HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című készülő könyvhöz tartozó fórum. Itt lehet nyilvánosan kifejteni és megvitatni a könyvvel kapcsolatos gondolatokat. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a központi oldalon (www.egyvilag.hu) található. Sok fontos és érdekes dologról olvashatsz ott, ha még nem jártál arra, látogasd meg! A kézirat és a véleményezés nyílt, mindenki érdeklődését, hozzászólásait szívesen veszem. (A szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozatot és az elérhetőséget is lásd az iménti internet címen.)

A legutóbbi kommentek

  • Szalay Miklós: @genezistan: A hasznosságról, mint közgazdaságtani fogalomról (illetve a preferenciákról) szintén tudok ajánlani egy külön témát: egyvilag.hu/temak... (2019.01.25. 21:41) Értékteremtés
  • genezistan: Köszönöm az eligazítást. Természetesen a szöveg tagolása és a szókincs a szerző joga, ennek ellenére az én agyamban található fogalmakkkal összevetv... (2019.01.25. 14:08) Értékteremtés
  • Szalay Miklós: @genezistan: Köszönöm a hozzászólásodat. Annyit tudnék hozzátenni, hogy a cserét, beleértve az eltérő erőviszonyokat is, a Piac alapjai témában rész... (2019.01.25. 13:27) Értékteremtés
  • Utolsó 20

Részvények, tőzsde, spekuláció

2019.04.11.

 

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   Részvény

1.1. Részvény és részvénytársaság

Mire találták ki részvényeket és a részvénytársaságot? Arra, hogy általuk össze lehet gyűjteni a kis befektetéseket, nagy tőkét igénylő vállalkozásokat is finanszírozni lehet belőlük.

Ezt elősegíti, először is, hogy az egyes részvények kis értékűek, gyakorlatilag bárki megveheti őket, bárkiből lehet vállalat tulajdonos.

Másodszor, a részvényeknek másodlagos piacuk is van, azaz később ismét könnyen pénzzé lehet tenni őket. Ily módon a befektetőnek nem kell hosszú időre elköteleződnie, ha később a pénz kell inkább neki, visszakaphatja. Ez a másodlagos piac mindenekelőtt a tőzsde.

A részvények eredeti célja tehát a tőke biztosítása a vállalatok, a reálgazdasági beruházások, a termelés számára. Látni fogjuk azonban, hogy a gyakorlat mennyire elszakadt ettől.

1.2. A részvény hasznai a befektetőnek

Egy részvény többféleképpen is hasznos lehet:

1)    A részvény tartása, az osztalékok szedése

Illetve belelátás, beleszólás a vállalat ügyeibe. (Bár egy kisrészvényesnek önmagában nem sok szava van, együttesen viszont jelentős súlyt képviselhetnek.)

Ez a részvény mondhatni hagyományos hasznosítása.

2)    Spekuláció

Mint minden másnál, a részvénynél is: ha sikerül azt drágábban eladni, mint amennyiért vettük, azzal jól járunk; illetve lásd alább, hogy az ár csökkenésére is lehet spekulálni. Lényeg, hogy aki spekulál, az megpróbálja kitalálni, nagyjából mi lesz majd a részvény ára, hogy ezáltal nyereségre tegyen szert.

3)    Egy portfolió kockázatának illetve hozamának befolyásolása

Kockázat alatt a hozam bizonytalanságát értem, pontosabban azt, hogy bár a várható hozamot ismerjük, mondjuk 10%, de bizonytalanság van benne, lehet az 12, de 8 is.

A befektetőt leginkább a befektetései összességének hozama és kockázata izgatja, nem annyira az abban szereplő egyes papíroké – és amikor megvesz egy részvényt, azzal a teljes portfolió jellemzőit változtatja, mozdítja el az általa preferált irányba. Bővebben lásd alább.

Lásd továbbá a ‘Pénz és hitel’ témában a termelő és spekulatív befektetéseket.

Nézzük meg most ezeket a pontokat részletesebben:

1)    A részvény haszna az osztalékból

A részvényes tehát a vállalat hasznából rendszeresen részesedni szokott, ez az osztalék. Ha valaki csak azért venne részvényt, hogy ezeket az osztalékokat aztán begyűjtse, akkor annyit volna hajlandó fizetni érte, mint a várható osztalékok jelenértékének összege.

2)    A spekulációs kereskedés

A részvényeket (legalábbis a tőzsdén) elsősorban spekuláció céljából adják és veszik, azért, hogy magából az adásvételből tegyenek szert haszonra.

A spekulációs kereslet-kínálat attól függ, hogy az emberek mit gondolnak, mennyi lesz majd a részvény ára a jövőben, mekkora lesz majd annak kereslete és kínálata akkor. (Nyilván akkor érdemes most vásárolni, ha drágulásra számítanak.) Hogy mire lehet számítani, az több mindentől függ:

    A vállalat gazdálkodásától tehát csak részben.

    Az ágazat, az ország, a régió, a világ gazdaságát érintő hírek; fontos emberek nyilatkozatai

    Egyéb tényezők

Melyek befolyásolják részvényárakkal kapcsolatos a várakozásokat és az árfolyamot:

    Extrapoláció: hogy egyszerűen azért, mert már egy ideje mennek felfelé (lefelé) az árak, ugyanerre számítok a jövőben is.

    Csordaszellem: ha mindenki vásárol, akkor én is velük tartok, mert az a legegyszerűbb, mert „ennyi ember nem tévedhet”, mert nem akarok kimaradni a buliból, és mert így legfeljebb annyira járok rosszul is, mint akárki más.

    A széles körben eluralkodó lelkesedés és pánik

A spekuláció erőteljesen tudja mozgatni az árakat. Egyfelől részt vesz a tőzsdei buborékok (lásd alább) kialakulásában, (és összeomlásában is): ahogy a kirajzolódó trend egyre inkább arra utal a spekulánsok számára, hogy további nyereség várható; ahogy mind többen szállnak be a raliba, erősödik a csordaszellem hatása; ahogy eluralkodik a lelkesedés.

Másfelől az, hogy az emberek mit gondolnak a jövőbeli kilátásokról, gyorsan tud változni – és vele együtt spekulánsok a vásárlókedve is. Ez párosul az érdektelenségükkel (lásd alább), azzal, hogy ha romlanak a kilátások, a spekuláns inkább kiszáll, eladja a részvényét, mint hogy kitartana a vállalat mellett, megpróbálna tenni a helyzet jobbra fordításáért. A spekuláció ekképp a részvényárak változékonyságáért, kockázatáért is nagyban felel.

Végül megjegyzem, hogy nemcsak részvényekkel lehet spekulálni. Lásd ehhez a befektetési kereskedésről írtakat az ‘Ár és érték’ témában.

3)    Egy portfolió kockázatának, hozamának befolyásolása

Ez tehát még egy ok, amiért egy részvény hasznos lehet a befektetőnek: amikor a részvény egy portfolió részévé válik, és a nekünk tetsző irányba változtat annak tulajdonságain.

Azzal, hogy a portfoliónkat több papírból állítjuk össze, diverzifikáljuk, többnyire jelentősen csökkenteni tudjuk annak kockázatát.

1.3. A részvény ára

A (tőzsdei) részvények ára piaci ár, vonatkoznak rá a keresletről-kínálatról illetve az egyensúlyi árról ‘A piac alapjai’ témában elmondottak. A keresletet-kínálatot a részvények esetében befolyásoló speciális tényezőkről pedig az előző pontban olvashattunk.

Vegyünk szemügyre most a részvényárakhoz kapcsolódó néhány további jelenséget, tényezőt, elméletet is:

1)    Visszacsatolások

A visszacsatolások a spekuláció miatt jelennek meg a részvényárakban.

2)    Tőzsdei buborékok

Pénzügyi buborék az, amikor valaminek az ára pénzügyi okok miatt gyorsan és jelentős mértékben emelkedik. A buborékok rendszerint előbb-utóbb kipukkadnak, amit hasonlóan gyors összeomlás követ. Itt arról szólok röviden, amikor a tőzsdén történik mindez, de máshol is jellemző, például az ingatlanpiacon. A buborékokról általában lásd a ‘Gazdasági válságok’ témában.

Mi okozza a buborékokat? Először is, pénzügyi okok: tehát az nem buborék, amikor rossz volt a termés, és ezért drágább lesz a kenyér. Tipikus okok a fent részletezett visszacsatolások, de van más is, különösen a likviditásbőség, hogy sok a pénz a gazdaságban, az emberek pedig be akarják fektetni azt, részvényt, ingatlant vásárolnak, stb…

A tőzsdei buborékokban az árak nagyon távol kerülhetnek a vállalat fundamentális értékétől, kvázi attól, amit az osztalékként ki tud termelni; különösen felfelé. Ez aztán hozzájárul a kipukkadásukhoz, amikor az árak valamiért megtorpannak, az emberek pedig észbe kapnak, hogy lehet, hogy nem tudják majd drágábban eladni a részvényüket – amit pedig osztalékként kaphatnak, az jóval kevesebb annál, hogy megérje tartani azt.

Mindez általában nem csak egy-egy részvényt érint, hanem többé-kevésbé az egész piacot, részben az egész gazdaságot érintő tényezők, különösen az általános likviditásbőség miatt, részben az eluralkodó általános lelkesedés, illetve pánik miatt.

Az összeomlás így általános tőzsdeválságot jelent, amiből pedig könnyen általános gazdasági válság lehet. Lásd alább a tőzsde és a gazdaság kapcsolatát; hogy ameddig megy a szekér, addig senkinek nem érdeke fékezni; valamint a szorult helyzetben lévők megmentését összeomlás esetén.

3)    Az árcsökkenés tényezői

    Stop-loss limitek

    Diszpozíciós hatás

    Áresésre történő spekuláció

Azon is lehet ugyanis nyerni, ha az árak csökkennek.

4)    A tőzsde mindig emelkedni fog?

Ezt, legalábbis hosszútávon, illetve, hogy a tőzsdén nagyobb nyereséget lehet elérni, mint más biztonságosabb, befektetésekkel (bankbetét, állampapírok), sokan elméletileg és történelmileg is bizonyítottnak veszik. A dolog azonban nem ennyire biztos.

5)    A hatékony piac elmélete

Ez röviden azt mondja, hogy a részvények jelenlegi ára minden rendelkezésre álló jövőre vonatkozó információt tükröz, tehát nem lehet okosabbnak lenni a piacnál, nem lehet konzisztensen nagyobb profitot elérni az átlagos piaci hozamnál. Nincs is tehát értelme megpróbálni kitalálni, hogy melyik részvény hoz majd többet és melyik kevesebbet, úgyis eleve mindegyiket fair áron adják, annyiért, hogy várhatóan annyit hozzon, mint a többi, azaz mindegyikkel fair nyereségre számíthatunk.

A hatékony piac elméletében, a gyakorlatban tapasztaltak szerint is, sok igazság van. ß

2.   A tőzsde és a gazdaság

1)    A tőzsdei árak és a reálgazdaság

Hogy az utóbbi hatással van az előbbire, azt fentebb láttuk: ahogy egy vállalat gazdálkodása hatással van a részvényei árfolyamára, illetve ahogyan az ország-világ gazdasági hírei befolyásolják a tőzsdét.

Viszont a tőzsde vissza is hat a reálgazdaságra. Ha például rosszul megy, stagnálnak, esnek, alacsonyak a részvényárak, akkor a vállalatoknak nehezebb friss tőkét bevonniuk, mivel nehezebben, olcsóbban tudnak csak új részvényeket kibocsátani.

Ezen felül a tőzsdei árak, a tőzsdeindex, ezek mozgása mintegy a gazdasággal kapcsolatos várakozásoknak is fokmérői, illetve sokan jelentős mértékben erre alapozzák a várakozásaikat. Így, ha a tőzsdén gondok vannak, hitelt is kevésbé adnak a vállalatoknak a bankárok, a vevőik pedig kevesebbet vásárolnak tőlük.

Nem véletlen tehát, hogy egy tőzsdeválság könnyen általános gazdasági válságba torkollhat.

A spekuláció, a pénzügyi nyerészkedés sem egy elvont játék tehát, mint ahogyan sokan kezelik azokat, nagyon is közük van a való világhoz, az emberi életekhez – különösen pedig olyanokéhoz is, akiknek semmi közük a tőzsdéhez, a pénzvilághoz.

Lásd ehhez a ‘Gazdaságpolitika, makroökonómia’ témában a gazdasági várakozásokról írtakat.

2)    A kisrészvényesek és spekulánsok érdektelensége

Vagyis, hogy nem érdekli őket a vállalat irányítása, hosszú távú sorsa, de gyakran még az sem, hogy az adott vállalat egyáltalán mivel foglalkozik.

3)    A spekuláció és a termelés érdekellentéte

    A spekuláció erőforrásokat szív el a termeléstől.

Spekulációval ugyanis rövidtávon nagyobb hasznot lehet elérni, mint termelő beruházásokkal, (legalábbis amikor jól megy a tőzsde), mégpedig úgy, hogy közben nem állít elő reáljavakat, termékeket, melyekre az embereknek szükségük van.

    A spekulánsok érdektelensége

Mint fentebb láttuk, ez sem jó a vállalatoknak, a termelésnek.

4)    A spekuláció előnyei

Merthogy azért ilyenek is vannak.

    Likviditás

    Tőke

A spekuláció fentebb bemutatott hátrányai mindenesetre könnyen meghaladják az előnyeit.

3.   Egyebek

3.1. A hitelből történő spekuláció és kivásárlás

3.2. Intézményi befektetők

Értékpapírokat, részvényeket nemcsak emberek adhatnak-vehetnek, hanem intézmények, nyugdíjalapok, befektetési alapok, befektetési bankok is.

Ők, először is, nagyban játszanak, így jelentős hatással tudnak lenni az árakra. Másodszor, amiről itt még szólni érdemes, az automatizált, számítógépes kereskedés.

3.3. Derivatívok, pénzügyi innováció

A derivatívok, más néven származtatott termékek, olyan pénzügyi termékek, melyeknek az ára valamely más termék, különösen részvény, árától függ. A pénzügyi innováció javarészt ilyenek fejlesztését jelenti.

Melyek a legfontosabb derivatívok?

    Határidős ügyletek

Vagyis amikor a felek előre megegyeznek egy majdani adásvételről, előre rögzítik annak időpontját, az árat és a mennyiséget.

    Opciók

Az opció vételi vagy eladási jogot (illetve a másik fél részéről kötelezettséget) jelent.

Nézzünk mi a helyzet, ha nekem van egy vételi opcióm. Ekkor jogomban áll majd egy jövőbeli időpontban, egy előre meghatározott áron (kötési árfolyam) megvenni valamit, különösen egy részvényt, a kötelezettől. Miért vállal valaki ilyen kötelezettséget? Természetesen pénzért: az opciós jognak ára van, amit az opció jogosultja fizet a kötelezettnek, előre.

Kétféle opció létezik tehát: az egyik az előbbi vételi opció, amikor valakinek joga lesz megvenni valamit. A másik az eladási opció, amikor joga lesz eladni valamit, szintén előre rögzített áron illetve időpontban. És mindkét fajta opciónak van egy jogosultja és egy kötelezettje.

    Swap

Ez két különböző pénzáramlás elcserélését jelenti. (A swap szó is cserét jelent magyarul.) Például amikor a felek egy változó és egy fix kamatfizetési kötelezettséget cserélnek el egymással; vagy két különböző valutában fennálló kölcsönt.

* * *

Mire jók tehát a derivatívok?

Leginkább a következőkre:

    Spekuláció

    Kockázatok csökkentése, fedezése

    Arbitrázs

    Forrásbővítés

* * *

Milyen általános jellemzői vannak a derivatívoknak?

    Rugalmasság

    Bonyolultság

    Megkönnyítik a kockázatvállalást

    Felelőtlen hitelezésre ösztönöznek

Mindezek folytán a derivatívok emelik a rendszerszintű átláthatatlanságot és kockázatot, a pénzügyi-gazdasági összeomlások, válságok veszélyét.

Összefoglalva: a derivatívok hasznosak tudnak lenni – ám komoly veszélyeket is rejtenek.

4.   Mit kellene tenni a pénzügyi rendszerrel?

(Azt, hogy általában a piaccal, a gazdasággal mit kellene tenni, lásd az ‘Ember, társadalom és család a modern világban’ témában.)

4.1. Elvek

    A pénzügyi rendszer nagyon hasznos tud lenni, szükség van rá.

    Biztosítani kell, hogy a pénzügyi rendszer a társadalom érdekeit szolgálja.

    Szabályozottság, egyszerűség, átláthatóság

    A stabilitás fontossága

Úgy is, mint a gyors növekedéssel szemben.

4.2. Konkrétabb javaslatok

1)    A spekuláció korlátozása

2)    Felelős hitelezés

Az, hogy olyanoknak is adnak kölcsönt, akik aztán nagy valószínűséggel nem fizetik vissza, jelentős problémák forrása: bankcsődöket, gazdasági válságokat idézhet elő, illetve társadalmi érdekből szükségessé teheti a felelőtlenek megmentését – mások költségére.

Szükséges tehát a hitelezés, eladósodás kordában tartása.

3)    A kockázatok felmérésének, megértésének és kezelésének erősítése

Konkrétabban:

    A hitelezők nézzék meg alaposan, kinek mennyi hitelt adnak.

    A kockázatelemzés és -kezelés erősítése a különféle szervezeteknél

    A laikusok felvilágosítása a kockázatokról

4)    A felelőtlenség kezelése

Sok ember, vállalat, bank hajlamos felelőtlenül gazdálkodni, költekezni, befektetni, hitelezni. Nézzük meg, hogyan kellene ehhez hozzáállni:

    Ne ösztönözzük a felelőtlenséget

Ami a jelenlegi hozzáállásban eléggé jellemző, mármint hogy ösztönözzük azt, lásd különösen a ‘Gazdasági válságok’ témában, hogy hogyan: a pénzügyi rendszer védettségét; a mentőöveket, melyeket a felelőtlenül gazdálkodóknak szoktak nyújtani; valamint, hogy ennek az árát a felelősen gazdálkodókkal fizettetik meg.

    Az embereket esetenként nem árt megvédeni saját maguktól is

Mondjuk, hogy ne adósodjanak el túlzottan.

    A felelőtleneket hagyni kell bukni

Hogyha, közérdekből, nem is teljesen, de nagyot, azért, hogy okuljanak, és hogy más is lássa, mi a vége, ha valaki nem vigyáz. És akkor is így érdemes eljárni, ha ezzel a gazdaságnak is ártunk. (Persze teljesen összeomlasztani nem kell azért.) Mindezt természetesen azért, mert hosszútávon megéri; meg nem utolsósorban, mert így az igazságos.

5)    Olyan körülményeket kell teremteni, hogy ne legyen muszáj megmenteni a felelőtleneket

Ahogy az előbb írtam, a felelőtleneket közérdekből mentik meg. Ez a pont pedig azt mondja, hogy amennyire lehet, érjük el, hogy a köz érdeke ne függjön attól, hogy mi lesz a felelőtlenekkel. Ezt többek között a következőkkel lehet elérni:

    Nem szabad hagyni túl nagyra nőni a vállalatokat, különösen a bankokat.

    A bankok közötti összefonódások korlátozása

6)    Pénznyomtatás helyett a problémák gyökerének kezelése

Lásd ehhez a laza monetáris politika népszerűségét és könnyűségét a ‘Gazdaságpolitika, makroökonómia’ témában, illetve a problémáit, különösen, hogy felelőtlen hitelezéshez vezet, buborékokat okoz.

4.3. Miért nehéz meglépni a fentieket?

Több okból.

Szólj hozzá!

Gondolatok az új családpolitikai intézkedésekről

2019.02.24.

 

Hadd értekezzek itt kicsit az aktuális közéleti történésről, a kormány új családtámogatási programjáról. Nos, hogy mi a véleményem róla? Röviden az, hogy ez tényleg egy olyan probléma, amivel foglalkozni kell – de a dolog alapjában nem a pénzen múlik.

Hát akkor micsodán? Megmondom: a korszellemen, illetve azon, ami az emberek fejében van. (Lehet mondani, hogy nekem ez a vesszőparipám, de a fontos dolgoknak, a világ sorsának, az emberek boldogságának tényleg ott van a nyitja szerintem.) Jelen esetben is: az emberek alapvetően nem azért nem vállalnak gyereket, mert kevés a pénzük, hanem mert megbomlott a társadalom hagyományos rendje, meggyengült az erre irányuló társadalmi norma, nyomás, megváltoztak az elképzelések az életútról. Mit értek ez alatt? Azt, hogy régebben tiszta sor volt, hogy az ember fiatalon megházasodik, családot alapít, nem is igen gondolkodott senki másban, illetve aki mégis, arra rossz szemmel néztek. Ma már ez nincs, az emberek (és különösen a férfiak) ráeszméltek, hogy hoppá, hiszen mindez nem is kötelező – akkor meg minek vegyük a nyakunkba ennek minden terhét? (Azért is, mert annyi minden mással el lehet szórakozni ebben a csillogó-villogó új világban.) 

Erre mutat egyebek mellett, hogy régebben sem volt kisebb nehézség gyereket vállalni, mégis megtették, illetve, hogy máshol sem könnyebb, mégis megteszik manapság is, mondjuk Afrikában. Nem mondom, hogy pénz semmit sem számít, de nem az az elsődleges tényező – ezért nem is lesz komolyabb hatása a mostani intézkedéseknek sem. Szerintem ez nem egy nagy titok, biztos sokan egyetértenek velem – de persze mit lehet tenni: vagy előírjuk, kötelezővé tesszük, hogy szaporodni kell (vagy pont, hogy nem szabad, mind Kínában), de azért ott még nem tartunk – vagy megpróbáljuk jutalmazni azokat, akik hajlandóak szülni, gyereket vállalni. Mivel a probléma valós, már csak gazdasági szempontból, meg a nyugdíjak miatt is, én nem is nagyon ágálok a tervek ellen. (Meg mert százszor inkább ezzel foglalkozzon a kormány, mint a CEU kiirtásával, a nép hülyítésével meg egymás ellen hergelésével.) Mindazonáltal valódi eredményt csak az emberek életszemléletének megváltozása hozhatna. (Amit nem könnyű elérni – ha lehetséges egyáltalán.)

Hogyan lehetne mégis próbálkozni? Eszünkbe juthat, hogy vissza kellene térni a régi normákhoz, a keresztény hagyományokhoz. De nem erről van szó: sok minden van, ami ha egyszer elveszik, akkor elveszett, ilyenek a leépült normák és a vallás is, mely nem képes lépést tartani a modern világgal, és soha nem lesz már olyan fontos tényező, mint régen. Nem, a modern szemlélet és a felvilágosultság fenntartása mellett kellene megpróbálni lelassítani a világot, igazságosabbá tenni a társadalmat, és megtanítani az embereknek az egyszerű dolgok – beleértve a családi élet – örömét. Ez persze a legkevésbé sem egyszerű, legjobb esetben is évtizedekig tart, és az is lehet, hogy lehetetlen – de akárhogy is, egy próbát megérne.

És az eszköz? Naná, hogy az Egyvilág! ;) Na jó, ha ez így, ebben a formában nem is igaz, azért nagy vonalalakban mégis ebbe irányba próbálok hatni. (Világlassítás, egyszerű örömök, stb…: Nézzétek meg majd az „Egy jobb világ” témát, a Program fejezetet, meg mondjuk a „Boldogság forrásai”-t.) Hozzáteszem, nem akarom lebecsülni a központi intézkedések jelentőségét sem, valamennyit ezek a mostaniak is mozdítanak majd, valamint, ha nekiállnánk alulról dolgozni, annak is fontos kiegészítői lehetnének – de mindenképp csak kiegészítők.

Sok mindent el lehetne még itt mondani: például, hogy talán érdemes volna először egy olyan országot meg légkört teremteni, ahol egyáltalán élni van kedve az embernek, nemhogy szülni, ne akarjanak elmenni a fiatalok külföldre. El lehetne vitatkozni róla, hogy mennyire tényleg csak a jó szándék vezeti a kormányt, mennyire van benne az is, hogy elegendő élő erőforrást, adóztatható alattvalót termeljenek maguknak; vagy hogy mennyire gondolták végig, találták ki rendesen ezt az egészet. Aztán ott lesz majd az intézkedések gazdasági hatása, a lakásárakra, az építőiparra, a haveri cégekre, az eladósodottságra, az adóbevételekre, meg azokra, akiknek nem jár támogatás. Vagy el lehetne filozofálni azon is, hogy tényleg kell-e ennyi ember az országba és a világba; stb…

Ezeket most kihagynám,  hadd hívjam fel viszont a figyelmeteket a nem túl soká megjelenő „Ember, társadalom és család a modern világban” témára, melyben részletesen elemzem a demográfiai problémák okait; illetve azoknak, akik szeretik elvontabb síkon is megvizsgálni a jelenségeket, ajánlom „A boldogság eredete és a forma hatalma” témát, közelebbről a társadalmi forma kompatibilitását a biológiaival. (Már hogy a társadalmi normák hogyan segítik a biológiai forma céljának, jelen esetben a fajfenntartásnak az elérését.) Valamint a Közgazdaság témára is lehet vetni egy pillantást, benne arra, hogy a közgazdászok, politikusok szeretik pénzben mérni a dolgokat.

 

Szólj hozzá!

Vállalatok

2019.02.21.

 

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   Vállalatok

1.1. A vállalat jogi szempontból

1)    A vállalat mibenléte

A vállalat emberek és eszközök elkülönült összessége, melynek célja az üzleti haszonszerzés. A vállalat egy elkülönült jogi egység, mely általában jogi személyiséggel is rendelkezik.

A vállalatnak, mint a szervezeteknek általában, a tagságukat adott időben alkotó emberektől független lehet a létezése, a tagok cserélődésével túlélhetik őket, a kilépésüket, elvileg akármeddig fennmaradhatnak.

2)    Vállalati formák

Hogy a vállalatok milyen jogi formában működhetnek, az országról-országra változó. Magyarországon a legjellemzőbb a részvénytársaság (rt), a korlátolt felelősségű társaság (kft), a betéti társaság (bt) és a közkereseti társaság (kkt). Ezeket nevezi a magyar jog gazdasági társaságnak.

A vállalati formákat a következő szempontokból érdemes csoportosítani:

    Személyegyesülés – tőketársulás

Bizonyos vállalati formákban a tagok között az üzleten túl jellemzően személyes kötelékek is vannak, mint például amikor a testvérek közösen alapítanak egy kft-t, bt-t vagy kkt-t. Az ilyenek a személyegyesülés jellegű vállalati formák. Ezzel szemben a tőketársulás jellegű formák esetén inkább csak a pénzüket, a tőkéjüket egyesítik a tagok, egyéb közük nemigen vagy egymáshoz. Tipikusan ilyen az rt. Érthető módon az előbbiek inkább kisebb, az utóbbiak inkább nagyobb vállalatok.

Lásd ehhez a ‘Részvények, tőzsde, spekuláció’ témát.

    Korlátolt felelősség – korlátlan felelősség

Ez egy másik dimenzió, melyben elkülöníthetőek egymástól a különböző vállalati formák. A korlátolt felelősség azt jelenti, hogy a vállalat tagjai nem felelnek a vállalat tartozásaiért, azokért csak a vállalat felel, a saját vagyonával. Ilyen természetesen a kft valamint az rt. A korlátlan felelősségű vállalati formák esetében ellenben a tagok a saját vagyonukkal is felelnek; ilyen a kkt. (A bt-ben sajátosan keveredik a korlátolt és korlátlan felelősség.)

Mire jó a korlátolt felelősség? Természetesen arra, hogy mivel így személyesen kevesebbet kockáztatnak, az emberek nagyobb kedvvel vállalkoznak.

Különösen a nagyobb vállalatoknál jellemző továbbá a tulajdon és az operatív irányítás elválása, magyarul, hogy a vállalatot nem a tulajdonosok igazgatják, hanem a menedzsment. (@@Mennyire jellemző ez a kft-knél, kkt-knél, bt-knél?)

1.2. A vállalat gazdasági szempontból

Eddig azt néztük meg, hogy a vállalatok milyen formában, milyen szabályok szerint működnek. Most arról lesz szó, hogy a mire jók, hogyan teszik hatékonyabbá a termelést, csökkentik az árakat, növelik a profitot.

1)    Csökkenő termelési költségek

A vállalat összegyűjti, egyesíti a termeléshez szükséges embereket és eszközöket, ezek tehát kéznél lesznek, nem kell minduntalan keresgélni őket, a termelés így olcsóbbá válik.

Tovább növelik a hatékonyságot, csökkentik a költségeket az alább a specializációnál leírtak, illetve az, ahogy a vállalat, annak elemei, mint egy olajozott gépezet működnek együtt, állítják elő a végterméket.

2)    A tőke hatékony bevonása

A tőke az egyik termelési tényező: a vállalat általa tud munkaerőt bérelni, és a termelés tárgyi feltételeit is a tőke felhasználásával tudja megteremteni. Bővebben lásd az ‘Értékteremtés’ témában.

Mik segítik a tőke bevonását a vállalatoknál?

    Korlátolt felelősség

    Részvények

A részvénytársasági formában mindenekelőtt az a jó, hogy képes a kis befektetéseket összegyűjteni, és egy nagy vállalatot megfinanszírozni belőle. Másrészt a részvényeknek másodlagos piacuk is van (tőzsde), így aki pénzzé szeretné tenni vállalati tulajdonát, azt könnyen, gyorsan megteheti – és hogy ezt előre tudja, eleve szívesebben is vesz részvényt.

    Kedvezőbb hitelfeltételek

Egy (nagyobb) vállalat általában biztosabb adós, könnyebben kap hitelt, alacsonyabb kamatra.

3)    Specializáció

Ha az ember egyedül vállalkozik, az effektív munkán kívül sok minden mással is magának kell bajlódnia: neki kell a reklámot megszervezni, az ügyfelekkel bíbelődni, a pénzügyeket intézni, pereskedni, stb… Egy (nagyobb) vállalatban mindezeket külön részlegek vihetik, hatékonyan, az adott feladatra szakosodott munkatársakkal.

4)    Hatékony érintkezés a külvilággal

Egy vállalat a külön erre a célra szolgáló szervezeti egységeivel (ügyfélszolgálat, jogi osztály), egyesített befolyásoló erejével és kidolgozott arculatával hatékonyan képes a külvilággal érintkezni, a saját érdekében fellépni, hatékonyabban, mint az egyszemélyes vállalkozók. A másik oldalról így a külvilágnak is könnyebb a vállalattal együttműködni.

1.3. A vállalat mérete

1)    Miért jobb egy nagyobb vállalatnak, mint egy kisebbnek?

2)    A nagyobb méret hátrányai

1.4. Multinacionális vállalatok

Vagyis olyan vállalatok, melyek sok országban működnek, termelnek; mint amilyen nálunk a Mercedes (illetve anyavállalata a Daimler AG) vagy a Tesco.

1)    Előnyök a fogadó országnak:

    Munkahelyeket teremtenek

    Kereslet a helyi beszállítók termékeire

    Adóbevétel

    Gazdasági növekedés

    Devizaforrás az ország számára

    Technológia

Amellyel egyrészt eladható, exportképes termékeket lehet gyártani; másrészt a tudás, ami vele jár, a munkavállalók fejébe kerül, így terjedhet a hazai gazdaságban.

2)    A multik jellemzői

    Nagyok, befolyásosak

Nyilván mert sok a pénzük, kiterjedt kapcsolatokkal rendelkeznek, nagy a lobbi súlyuk. Erőfölényben vannak a kisebb, helyi vállalatokkal és bizonyos értelemben még az országokkal szemben is.

    Mobilak

Azaz könnyen jönnek, és könnyen mennek, ha úgy látják jónak. Versengenek is értük a világ országai.

    Mindenekelőtt a saját érdekeiket nézik

Mások, a nemzetek, a versenytársak, a helyiek érdekeire nincsenek különösebb tekintettel. Magyarán nem jótékonysági szervezetek; ami a gazdaságban persze másokra is igaz – csak a multik erősek, befolyásosak és kevésbé kötődnek a fogadó országokhoz.

Miket érdemes itt kiemelni?

    A multik az olcsó munkaerőt, az alacsony adókat, a kedvezményeket, a laza szabályozást keresik. Keményen alkudnak a fogadó országokkal, és ha máshol jobb ajánlatot kapnak, könnyen odébbállnak.

    A kisebb, helyi versenytársak gyakran megszenvedik a tevékenységüket.

    Nem ritkán társadalmi szempontból erősen kifogásolható gyakorlatokat folytatnak; mint amilyen az adóelkerülés, a munkaerő kizsákmányolása vagy a környezetvédelem hanyagolása.

Mindez a multik hasznát növeli mások rovására. Lásd továbbá a ‘Globalizáció’ témában, hogy az hogyan növeli a tőke hasznát a munkaerőével szemben.

2.   Információs iparágak

2.1. Az információ speciális árucikk

Az információról általában lásd a ‘Véletlenszerűség’ témában. Itt azzal érdemes kezdeni, hogy sok minden (amit el lehet adni), lényegében nem más, mint információ: adatok, tudás, írásművek, képek, zenék, filmek, szoftverek, stb…: ezek mind lefordíthatóak számokra.

Az információ fontos sajátossága, hogy előállítani drága, lemásolni olcsó és könnyű, kivált manapság már.

Illetve, ha valaki megosztja a rendelkezésére álló információt másokkal, attól ő maga nem lesz szegényebb, maga is az információ birtokában marad.

Ebből az is következik, hogy az információ előállításával egyszer kell csak megdolgozni, utána viszont sokaknak el lehet adni.

Lényeges körülmény a számítógépek és az internet új keletű elterjedtsége, ami nagyban megkönnyíti az információ másolását, az ahhoz való hozzáférést. Így ma már bárki könnyen készíthet (tökéletes) másolatokat, ráadásul utánajárnia sem kell a lemásolható tartalomnak, az internet tálcán kínálja azt az egész világból.

Ennek folytán aztán sokan, ahelyett, hogy fizetnének érte, inkább ingyen szerzik be a zenéket, filmeket, szoftvereket, stb…, lemásolják, letöltik őket – ami olyan könnyen megy, és annyira tömeges, hogy nincs könnyű dolga a szellemi tulajdont (meg a vele járó hasznot) védőknek. Lásd ehhez alább, amit a kalózkodásról írok.

És nemcsak lemásolni, az információval bánni, azt kezelni is olcsó: nem kell hozzá nyersanyag, üzemanyag, stb… csak számokat kell felírni, és különféle műveleteket végrehajtani rajtuk. Ráadásul az informatika fejlődése még sokkal olcsóbbá tette ezt. Hozzá kell tenni azonban, hogy az információval azért precíznek, okosnak, elővigyázatosnak is kell lenni – ami pénzbe kerül.

További említést érdemlő sajátossága az információs árucikkeknek, hogy amit egyszer legyártanak, az sokáig használható maradhat. Gondoljunk például a zenékre, filmekre, melyeket száz év múlva is nézhetünk, hallgathatunk, de igaz ez sok szoftverre is. $

2.2. Az információs iparág sajátosságai

Melyek az információs iparágak? Elsősorban tehát a szórakoztatóipar (a zenék, filmek, a látványsport világa), a szoftveripar, valamint a pénzügyi szektor is, merthogy az utóbbi tevékenysége is nagyrészt információkezelésből áll. (Nyilván kell tartani, kinek mennyi pénze van, egyik számláról levonni, a másikhoz hozzáadni, stb…)

Ám ezek mellett az információ szerepe máshol is növekszik, különösen mondjuk a telekommunikációban, ahol a hívások adatait elemzik, vagy a kereskedelemben, a vevők, vásárlások adatait illetően.

Megfigyelhetjük, hogy az információ először is, mint árucikk jelenik meg ezeknél; de ha nem is magát az információt áruljuk, az másképp is fontos lehet: az ügyfeleink jellemzőinek, viselkedésének megismerésével, elemzésével nagyobb nyereségre tehetünk szert; vagy az információ kezelése lehet a kenyerünk.

Az információs iparágaknak továbbá gyakran széles a fogyasztói bázisuk, sok mindenkinek el tudják adni a termékeiket.

Amiről itt bővebben érdemes beszélni, az az, ahogy a globális infócégek újabban megvámolják a helyi nyereségeket az egész világon. Gondoljunk csak a Google-re és a Facebook-ra, ahogy ezek jelentős pénzeket kapcsolnak le a helyi hirdetési piacokról. (Mert például a magyar vállalkozások is rajtuk hirdetnek magyaroknak, ahelyett, hogy a helyi médiában tennék ezt.) Vagy, hasonlóan, ott van az Uber, a taxisok rémálma. Ezek a globális óriások hatalmas haszonra tudnak szert tenni a helyi vállalkozások rovására, koncentrálódik a profit.

2.3. Kalózkodás

Mármint a szoftverrel, filmekkel, információval való kalózkodás, azok ingyenes, illegális közzététele és megszerzése. Ahogy fentebb említettem ezeknek a másolása manapság gyerekjáték, a védelmük kijátszása, feltörése sem túl nehéz a hozzáértőknek – a jogvédelmük viszont igencsak nehézkes.

Szólj hozzá!