HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című készülő könyvhöz tartozó fórum. Itt lehet nyilvánosan kifejteni és megvitatni a könyvvel kapcsolatos gondolatokat. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a központi oldalon (www.egyvilag.hu) található. Sok fontos és érdekes dologról olvashatsz ott, ha még nem jártál arra, látogasd meg! A kézirat és a véleményezés nyílt, mindenki érdeklődését, hozzászólásait szívesen veszem. (A szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozatot és az elérhetőséget is lásd az iménti internet címen.)

A legutóbbi kommentek

  • Szalay Miklós: @genezistan: A hasznosságról, mint közgazdaságtani fogalomról (illetve a preferenciákról) szintén tudok ajánlani egy külön témát: egyvilag.hu/temak... (2019.01.25. 21:41) Értékteremtés
  • genezistan: Köszönöm az eligazítást. Természetesen a szöveg tagolása és a szókincs a szerző joga, ennek ellenére az én agyamban található fogalmakkkal összevetv... (2019.01.25. 14:08) Értékteremtés
  • Szalay Miklós: @genezistan: Köszönöm a hozzászólásodat. Annyit tudnék hozzátenni, hogy a cserét, beleértve az eltérő erőviszonyokat is, a Piac alapjai témában rész... (2019.01.25. 13:27) Értékteremtés
  • Utolsó 20

Globalizáció

2019.07.04.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   A globalizáció jelentése

A globalizáció először is a következők szabad nemzetközi áramlását jelenti:

    Termelési tényezők (tőke, munkaerő)

    Áruk, szolgáltatások. A kereskedés szabadsága, szabad világpiac

    Személyek

    Információ

    Kultúrák, azok elemei

További összetevője a globalizációnak a nemzetközi szervezetek, a nemzetközi együttműködés. Ide tartoznak:

    A nemzetközi vállalatok, a multik

    Államközi szervezetek

Mint amilyen az ENSZ, a Nemzetközi Büntetőbíróság vagy a ‘Gazdasági növekedés és fejlődés’ témában bemutatott nemzetközi szervezetek, például a Világbank és az IMF.

    Nemzetközi szerződések, együttműködés

Például katonai téren (NATO) vagy a környezetvédelemben (klímaegyezmények).

    Nemzetközi NGO-k

Vagyis nem kormányzati szervezetek.

Mint amilyen az Amnesty International, mely az emberi jogokat védi, vagy a Greenpeace, mely a környezetet.

Egy különleges képződmény továbbá az EU, mely egy gazdasági-politikai unió: inkább gazdasági ugye, mint politikai, és igencsak távol van a valódi egyesüléstől – mindenesetre jelenleg nincs a világon még egy másik csoportosulás, mely akárcsak ilyen messzire jutott volna az országok közötti integrációban. (@@Jól mondom?)

Lásd ezen kívül a ‘Politikai konfliktusok’ témában a birodalomépítés jó oldalát, hogy az idővel az emberek nagyobb egységét eredményezheti.

Igencsak globálisak aztán a globális problémák is, így a klímaváltozás. Lásd alább bővebben.

Szokás továbbá megkülönböztetni a globalizáció három ágát: a gazdasági, kulturális és politikai globalizációt. Ha végigtekintünk a fentieken, elég jól be lehet sorolni ezekbe a kategóriákba őket.

2.   A globalizáció története

A nagymérvű globalizáció a XIX. században kezdődött.

A globalizációt egy sor különféle fejlemény segítette elő.

Mindazonáltal a globalizálódásban is volt néhány döccenő.

3.   A gazdasági növekedés, fejlődés és a globalizáció

Erről a ‘Gazdasági növekedés és fejlődés’ témában lehet olvasni. Itt csak röviden:

    A termelés áttelepítése a szegényebb országokba, annak felfutása náluk. Az ennek köszönhető gazdasági növekedés és fejlődés ezeken a helyeken. A munkaerő iránti kereslet növekedése, a nyomor és a szegénység csökkenése.

    Az egyenlőtlenségek így világszinten csökkentek – helyi szinten azonban inkább nőttek. Lásd alább a globalizáció és az egyenlőtlenség kapcsolatáról írtakat.

    A fejlődő országokbeli munkakörülmények gyakran nem túl szívderítőek.

    A gazdasági növekedés, iparosodás gyakori velejárója, hogy az emberek elveszítik a földjeiket, az önellátásra való képességüket, felbomlanak a helyi közösségek.

    A külföldi tőke különféle formákban érkezik egy országba: vannak termelő beruházások, spekulatív befektetések, illetve az államnak vagy a magánszektornak nyújtott hitelek.

    A multiknak vannak kedvező és kedvezőtlen hatásai a fogadó országokra. Kedvező különösen, hogy munkahelyeket teremtenek, és technológiát hoznak az országba. Kedvezőtlen, hogy a maguk számra jó (a fogadóknak rossz) feltételeket keresik, keményen alkudnak ezekért, és könnyen odébbállnak, ha másutt jobb ajánlatot kapnak. Kedvezőtlen még, hogy jelentős befolyással bírnak a fogadó országokra; és hogy gyakran kifogásolható gyakorlatokat folytatnak, mint a munkaerő kizsákmányolása vagy az adóelkerülés.

    A spekulatív tőke is jó, amíg jön, de amikor meggondolja magát, súlyos problémákat tud okozni. Ésszel érdemes csak beengedni a külföldi tőke minden formáját.

    Egy fejlődő gazdaságban először elsősorban a multik tudnak exportképes cikkeket előállítani, később a hazai vállalatokkal kapcsolatban is egyre inkább ez a cél. A hazai cégek kezdeti védelme és későbbi fokozatos kitétele a külső versenynek.

    Érdemes külföldön taníttatni a diákjainkat, hogy aztán értékes tudással térjenek haza.

    A gazdagabb országok a globalizációval új piacokra, olcsó munkaerőre és nyersanyagforrásokra tesznek szert. Másfelől azonban munkahelyeket veszítenek, és idővel új versenytársakkal kell szembenézniük a feltörekvők részéről, visszaüt az egykor nekik kedvező szabadkereskedelem. Bizonytalanabb növekedés és eladósodás fenyegeti őket.

    A nemzetközi migrációnak is megvannak az előnyei és hátrányai: például a szegényebb helyekről emigrálók jelentős összegeket küldhetnek haza – gond azonban a munkaerő és a tehetség elvándorlása. A gazdagabb, fogadó országokban pedig kulturális feszültségek jelentkezhetnek, probléma, ha sok érkező csak a jóléti rendszert akarja kihasználni, stb…

    A nemzetközi gazdasági fejlődést számos nemzeti és nemzetközi szervezet igyekszik előmozdítani a Világbanktól kezdve, a különböző ENSZ szervezeteken keresztül, az egyes országok segélyügyi szervezeteiig.

4.   Munkaerő, tőke és a globalizáció

A termeléshez munkaerő és tőke kell, ezek a termelési tényezők. Az előbbit elsősorban a szegényebbek, az utóbbit a gazdagabbak biztosítják, és nem mindegy, hogy a termelés hasznából melyik milyen mértékben részesedik. A globalizáció erre is jelentős hatással van.

4.1. A munkaerő helyzete

A szegényebb országokban, mint láttuk, a bővülő munkakeresletnek hála sokan jobban tudnak élni – a helyzet azonban itt sem fenékig tejfel a gyakran rossz munkakörülmények, az önellátásra való képesség elvesztése, a helyi közösségek felbomlása miatt. A gazdagabb helyeken közben csökken az igény a munka iránt, a bérek stagnálnak, csökkennek, munkanélküliség fenyeget, romlik a munkaerő alkupozíciója.

4.2. A tőke helyzete

1)    A tőke mobilitása

A tőke mobilabb, mint a munkaerő – ezért jobban ki tudja aknázni a globalizáció nyújtotta lehetőségeket: jobban oda tud menni, ahol többet fial, jobban keres.

2)    A globalizáció igaz nyertese a tőke

Látni kell aztán, hogy a termelés fent említett áttelepítése – aminek kétségkívül megvan a haszna a fogadó országok polgáraira nézve is – mindenekelőtt mégis a tőke érdekében történik: ekképp talál a tőke nagyobb megtérülést. Akinek pénze van, ugyanis, az dönt arról, hogy a gyára hol működjön, úgy dönt, hogy ő maga a legjobban járjon – és ha ebből a munkaerőnek is leesik valami, az csak szerencsés mellékhatás. A globalizációval tehát a tőke helyzete javul a munkaerőéhez képest.

3)    A multik és a globalizáció

A multikat, kedvező és kedvezőtlen hatásaikat az előbb már emlegettem, itt leginkább a munkahelyteremtésre, a munkaerő esetenkénti kizsákmányolására, és kedvező helyzetükre érdemes emlékeztetni, hogy könnyen jönnek és mennek, úgy ahogy nekik a legjobb. Lásd még lentebb a globalizáció nyújtotta lehetőséget az olcsóbb termelésre és a hatékonyabb értékesítésre.

Továbbá, a nagyobb vállalatoknak, a nagytőkének, a multiknak jobban kedvez a globalizáció, mint a kicsiknek.

És a globalizáció elő is segíti a koncentrálódást.

A multiknak tehát erőteljes érdeke a globalizáció.

4)    Az országok versenye a tőkéért

A tőke tehát igen mobilis, így egy országnak, amely magához akarja csalogatni azt, versenyeznie kell érte a többi országgal.

Lényeg, hogy így az egyes országok könnyen kijátszhatók egymással szemben, és hogy ez ellen csak széleskörű összefogással lehetne tenni – amit egyáltalán nem könnyű megteremteni, mert mindig ott a csábítás, hogy aki kimarad, az nagyot nyerhet, mert az összes tőke hozzá megy. Lásd ehhez a közlegelő tragédiáját ‘A piac alapjai’ témában.

5.   A kulturális globalizáció

1)    A kulturális elemek mozgása

A fő kultúraexportőr a nyugat, különösen az USA, gondoljunk a nyugati filmekre, zenére, életmódra. Ezzel együtt azért más vidékek kulturális elemei is terjednek, vegyük például a különféle egzotikus szappanoperákat vagy a világzenét.

A kultúrák elemei egyrészt önmagukban mozognak, mint amikor idehoznak, bemutatnak egy külföldi filmet a moziban – de érkezhetnek azok emberekkel, bevándorlókkal együtt is, akik magukkal hozzák az életmódjukat, vallásukat, stb…

2)    A média globalizálódása

Vagyis, hogy a filmeket, zenéket, stb… az egész világon terjesztik, eladják.

3)    A kultúra globalizálódásának hátrányai

Itt természetesen a kulturális sokszínűség csökkenése, a helyi kultúrák visszaszorulása jut először az ember eszébe. Közelebbről, a globális média termékeinek fogyasztása csökkenti a helyi alkotók iránti érdeklődést, elveszi a kenyerüket, koncentrálja a bevételeket a nemzetközi hírességek és médiaipar felé. És ne feledkezzünk meg a migrációval járó kulturális feszültségekről sem.

Lásd ‘A kultúra és az ember’ témában a kulturális sokszínűség hasznait, kárait és megőrzését.

4)    Előnyök

Mindenekelőtt, a kultúrák, az információ szabad áramlásának köszönhetően az emberek jobban megismerhetik egymást, közelebb kerülhetnek egymáshoz, közeledhet egymáshoz a mentalitásuk. Lásd alább a globalizáció és az emberiség egységének kapcsolatáról írtakat.

Továbbá, a bevételek koncentrálódása folytán valódi minőséget is könnyebb alkotni (nemcsak látványos, de üres dolgokat), valamint sok minden eljut az emberekhez, bővül a kulturális választék.

6.   A globalizáció további jellemzői

1)    A globalizáció összekapcsolja az érdekeket

Aki másokkal üzletel, annak nem érdeke, hogy a partnereinek rosszul menjen, mert nem tud nekik eladni, nem tud tőlük vásárolni. A globalizálódó világ országai egyre szélesebb körben üzletelnek egymással, nem érdekük tehát, hogy a világnak akár távoli pontjain bajok legyenek. Lásd ebben a témában a gazdasági válságok leküzdése érdekében történő összefogást, és hogy a globalizáció elősegíti a világbékét.

2)    A globalizáció nagyrészt tervezetlen, spontán

Mint általában az, hogy merre megy a világ. Elég ehhez végignézni a globalizáció történetén és előnyein, hogy mik segítették elő, mik támogatják azt: a szállítmányozás és telekommunikáció fejlődésétől, a kommunizmus bukásán át a gazdasági érdekekig. Tegyük hozzá, azért vannak a tényezők között jelentékeny tudatos lépések is, mint az ENSZ és a többi nemzetközi szervezet megalapítása.

Lásd a ‘Globális problémák’ témában az emberiség sodródását.

3)    A globalizáció önmagát erősítő folyamat $

7.   A globalizáció hasznai

1)    Egyéni hasznok

A globalizáció számos jó dolgot hoz az embereknek: szabadabb utazást, akár turisztikai, akár munkavállalási céllal, könnyebb áttelepülést egyik országból a másikba; többféle árucikket és alacsonyabb árakat; az információ elérhetőségét, nagyobb kulturális választékot és könnyebb kapcsolattartást.

2)    Hatékonyabb termelés és értékesítés

Több okból:

    A termelési tényezők hatékonyabb felhasználása

    A komparatív előnyök jobb kiaknázása

Ezekről ‘A piac alapjai’ témában lehet olvasni, és a lényegük az, hogy ha az egyik országban az egyik, a másikban meg a másik dolgot termelik meg könnyebben, akkor érdemes ezekre szakosodniuk, és elcserélniük egymással a termékeiket. A globalizáció elősegíti ezt a cserét, a kereskedést.

    Nagyobb piacok

Minek köszönhetően nagyobb tételben – tehát olcsóbban lehet termelni. Csökkennek továbbá a tranzakciós költségek is, ha például nem kell vámot fizetni, közelednek egymáshoz a különböző országok előírásai, csökken az eladással járó bürokrácia.

* * *

Kérdés azonban, hogy a termelés olcsóbbá válásából származó hasznot a termelők vagy a fogyasztók kapják-e meg. Ez a termelők közötti verseny erősségétől függ: ha erősebb a verseny, akkor kénytelenek olcsóbban kínálni a portékájukat, a fogyasztók nyernek tehát – ha viszont gyengébb a verseny, akkor a termelők. (Különösen a tőke, mint láttuk.)

Sokan érvelnek a globalizáció mellett azzal, hogy az növeli a versenyt, mert az összenyíló piacokon többen kénytelenek versenyezni egymással. Másrészt azonban a globalizáció által favorizált multik növekedése, erősödése csökkenti a versenyt.

Lásd még ehhez a piac előnyeiről és hátrányairól szóló témákat.

3)    A gazdasági növekedés, fejlődés és a globalizáció

Emlékszünk fentebb a hasonló című szakaszra, benne a globalizáció ide sorolható előnyeire és hátrányaira: a nyomor csökkenésére, a szegényebb helyek fejlődésére, ha ennek meg is vannak az árnyoldalai; a gazdagabb országok nyereségeire és veszteségeire; a multik kedvező és kedvezőtlen hatásaira; stb…

* * *

Különösen az eddig felsorolt előnyök, az emberek egyéni hasznai, a globalizáció gazdasági pozitívumai mikro- és makroszinten, mind híveket szereznek a globalizációnak, hajtják előre azt.

4)    Gyorsabb tudományos és technológiai fejlődés

Amit elősegít az információ, a fejlesztésekhez szükséges kellékek és az emberek, agyak szabad mozgása. Nem mellékes továbbá a fejlesztésekből kinövő termékek iránti nagyfokú globális kereslet sem.

5)    Világbéke

Írtam, hogy a globalizáció széles körben összekapcsolja az érdekeket. Így a háborúk hatását világszerte megérzik: nőnek az árak, más dolgokat nehezebb eladni, megroggyan a tőzsde, stb… – (majdnem) mindenkinek érdeke tehát, hogy máshol is rend legyen.

A globalizáció továbbá elősegíti, hogy az emberek megismerjék egymást, így nehezebb kialakítani az ellenségképet, elhitetni, hogy a másik nem is ember. Valamint, a globális információáramlás a szennyest is gyorsan kiteregeti: nehéz a gaztetteket titokban tartani, azokról az egész világ értesül – ami visszatarthat az ilyenek elkövetésétől.

Másfelől azonban egy nyitott világban a hülyeség, a terror és annak sokkoló híre is gyorsabban terjed. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a külföld, az üzlet érdekeit gyakran jobban szolgálja egy stabil, szolgálatkész diktatúra, mint egy ingatag demokrácia, ezért a világot nem feltétlen izgatja túlságosan, ha valahol elnyomás van. Szintén nem mindegy, hogy mennyire fontos egy adott térség a világnak: ott mondjuk, ahol olaj van, hamarabb lehet rá számítani, hogy rendet tesznek. Ezen kívül a globalizáció munkaerőt illető negatívumai, a gazdasági válságok, a terjedő szélsőséges tanok elégedetlenséget szítanak, serkenthetik a radikalizálódást.

Végül, itt is említést érdemel az EU, és annak hathatós hozzájárulása az európai béke fenntartásához.

6)    A globalizáció és az emberiség egysége

Ahogy az emberek a globalizációnak köszönhetően közelebb kerülnek egymáshoz, az elősegítheti egy közös identitás kialakulását.

Lásd ehhez ‘Az emberiség egysége’ témát, annak a biztosítását, hogy a népek érintkezzenek egymással, megismerjék egymást; illetve a ‘Politikai konfliktusok’ témában a párbeszéd fontosságát.

Itt is megvannak azonban az ellenkező irányba mutató hatások, például a migrációból fakadó kulturális feszültségek.

* * *

Valamint lásd még fentebb a kulturális globalizáció előnyeit-hátrányait.

8.   A globalizáció kárai

1)    A globalizáció és az egyenlőtlenség

Fentebb láttuk, hogy a globalizáció világszinten csökkenti az egyenlőtlenségeket, ami nem kis dolog – helyi szinten viszont inkább növeli. Miért? Egyrészt mert a gazdagoknál a gazdagok, a tőkések járnak jól vele, a köznép viszont féltheti a munkáját. Másrészt a szegény országokban is igencsak egyenlőtlenül oszlanak meg a hasznok: a nép is jól jár ugyan – de vannak, akik sokkal jobban járnak nála: a politikai klientúra, a spekulánsok, a vállalkozók. Emlékezzünk továbbá, hogy a vállalatok közül is a nagyoknak kedvez a globalizáció.

Lásd aztán a ‘Gazdasági növekedés és fejlődés’ témában a (nemzetközi) segélyezés árnyoldalait, hogy a szegényeken kívül ki mindenkihez, és milyen módokon jut ebből a pénzből.

Itt említendő továbbá, hogy a szegény országok természeti kincseit és munkaerejét nagyrészt a gazdagok érdekében aknázzák ki: a gazdagok olcsón kapják meg ezeket a szegényektől, a helyiek közül gyakran inkább csak az elit részesül a haszonból igazán.

Szintén ide kívánkozik a természeti kincsek kiaknázásával, a termelés áttelepítésével, felfutásával járó környezetszennyezés a szegényeknél, ami jelentősen rontja az életminőséget. Ezzel párhuzamosan úgy tűnhet, mintha a gazdagok részéről jelentős előrelépés történt volna a környezetvédelem terén – pedig csak a gyárakkal együtt a szennyezést is áttelepítették, „exportálták”.

Lásd végül a ‘Gazdasági növekedés és fejlődés’ témában, hogy a GDP csak tökéletlen mértéke a jólétnek.

2)    Gazdasági válságok és a globalizáció

Ez a ‘Gazdasági válságok’ témában van kifejtve, itt csak röviden:

    A globalizált világban az egyes országok gazdaságai jobban együtt mozognak, egymást húzhatják válságba, könnyebben jutnak egyszerre oda, a válságok könnyen terjednek, világválságok alakulnak ki.

    A tőke szabad mozgása, illetve menekülése jelentősen hozzájárulhat a gazdasági válságok kialakulásához.

    A globalizáció azonban elősegíti a nemzetközi összefogást is a válságok leküzdéséhez.

3)    A rossz dolgok is könnyebben tudnak terjedni

Úgy is, mint a gazdasági válságok; a hülyeség, mint elhangzott, a szélsőséges tanok, hamis hírek; könnyebben mozognak a bűnözők és terroristák is, illetve a terror híre is sokakat gyorsan elér (ami a terroristáknak kimondottan jó); de mondjuk a járványok előtt is szabadabb az út.

4)    A globalizáció folytán távoli dolgok is hatással vannak az emberre

Például:

    Távoli események, katasztrófák, folyamatok

    A multik befolyása a fogadó országokra, azok polgáraira

    Távoli országok politikája

    A nem választott nemzetközi intézmények befolyása

A távoli dolgoknak ugye nemcsak rossz, hanem jó kihatásai is lehetnek – azonban a függés, a bizonytalanság ezzel együtt is rossz. Különösen, ahol a fentiek emberi döntéseken múlnak, ott sincs beleszólásuk azoknak, akiktől távol hozzák meg azokat.

5)    Globális problémák

(Melyekről egy külön téma szól egyébként.)

Ezek ugye egyfelől önmagukban globálisak, másfelől a globalizáció rájuk erősít: a piac, a fogyasztói társadalom globálissá válása nagyobb pazarláshoz vezet, ami a problémák egyik fő oka. Az áruk, emberek felesleges utaztatása súlyosbítja a globális felmelegedést, a szennyezést; hasonlóan a multik törekvése, hogy lazább környezetvédelmi szabályokat csikarjanak ki a fogadó országokból. És ne feledjük a szennyezés exportálását se a gazdag országokból.

Ugyanakkor itt is vannak bizonyos pozitívumok, például a fentebb említett klímaegyezmények.

* * *

Végigtekintve a globalizáció hátulütőin, nem meglepő, hogy vannak anti-globalista emberek. Mit kell róluk tudni?

Először is azt, hogy nem feltétlen a globalizáció egészét utasítják el, bizonyos aspektusait gyakran az anti-globalisták is üdvözölik. Másodszor, a globalizáció több oldalról, balról és jobbról is támadható, az anti-globalisták sem egyformák.

    A baloldaliaknak különösen a multik uralma, a világot átölelő kapitalizmus nem tetszik. (Illetve a vele járó egyenlőtlenség, társadalmi igazságtalanság, környezetszennyezés.) A globalizáció internacionalizmusa, kozmopolitizmusa, az általa biztosított nyitottság és személyes szabadság viszont imponál nekik.

    A jobboldaliaknak ellenben éppen az utóbbiakkal van leginkább bajuk: a nyitással, a keveredéssel, a hagyományok feladásával. Szintén inkább a jobboldaliak számára problémás, ha (mondjuk különösen az EU kapcsán) az integrációnak költségei vannak, merthogy „költsük inkább magunkra”.

Lásd ehhez a ‘Bal oldal - Jobb oldal’ témát.

Különösen válságok, nehézségek idején hajlamosak felerősödni a globalizációellenes hangok, ahogy az emberek a válság kirobbanásáért felelőssé tehető bankok, illetve a profitéhes kapitalisták ellen fordulnak, ahogy bűnbakká teszik az EU-t, ahogy ilyenkor fáj legjobban, hogy a kevesebből is áldozni kell.

9.   A globalizáció kézben tartása és jövője

9.1. Mit kellene tenni a globalizációval?

Alapvetően: engedni, de ellenőrizni, szabályozni és korlátozni, úgy, hogy a hasznai érvényesüljenek.

A globalizációt természetesen nem könnyű kézben tartani.

9.2. A globalizáció jövője

Ezzel kapcsolatban természetesen csak spekulálni lehet.

Számos emberi tényező mutat a globalizáció egyirányúsága, visszafordíthatatlansága irányába.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr3114925608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.