Ennek következtében aztán a golyó ellökődik, mozgásba jön, mozgási energiára tesz szert.

Ha egy test hat a másikra, egyúttal a másik is hat az egyikre, ez az erő és ellenerő. Például miközben a Föld vonzza a Holdat, a Hold ugyancsak vonzza a Földet, ezért is van apály és dagály. Az erő és ellenerő nagysága egyenlő, iránya ellentétes. Ezt a kölcsönös hatást nevezzük kölcsönhatásnak.

Négy alapvető kölcsönhatás létezik.

Ezek azok az alapvető módok, ahogyan az anyag részecskéi illetve a testek erőt fejthetnek ki egymásra. Minden erő ezeken alapszik.

1)    Gravitáció

Minden tömeggel rendelkező dolog vonzza a többi tömeggel rendelkező dolgot.

2)    Elektromágnesesség

Ez az elektromosan töltött részecskék illetve testek között lép fel. Töltésből kétféle létezik pozitív (például a protonnál) és negatív (például az elektronnál). Az azonos töltések taszítják, a különbözőek vonzzák egymást.

Az emberi tapasztalat világában gyakorlatilag a gravitáció és az elektromágneses erő felelős minden fizikai jelenségért. Az őket emberi léptékben (azaz emberi méret és sebességtartományban) leíró, általában meglehetősen intuitív törvényekkel igen pontosan lehet jellemezni és előre jelezni szinte mindent, és ezek a legtöbb gyakorlati alkalmazáshoz is elegendőek. Ez a klasszikus fizika világa. Azonban, mint kiderült, más körülmények között a valóság sokkal furcsább. Lásd a ‘Relativitáselmélet’ és a ‘Kvantum világ’ témákat.

3)    Erős kölcsönhatás

Ez csak az atommagokon belül, a protonok és neutronok között, illetve az ő alkotórészeik között érvényesül. Ez tartja össze az atommagot.

4)    Gyenge kölcsönhatás

Ez szintén csak az atommagokon belül játszik szerepet, ami leginkább egyes szubatomi részecskék bomlásának előidézését jelenti. Lényegesen gyengébb, mint az elektromágneses erő.

4.   Feszültség

Feszültség akkor lép fel, amikor egymás ellenében ható erők kiegyenlítik egymást.

(Az ‘Egyensúly’ témában a feszült egyensúly kapcsán már felmerül a fogalom.)

Feszültség nemcsak a fizikai rendszerekben lép fel, hanem az emberben illetve a társadalomban is.

A feszültség megléte változást vetíthet előre, amihez annyi kell, hogy az erők egyensúly megbomoljon. Ez gyakran robbanásszerűen, hirtelen történik.

A feszültség hasznos is lehet.

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr874727477

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szalay Miklós 2021.03.11. 21:51:42

Az energia mibenlétéhez még:

Az energiára azt lehet mondani, hogy egy dolog állapotában rejlő lehetőség, hogy segítségével más dolgokat megtegyünk. A definíciója szerint 1 J annyi, mint egy 1 kg-os, 1 m/s-mal mozgó test mozgási energiája. Na most, ha ezt a testet lelassítjuk, azzal más dolgokat tudunk megtenni, pl valamit fel tudunk emelni (akár magát a testet, ha felmegy egy lejtőn), meg tudunk melegíteni, be tudunk világítani egy szobát, ad abszurdum anyagot is csinálhatunk belőle. Valaminek az energiája tehát annak a képessége, hogy ezeket a különféle dolgokat megtegyük a segítségével, az energia mennyisége pedig azt is megmondja, hogy mennyire tudjuk ezeket megtenni. (Vagyük észre, hogy az energia mindig valamiben rejlik, pl. egy test mozgásában, egy másik magasságában, önmagában nem létezik.)
süti beállítások módosítása