(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. A rendezettség jelentése
Rendezett az, ami nem véletlenszerű.
A rendezettség a világ alapvető jellegzetessége, és sok helyen felbukkan benne. Jellemző az elvont dolgokra, mint az információ, magára a világra és törvényeire, az élővilágra, benne az emberre, az emberi alkotásokra és a társadalomra. Rendezettség nélkül magunk sem létezhetnénk.
Ebben a témában a rendezettség két fontos formáját, a hierarchiákat és a hálózatokat vizsgáljuk meg közelebbről.
2. Hierarchiák
2.1. A hierarchia jelentése és példái
A hierarchia egy szintekbe szervezett szerkezetet jelent.
Ennek egy igen tipikus változatára a következők igazak:
· Az első szinten egy elem van.
· Adott szinten lévő elemhez az alatta lévő szinten tartozhatnak elemek: egy vagy több vagy egy se.
· Egy elem mindig egy, a felette lévő szinten lévő elemhez tartozik.
Ilyenek például általában a különféle hierarchikus szervezetek függelmi viszonyai, vagyis az, hogy a szervezet tagjai hogyan elöljárói-beosztottjai egymásnak.
Sok mindent különböző szinteken, különböző léptékekben lehet vizsgálni. Az egyes szinteknek gyakran különböző jellegzetességeik vannak.
Ha egy hierarchikus szerkezetet teljesen meg akarunk ismerni, minden szintjét tanulmányozni kell.
2.2. A világ szintjei
A világ jelenségei több szintbe szerveződnek, és minden szintnek megvannak a saját jellegzetességei, szabályszerűségei.
A világot kutató tudomány szerveződése pedig követi ezt. A világ szintjei, illetve az őket kutató tudományágak nagy vonalakban:
1) A világ építőelemei – Fizika
2) Az építőelemek kombinálódása – Kémia
3/A) A nagy léptékű világ – Földrajz, csillagászat
3/B) Élő rendszerek és az ember – Biológia, orvostudomány, pszichológia
4) Társadalmak – Társadalomtudományok
A világ szabályszerűségeinek két fajtája van: az alapvető és az emergens szabályszerűségek.
1) Alapvető szabályszerűségek
Ezek a legalapvetőbb szabályszerűségek, a világ legalsó szintjének törvényei, melyeket a fizika kutat.
Az alapvető szabályszerűségek legfontosabb jellemzői:
· Nem vezethetők vissza alapvetőbb szabályszerűségekre, hanem elemiek, kívülről adottak. Egyúttal nem tudni, miért éppen olyanok, amilyenek.
· Határozottak és matematikai természetűek. Ezért elemzésük is hasonlóan szigorú tud lenni.
· Nagyrészt ezek határozzák meg a felsőbb szintű szabályszerűségeket, folyamatokat is.
· A magasabb szintű jelenségek vizsgálatához nem praktikusak.
2) Emergens szabályszerűségek
Ezek a világ felsőbb szintjein megjelenő sajátos szabályszerűségek, melyek visszavezethetők az alsóbb szintek szabályszerűségeire.
Az emergens szabályszerűségek legfontosabb jellemzője a puhaságuk. A puhaság annál inkább jellemző, minél feljebb jutunk a világ szintjei közt.
A felsőbb szinteken megjelenő szabályszerűségek egyúttal azonban el is fedik az alattuk megbúvó összetettséget. Ezzel a nem eléggé figyelmes szemlélőben az egyszerűség illúzióját kelthetik, azt, hogy mindent ért.
Mivel az alsóbb szintű szabályok nem praktikusak a magasabb szintű jelenségek vizsgálatához, az ember illetve a tudomány is ezeket a magasabb szintű szabályszerűségeket használja a gyakorlatban.
3. Hálózatok
3.1. A hálózatok jelentése és példái
A hálózat egymással összeköttetésben álló elemeket jelent.
Egy tipikus példa:
A hierarchiákkal összevetve rögtön az tűnik fel, hogy itt nincsenek meg az arra jellemző szintek, az elemek egymás alá és fölé tartozása: a hálózatok általában nem hierarchikusak.
Ami ezt a (tipikus) hálózatot illeti, az összeköttetésekre a következők igazak: 1) Két elem vagy össze van kötve vagy nincs, az összeköttetésnek ez az egy fajtája létezik; illetve 2) egy elem önmagával nem lehet összekötve. Ilyenek például az emberek közötti barátságok.
3.2. A hálózatok tulajdonságai
1) Nem hierarchikusak
2) Gyakran organikus eredetűek
3) Gyakran nehezen átláthatóak, rendetlenek
4) Gyakran heterogénak
5) Gyakran jól összekapcsoltak
6) Felhasználhatóak bonyolult problémák kezeléséhez
7) A hálózatok sebezhetősége
4. Struktúrák tervezése és felépítése
4.1. Egyszerű tervezés és felépítés
Ilyenkor a teljes dolgot, annak minden összetevőjét egy menetben, egyszerre tervezzük meg. Az egyszerű felépítésű dolgok születnek így, például egy kanál.
4.2. Moduláris tervezés és felépítés
Itt a dolgot előbb részegységekre, modulokra bontjuk, majd ezeket külön-külön tervezzük meg és készítjük el, végül pedig összeillesztjük azokat.
Az ember által tervezett egyes összetettebb dolgok készülnek így, mint például a számítógépek. A moduláris „tervezés”, felépítés azonban a természetre, az élővilágra is jellemző, az élőlények is több szempontból ilyenek.
A modularitás néhány jellemző tulajdonsága:
· Az egyes modulok feladatai és kapcsolatai jól definiáltak
· Vannak egyedi és ismétlődő modulok
Amikor valamiből több van a feltétlenül szükségesnél, az véd a hibák ellen, biztonságot ad. Ezt redundanciának nevezik.
· A modularitás többszintű is lehet
A moduláris tervezés, felépítés előnyei tehát:
· Egyszerűbb és gyorsabb tervezés
· Rugalmasság: kombinálhatóság és skálázhatóság
· A modulok cserélhetősége, modulonkénti hibajavítás
A modularitásnak azonban van néhány gyengéje is:
· Az elemek összeillesztésekor váratlan jelenségek léphetnek fel.
· A tervezéskor nehéz minden lehetséges körülményt figyelembe venni, melyek közt a dolognak működnie kell.
4.3. Organikus tervezés és felépítés
Itt a dolgot fokozatosan tervezzük meg, lépésenként finomítjuk, módosítgatjuk. Jellemző példa az, ahogyan az evolúció dolgozik az élőlényeken, de az emberi világban is sok minden alakul így, például a nyelvek és a kultúra vagy az úthálózat és az infrastruktúra egyéb elemei.
Az organikus tervezés további jellemzői:
· Bonyolult, változó környezet, változó elvárások a dologgal szemben
· Az éppen rendelkezésre álló anyagok, elérhető módszerek felhasználása, ad hoc megoldások
· Próbálgatás, a jónak bizonyuló megoldások kiválasztása, kiválasztódása, a menet közben szerzett tapasztalatok felhasználása
· A meglevő elemek újrahasznosítása
· Az organikus tervezés keveredhet az egyéb tervezési módokkal.
Az organikus megoldások jellemzői:
· Bonyolult dolgok is létrehozhatók, bonyolult problémák is kezelhetők általuk.
· Az organikus megoldások általában maguk is bonyolultak, nem szépek, nem átláthatóak és nem is optimálisak.
· Az organikus megoldásokat fejlődésük során folyamatosan teszteli és szelektálja a gyakorlat. Ennyiből védettebbek a hibákkal szemben.
Vannak helyzetek, amikor a lépésenkénti finomítás a jobb, és vannak, amikor a nagyléptékű változtatások.
