(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. A megismerés buktatói és természetük
A megismerés buktatói olyan tipikus dolgok, melyek megtévesztik az embert.
Sok ilyen van a mű sok témájában szétszórva. Ebben a témában megpróbálom összegyűjteni és rendezni ezeket. Mivel a tárgyalt buktatók nagy részéről máshol részletesebben van szó, itt leginkább csak utalok rájuk.
A megismerés buktatói általában öntudatlanul hatnak, az ember gyakran nincs is tisztában a tévedés lehetőségével. Azon túl, hogy hibás elképzelések lesznek a fejünkben, egyéb káros következményekkel is járhatnak, például rosszul dönthetünk miattuk, rosszul bánhatunk másokkal, vagy mi magunk csalódhatunk.
A buktatók többféle okra vezethetők vissza, melyeket a következő nagy kategóriákba lehet sorolni:
· A tudás problémái és a világ természete
· A megismerés technikai hibái
· Az ember gondolkozásának sajátosságai
· Társadalmi hatások
Az alábbi pontok ezek szerint tárgyalják őket.
2. A megismerés mögöttes problémái
2.1. A tudás problémái
Ezek a buktatók kimondottan a tudás és az információ természetéhez kapcsolódnak.
1) A tudás hiányossága és rendszerezetlensége
2) Az információbőség hátulütői
3) A tudás alkalmazásának nehézsége
2.2. A világ természete
Ezek a buktatók a világunk természetéhez kapcsolódnak.
1) A megismerhetőség határai
2) Távoli és rejtett dolgok
3) Az általános bizonyítás lehetetlensége
4) Kis hibák nagy elméleteket tehetnek tönkre
5) Az egyszerűség illúziója
3. A megismerés technikai hibái
Ezek a buktatók abból erednek, hogy az ember gondolkozása, vizsgálódása nem elég módszeres, precíz.
3.1. Véletlenszerűség
Az embert ösztönös gondolkozása többek között a véletlenszerűséggel kapcsolatban is könnyen félrevezetheti, például az alábbiak szerint.
1) A bekövetkezés növekvő valószínűsége
2) A speciális esetek valószínűsége
3) Szerencsés esetek
3.2. Szelektivitás
Ez azt jelenti, hogy bizonyos eseteket másokkal szemben kiemelten kezelünk, jobban figyelembe veszünk, szem előtt tartunk, észreveszünk, könnyebben felidézünk. Ezért összességében hamis kép alakulhat ki bennünk.
1) Az ember szelektív figyelme és emlékezete
2) Szelektív mintavétel
3) Az ember arra talál rá, amit keres
3.3. Egybeesések
Két esemény több módon történhet meg együtt.
1) Az egyik esemény okozza a másikat
2) Közös oka van a két eseménynek
3) Független események egybeesése
Ezeket aztán könnyű összekeverni, ami félrevezető lehet. Például egy dolgot tévesen a másik okának tekinthetünk, amikor a fordítottja az igaz, vagy nincs is köztük kapcsolat. (Különösen, mivel az ember szeret oksági összefüggéseket belelátni az egybeesésekbe.)
3.4. Emberi és gépi gyengeségek
Az emberek viszonylag lassan tudnak számolni, elég gyakran hibáznak és nem túl jók a soktényezős problémák megítélésében. Ezeket jobb a gépekre bízni.
A gépek viszont csak azt tudják, amire megtanítjuk őket, nem tudnak önállóan gondolkodni, és nem rendelkeznek a világról mögöttes tudással. Ezért a kivételekkel nem boldogulnak. Ezeket jobb az emberre bízni.
4. Az emberi gondolkozás hibái
4.1. Egyszerűsítés, általánosítás
Ahogyan az ‘Egyszerűség – bonyolultság’ témában elhangzott, az emberek a megértés érdekében szeretik a fejükben egyszerűsíteni a dolgokat, ami gyakran félrevezető, és komolyabb problémákat is okozhat.
Az egyik tipikus formája ennek az általánosítás, mely azt jelenti, hogy egy vagy néhány eset alapján ítéljük meg az összest. Az általánosítás néhány tipikus területe:
1) Emberek, csoportok
2) Élethelyzetek
3) Elméletek $
Az elméletek általánosításának néhány jellemző területe:
· Eseti egybeesések szabályszerűségnek tekintése
· Amikor a csak speciális körülmények között működő elméleteket minden körülményre érvényesnek tekintjük
· Amikor a csak átlagosan igaz elméleteket minden egyes esetre érvényesnek tekintjük
Többek között jelen művel kapcsolatban is tisztában kell lenni azzal, hogy a leírt megállapítások legtöbbje legfeljebb átlagosan igaz, általában lehetnek kivételek alóluk.
4.2. A látszat fontossága
Az ember gyakran a látszatból következtet. Ez praktikus lehet, de a látszat csalhat.
Érdemes tehát óvatosnak lenni a látszattal kapcsolatban.
4.3. Az emberi gondolkozás egyéb félrevezető jellegzetességei
Az ember sok tekintetben tipikusan emberi módon gondolkozik, és ez gyakran torzítja azt, ahogyan a dolgokat látjuk.
Alább néhány tipikus példa arra, hogy mik ezek a torzító jellegzetességek. Ezek többsége ‘Az emberek gondolkozása’ témában van kifejtve.
1) A biológiai forma hatásai az érzékelésre, gondolkozásra
2) A figyelem és emlékezés sajátosságai
· A figyelem és emlékezés szelektivitása
· Rekonstruktív érzékelés és emlékezés
· Amit tudunk, attól nehéz elvonatkoztatni
3) Gondolkozni fárasztó
4) Egocentrikus gondolkozás
5) Az emberek szeretnék jónak látni a dolgokat, különösen magukat és a helyzetüket
6) Az ember vágya a rendre és a megértésre
7) Az emberek nem ismerik önmagukat
8) Az emberek nem értik egymást
9) Racionalitásunk korlátozottsága
10) Az ember hajlama a kategorizálásra, sarkításra
11) A megismerés és gondolkozás relativitása
12) Minden ember egy speciális nézőpontból látja a világot, és mindenkinek korlátozott a látóköre.
13) A gondolkozás megszokott kerékvágásából nehéz kitörni.
5. A megismerést torzító társadalmi hatások
1) Csoportok
Egyrészt az ember hajlamos idomulni a csoporthoz, konformálódni, többek között a gondolkozásában is.
Másrészt a csoportok jellemzése, megítélése is problémás.
2) A társadalmi forma hatása a gondolkozásra
A mindenkori társadalmi formának, hogy fennmaradhasson, szüksége van arra, hogy a tagjai megfelelően viselkedjenek, amit elsősorban az emberek gondolkozásának formálásával ér el.
3) A megismerés szétesése
Hajlamosak vagyunk a dolgok egyoldalú megközelítésére, és arra, hogy lemondjunk a dolgok nagy részének, a nagy képnek a megismeréséről. Ennek nem a társadalom az egyetlen oka, de gyakran erősen rásegít.
4) Politika és gazdaság
Politikát nehéz őszintén csinálni, mert az igazság kimondása egyrészt árthat a politikusnak, másrészt a nép számára is hátrányosan befolyásolhatja az eseményeket. A gazdaságban pedig az üzletnek árthat a túlzott őszinteség. Ezért mindkettőben gyakori az igazság ferdítése, a hazugság.
5) A tudományos és oktatási rendszer tökéletlensége
Ez annyiból érdekes, hogy ezeknek a területeknek elvileg éppen az igazság felderítése és átadása volna a céljuk.
A tudomány tökéletlenségének számos példáját lehet említeni.
· A tudomány rendszertelen, organikus fejlődése
· A tudományos paradigmák, meggyőződések tehetetlensége (Vagyis az, hogy nehezen változnak)
· A tudomány vallásszerű jellege
· Elveszés a technikában
· Az objektivitás látszata
· A tudományos módszertanok, technikák átsugárzása olyan területekre, melyeken kevésbé használhatóak
· Egyebek
Az oktatással kapcsolatban azt érdemes itt felhozni, hogy az a tudás átadásán túl számos egyéb célt is szolgál, így átadja a (nemzeti) kultúrát, a hazához vagy a politikai-gazdasági rendszerhez hű polgárokat nevel, indoktrinál. Ráadásul helyenként a fennálló társadalmi rendszernek nem érdeke, hogy az emberek megtanuljanak önállóan gondolkozni. Így az önálló gondolkozásra nevelés, az objektív tudás átadása, a műveltség terjesztése, a reális világkép kialakítása csorbát szenvedhet.
6) Kultúra
Itt is sok olyan jelenség van, ami hamis színben tűntetheti fel a valóságot, például a következők:
· A kulturális konvencióknak az objektív valóság részeként történő elfogadása.
· A modern kor embere sok mindent természetesnek vesz, holott sok tapasztalat, kutatás, idő kellett, amíg hozzájuk eljutottunk.
· A kultúra és tudomány környékén megjelenő ködösítés, miszticizálás.
· Az alkotások megítélésében sok minden befolyásolja az embert
· A média hatalma
7) Egyéb társadalmi behatások
A fentieken túl számos egyéb dolog is torzítja a megismerést a társadalomban, így a következők is.
· Az újdonságok iráni lelkesedés $
· Közös illúziók $
· A világ „piszkossága”
6. Egyebek
Ebben a pontban néhány, a fentiekbe nem jól illő jelenség van összeszedve, és pár laza kategóriába besorolva.
6.1. Az információ befogadása
1) Benyomások
A dolgokat gyakran benyomások alapján ítéljük meg, két szempontból is:
· Az első benyomás
· Az általános benyomás
2) Hit, hiedelmek és tévképzetek
Bár annak, hogy elhiszünk bizonytalan dolgokat, meglehetnek a hasznai, ettől még a megismerést ugyanúgy torzítják.
3) A kommunikáció formája
Megtévesztő lehet, ha nem a tartalomra koncentrálunk, például, ha valaki egyébként nem túl hozzáértő, de jól tudja előadni magát.
4) A külső és a belső szemlélet kiegyensúlyozatlansága
Ahhoz, hogy a dolgokat reálisan lássuk, ismernünk kell őket mind kívülről, összefüggéseiben, mind belülről, részleteiben.
5) A világ nézetei
Ez az egy világ, ahol élünk, különböző nézőpontokból nagyon másképp tud hatni.
6.2. Elemzés és döntés
1) Az egyszerű és bonyolult problémák összekeverése
Az emberek általában hajlamosak erre.
2) Kivetítés, extrapoláció
Ez magyarul annyit tesz, hogy feltesszük, a jövőben is úgy változnak tovább a dolgok, ahogy eddig tették.
3) A jó döntések is tűnhetnek rossznak utólag és fordítva
Gyakran előfordul, hogy a meglevő információk alapján meghozott jó, gondos döntések a későbbiek fényében rossznak bizonyulnak.
6.3. Ítélkezés, etika
1) Az ízlés és értékítéletek szubjektivitása és relativitása
A szubjektivitás itt azt jelenti, hogy mindenkinek más tetszik, mást tart értékesnek.
A relativitás, ami az ízlést illeti, azt jelenti, hogy az nagyrészt tanult dolog, függ például attól, hol és hogyan nevelődtünk, kikkel, mikkel találkoztunk. Másrészt, az ember gyakran bizonytalan az értékítéletében, így nem meglepő, hogy könnyen hatással van rá mások ítélete.
2) A jóság és etika bonyodalmai
Az, hogy mi a jó / helyes és rossz / helytelen gyakran bonyolult kérdés.
Hasonlóan, ítélkezni is nehéz lehet.
3) Hazugságok, megtévesztés
Ezek a társadalom minden szintjén gyakoriak, a személyes kapcsolatainktól az össztársadalmi szintig.
