HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című készülő könyvhöz tartozó fórum. Itt lehet nyilvánosan kifejteni és megvitatni a könyvvel kapcsolatos gondolatokat. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a központi oldalon (www.egyvilag.hu) található. Sok fontos és érdekes dologról olvashatsz ott, ha még nem jártál arra, látogasd meg! A kézirat és a véleményezés nyílt, mindenki érdeklődését, hozzászólásait szívesen veszem. (A szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozatot és az elérhetőséget is lásd az iménti internet címen.)

A legutóbbi kommentek

  • Szalay Miklós: @genezistan: A hasznosságról, mint közgazdaságtani fogalomról (illetve a preferenciákról) szintén tudok ajánlani egy külön témát: egyvilag.hu/temak... (2019.01.25. 21:41) Értékteremtés
  • genezistan: Köszönöm az eligazítást. Természetesen a szöveg tagolása és a szókincs a szerző joga, ennek ellenére az én agyamban található fogalmakkkal összevetv... (2019.01.25. 14:08) Értékteremtés
  • Szalay Miklós: @genezistan: Köszönöm a hozzászólásodat. Annyit tudnék hozzátenni, hogy a cserét, beleértve az eltérő erőviszonyokat is, a Piac alapjai témában rész... (2019.01.25. 13:27) Értékteremtés
  • Utolsó 20

Részvények, tőzsde, spekuláció

2019.04.11.

 

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   Részvény

1.1. Részvény és részvénytársaság

Mire találták ki részvényeket és a részvénytársaságot? Arra, hogy általuk össze lehet gyűjteni a kis befektetéseket, nagy tőkét igénylő vállalkozásokat is finanszírozni lehet belőlük.

Ezt elősegíti, először is, hogy az egyes részvények kis értékűek, gyakorlatilag bárki megveheti őket, bárkiből lehet vállalat tulajdonos.

Másodszor, a részvényeknek másodlagos piacuk is van, azaz később ismét könnyen pénzzé lehet tenni őket. Ily módon a befektetőnek nem kell hosszú időre elköteleződnie, ha később a pénz kell inkább neki, visszakaphatja. Ez a másodlagos piac mindenekelőtt a tőzsde.

A részvények eredeti célja tehát a tőke biztosítása a vállalatok, a reálgazdasági beruházások, a termelés számára. Látni fogjuk azonban, hogy a gyakorlat mennyire elszakadt ettől.

1.2. A részvény hasznai a befektetőnek

Egy részvény többféleképpen is hasznos lehet:

1)    A részvény tartása, az osztalékok szedése

Illetve belelátás, beleszólás a vállalat ügyeibe. (Bár egy kisrészvényesnek önmagában nem sok szava van, együttesen viszont jelentős súlyt képviselhetnek.)

Ez a részvény mondhatni hagyományos hasznosítása.

2)    Spekuláció

Mint minden másnál, a részvénynél is: ha sikerül azt drágábban eladni, mint amennyiért vettük, azzal jól járunk; illetve lásd alább, hogy az ár csökkenésére is lehet spekulálni. Lényeg, hogy aki spekulál, az megpróbálja kitalálni, nagyjából mi lesz majd a részvény ára, hogy ezáltal nyereségre tegyen szert.

3)    Egy portfolió kockázatának illetve hozamának befolyásolása

Kockázat alatt a hozam bizonytalanságát értem, pontosabban azt, hogy bár a várható hozamot ismerjük, mondjuk 10%, de bizonytalanság van benne, lehet az 12, de 8 is.

A befektetőt leginkább a befektetései összességének hozama és kockázata izgatja, nem annyira az abban szereplő egyes papíroké – és amikor megvesz egy részvényt, azzal a teljes portfolió jellemzőit változtatja, mozdítja el az általa preferált irányba. Bővebben lásd alább.

Lásd továbbá a ‘Pénz és hitel’ témában a termelő és spekulatív befektetéseket.

Nézzük meg most ezeket a pontokat részletesebben:

1)    A részvény haszna az osztalékból

A részvényes tehát a vállalat hasznából rendszeresen részesedni szokott, ez az osztalék. Ha valaki csak azért venne részvényt, hogy ezeket az osztalékokat aztán begyűjtse, akkor annyit volna hajlandó fizetni érte, mint a várható osztalékok jelenértékének összege.

2)    A spekulációs kereskedés

A részvényeket (legalábbis a tőzsdén) elsősorban spekuláció céljából adják és veszik, azért, hogy magából az adásvételből tegyenek szert haszonra.

A spekulációs kereslet-kínálat attól függ, hogy az emberek mit gondolnak, mennyi lesz majd a részvény ára a jövőben, mekkora lesz majd annak kereslete és kínálata akkor. (Nyilván akkor érdemes most vásárolni, ha drágulásra számítanak.) Hogy mire lehet számítani, az több mindentől függ:

    A vállalat gazdálkodásától tehát csak részben.

    Az ágazat, az ország, a régió, a világ gazdaságát érintő hírek; fontos emberek nyilatkozatai

    Egyéb tényezők

Melyek befolyásolják részvényárakkal kapcsolatos a várakozásokat és az árfolyamot:

    Extrapoláció: hogy egyszerűen azért, mert már egy ideje mennek felfelé (lefelé) az árak, ugyanerre számítok a jövőben is.

    Csordaszellem: ha mindenki vásárol, akkor én is velük tartok, mert az a legegyszerűbb, mert „ennyi ember nem tévedhet”, mert nem akarok kimaradni a buliból, és mert így legfeljebb annyira járok rosszul is, mint akárki más.

    A széles körben eluralkodó lelkesedés és pánik

A spekuláció erőteljesen tudja mozgatni az árakat. Egyfelől részt vesz a tőzsdei buborékok (lásd alább) kialakulásában, (és összeomlásában is): ahogy a kirajzolódó trend egyre inkább arra utal a spekulánsok számára, hogy további nyereség várható; ahogy mind többen szállnak be a raliba, erősödik a csordaszellem hatása; ahogy eluralkodik a lelkesedés.

Másfelől az, hogy az emberek mit gondolnak a jövőbeli kilátásokról, gyorsan tud változni – és vele együtt spekulánsok a vásárlókedve is. Ez párosul az érdektelenségükkel (lásd alább), azzal, hogy ha romlanak a kilátások, a spekuláns inkább kiszáll, eladja a részvényét, mint hogy kitartana a vállalat mellett, megpróbálna tenni a helyzet jobbra fordításáért. A spekuláció ekképp a részvényárak változékonyságáért, kockázatáért is nagyban felel.

Végül megjegyzem, hogy nemcsak részvényekkel lehet spekulálni. Lásd ehhez a befektetési kereskedésről írtakat az ‘Ár és érték’ témában.

3)    Egy portfolió kockázatának, hozamának befolyásolása

Ez tehát még egy ok, amiért egy részvény hasznos lehet a befektetőnek: amikor a részvény egy portfolió részévé válik, és a nekünk tetsző irányba változtat annak tulajdonságain.

Azzal, hogy a portfoliónkat több papírból állítjuk össze, diverzifikáljuk, többnyire jelentősen csökkenteni tudjuk annak kockázatát.

1.3. A részvény ára

A (tőzsdei) részvények ára piaci ár, vonatkoznak rá a keresletről-kínálatról illetve az egyensúlyi árról ‘A piac alapjai’ témában elmondottak. A keresletet-kínálatot a részvények esetében befolyásoló speciális tényezőkről pedig az előző pontban olvashattunk.

Vegyünk szemügyre most a részvényárakhoz kapcsolódó néhány további jelenséget, tényezőt, elméletet is:

1)    Visszacsatolások

A visszacsatolások a spekuláció miatt jelennek meg a részvényárakban.

2)    Tőzsdei buborékok

Pénzügyi buborék az, amikor valaminek az ára pénzügyi okok miatt gyorsan és jelentős mértékben emelkedik. A buborékok rendszerint előbb-utóbb kipukkadnak, amit hasonlóan gyors összeomlás követ. Itt arról szólok röviden, amikor a tőzsdén történik mindez, de máshol is jellemző, például az ingatlanpiacon. A buborékokról általában lásd a ‘Gazdasági válságok’ témában.

Mi okozza a buborékokat? Először is, pénzügyi okok: tehát az nem buborék, amikor rossz volt a termés, és ezért drágább lesz a kenyér. Tipikus okok a fent részletezett visszacsatolások, de van más is, különösen a likviditásbőség, hogy sok a pénz a gazdaságban, az emberek pedig be akarják fektetni azt, részvényt, ingatlant vásárolnak, stb…

A tőzsdei buborékokban az árak nagyon távol kerülhetnek a vállalat fundamentális értékétől, kvázi attól, amit az osztalékként ki tud termelni; különösen felfelé. Ez aztán hozzájárul a kipukkadásukhoz, amikor az árak valamiért megtorpannak, az emberek pedig észbe kapnak, hogy lehet, hogy nem tudják majd drágábban eladni a részvényüket – amit pedig osztalékként kaphatnak, az jóval kevesebb annál, hogy megérje tartani azt.

Mindez általában nem csak egy-egy részvényt érint, hanem többé-kevésbé az egész piacot, részben az egész gazdaságot érintő tényezők, különösen az általános likviditásbőség miatt, részben az eluralkodó általános lelkesedés, illetve pánik miatt.

Az összeomlás így általános tőzsdeválságot jelent, amiből pedig könnyen általános gazdasági válság lehet. Lásd alább a tőzsde és a gazdaság kapcsolatát; hogy ameddig megy a szekér, addig senkinek nem érdeke fékezni; valamint a szorult helyzetben lévők megmentését összeomlás esetén.

3)    Az árcsökkenés tényezői

    Stop-loss limitek

    Diszpozíciós hatás

    Áresésre történő spekuláció

Azon is lehet ugyanis nyerni, ha az árak csökkennek.

4)    A tőzsde mindig emelkedni fog?

Ezt, legalábbis hosszútávon, illetve, hogy a tőzsdén nagyobb nyereséget lehet elérni, mint más biztonságosabb, befektetésekkel (bankbetét, állampapírok), sokan elméletileg és történelmileg is bizonyítottnak veszik. A dolog azonban nem ennyire biztos.

5)    A hatékony piac elmélete

Ez röviden azt mondja, hogy a részvények jelenlegi ára minden rendelkezésre álló jövőre vonatkozó információt tükröz, tehát nem lehet okosabbnak lenni a piacnál, nem lehet konzisztensen nagyobb profitot elérni az átlagos piaci hozamnál. Nincs is tehát értelme megpróbálni kitalálni, hogy melyik részvény hoz majd többet és melyik kevesebbet, úgyis eleve mindegyiket fair áron adják, annyiért, hogy várhatóan annyit hozzon, mint a többi, azaz mindegyikkel fair nyereségre számíthatunk.

A hatékony piac elméletében, a gyakorlatban tapasztaltak szerint is, sok igazság van. ß

2.   A tőzsde és a gazdaság

1)    A tőzsdei árak és a reálgazdaság

Hogy az utóbbi hatással van az előbbire, azt fentebb láttuk: ahogy egy vállalat gazdálkodása hatással van a részvényei árfolyamára, illetve ahogyan az ország-világ gazdasági hírei befolyásolják a tőzsdét.

Viszont a tőzsde vissza is hat a reálgazdaságra. Ha például rosszul megy, stagnálnak, esnek, alacsonyak a részvényárak, akkor a vállalatoknak nehezebb friss tőkét bevonniuk, mivel nehezebben, olcsóbban tudnak csak új részvényeket kibocsátani.

Ezen felül a tőzsdei árak, a tőzsdeindex, ezek mozgása mintegy a gazdasággal kapcsolatos várakozásoknak is fokmérői, illetve sokan jelentős mértékben erre alapozzák a várakozásaikat. Így, ha a tőzsdén gondok vannak, hitelt is kevésbé adnak a vállalatoknak a bankárok, a vevőik pedig kevesebbet vásárolnak tőlük.

Nem véletlen tehát, hogy egy tőzsdeválság könnyen általános gazdasági válságba torkollhat.

A spekuláció, a pénzügyi nyerészkedés sem egy elvont játék tehát, mint ahogyan sokan kezelik azokat, nagyon is közük van a való világhoz, az emberi életekhez – különösen pedig olyanokéhoz is, akiknek semmi közük a tőzsdéhez, a pénzvilághoz.

Lásd ehhez a ‘Gazdaságpolitika, makroökonómia’ témában a gazdasági várakozásokról írtakat.

2)    A kisrészvényesek és spekulánsok érdektelensége

Vagyis, hogy nem érdekli őket a vállalat irányítása, hosszú távú sorsa, de gyakran még az sem, hogy az adott vállalat egyáltalán mivel foglalkozik.

3)    A spekuláció és a termelés érdekellentéte

    A spekuláció erőforrásokat szív el a termeléstől.

Spekulációval ugyanis rövidtávon nagyobb hasznot lehet elérni, mint termelő beruházásokkal, (legalábbis amikor jól megy a tőzsde), mégpedig úgy, hogy közben nem állít elő reáljavakat, termékeket, melyekre az embereknek szükségük van.

    A spekulánsok érdektelensége

Mint fentebb láttuk, ez sem jó a vállalatoknak, a termelésnek.

4)    A spekuláció előnyei

Merthogy azért ilyenek is vannak.

    Likviditás

    Tőke

A spekuláció fentebb bemutatott hátrányai mindenesetre könnyen meghaladják az előnyeit.

3.   Egyebek

3.1. A hitelből történő spekuláció és kivásárlás

3.2. Intézményi befektetők

Értékpapírokat, részvényeket nemcsak emberek adhatnak-vehetnek, hanem intézmények, nyugdíjalapok, befektetési alapok, befektetési bankok is.

Ők, először is, nagyban játszanak, így jelentős hatással tudnak lenni az árakra. Másodszor, amiről itt még szólni érdemes, az automatizált, számítógépes kereskedés.

3.3. Derivatívok, pénzügyi innováció

A derivatívok, más néven származtatott termékek, olyan pénzügyi termékek, melyeknek az ára valamely más termék, különösen részvény, árától függ. A pénzügyi innováció javarészt ilyenek fejlesztését jelenti.

Melyek a legfontosabb derivatívok?

    Határidős ügyletek

Vagyis amikor a felek előre megegyeznek egy majdani adásvételről, előre rögzítik annak időpontját, az árat és a mennyiséget.

    Opciók

Az opció vételi vagy eladási jogot (illetve a másik fél részéről kötelezettséget) jelent.

Nézzünk mi a helyzet, ha nekem van egy vételi opcióm. Ekkor jogomban áll majd egy jövőbeli időpontban, egy előre meghatározott áron (kötési árfolyam) megvenni valamit, különösen egy részvényt, a kötelezettől. Miért vállal valaki ilyen kötelezettséget? Természetesen pénzért: az opciós jognak ára van, amit az opció jogosultja fizet a kötelezettnek, előre.

Kétféle opció létezik tehát: az egyik az előbbi vételi opció, amikor valakinek joga lesz megvenni valamit. A másik az eladási opció, amikor joga lesz eladni valamit, szintén előre rögzített áron illetve időpontban. És mindkét fajta opciónak van egy jogosultja és egy kötelezettje.

    Swap

Ez két különböző pénzáramlás elcserélését jelenti. (A swap szó is cserét jelent magyarul.) Például amikor a felek egy változó és egy fix kamatfizetési kötelezettséget cserélnek el egymással; vagy két különböző valutában fennálló kölcsönt.

* * *

Mire jók tehát a derivatívok?

Leginkább a következőkre:

    Spekuláció

    Kockázatok csökkentése, fedezése

    Arbitrázs

    Forrásbővítés

* * *

Milyen általános jellemzői vannak a derivatívoknak?

    Rugalmasság

    Bonyolultság

    Megkönnyítik a kockázatvállalást

    Felelőtlen hitelezésre ösztönöznek

Mindezek folytán a derivatívok emelik a rendszerszintű átláthatatlanságot és kockázatot, a pénzügyi-gazdasági összeomlások, válságok veszélyét.

Összefoglalva: a derivatívok hasznosak tudnak lenni – ám komoly veszélyeket is rejtenek.

4.   Mit kellene tenni a pénzügyi rendszerrel?

(Azt, hogy általában a piaccal, a gazdasággal mit kellene tenni, lásd az ‘Ember, társadalom és család a modern világban’ témában.)

4.1. Elvek

    A pénzügyi rendszer nagyon hasznos tud lenni, szükség van rá.

    Biztosítani kell, hogy a pénzügyi rendszer a társadalom érdekeit szolgálja.

    Szabályozottság, egyszerűség, átláthatóság

    A stabilitás fontossága

Úgy is, mint a gyors növekedéssel szemben.

4.2. Konkrétabb javaslatok

1)    A spekuláció korlátozása

2)    Felelős hitelezés

Az, hogy olyanoknak is adnak kölcsönt, akik aztán nagy valószínűséggel nem fizetik vissza, jelentős problémák forrása: bankcsődöket, gazdasági válságokat idézhet elő, illetve társadalmi érdekből szükségessé teheti a felelőtlenek megmentését – mások költségére.

Szükséges tehát a hitelezés, eladósodás kordában tartása.

3)    A kockázatok felmérésének, megértésének és kezelésének erősítése

Konkrétabban:

    A hitelezők nézzék meg alaposan, kinek mennyi hitelt adnak.

    A kockázatelemzés és -kezelés erősítése a különféle szervezeteknél

    A laikusok felvilágosítása a kockázatokról

4)    A felelőtlenség kezelése

Sok ember, vállalat, bank hajlamos felelőtlenül gazdálkodni, költekezni, befektetni, hitelezni. Nézzük meg, hogyan kellene ehhez hozzáállni:

    Ne ösztönözzük a felelőtlenséget

Ami a jelenlegi hozzáállásban eléggé jellemző, mármint hogy ösztönözzük azt, lásd különösen a ‘Gazdasági válságok’ témában, hogy hogyan: a pénzügyi rendszer védettségét; a mentőöveket, melyeket a felelőtlenül gazdálkodóknak szoktak nyújtani; valamint, hogy ennek az árát a felelősen gazdálkodókkal fizettetik meg.

    Az embereket esetenként nem árt megvédeni saját maguktól is

Mondjuk, hogy ne adósodjanak el túlzottan.

    A felelőtleneket hagyni kell bukni

Hogyha, közérdekből, nem is teljesen, de nagyot, azért, hogy okuljanak, és hogy más is lássa, mi a vége, ha valaki nem vigyáz. És akkor is így érdemes eljárni, ha ezzel a gazdaságnak is ártunk. (Persze teljesen összeomlasztani nem kell azért.) Mindezt természetesen azért, mert hosszútávon megéri; meg nem utolsósorban, mert így az igazságos.

5)    Olyan körülményeket kell teremteni, hogy ne legyen muszáj megmenteni a felelőtleneket

Ahogy az előbb írtam, a felelőtleneket közérdekből mentik meg. Ez a pont pedig azt mondja, hogy amennyire lehet, érjük el, hogy a köz érdeke ne függjön attól, hogy mi lesz a felelőtlenekkel. Ezt többek között a következőkkel lehet elérni:

    Nem szabad hagyni túl nagyra nőni a vállalatokat, különösen a bankokat.

    A bankok közötti összefonódások korlátozása

6)    Pénznyomtatás helyett a problémák gyökerének kezelése

Lásd ehhez a laza monetáris politika népszerűségét és könnyűségét a ‘Gazdaságpolitika, makroökonómia’ témában, illetve a problémáit, különösen, hogy felelőtlen hitelezéshez vezet, buborékokat okoz.

4.3. Miért nehéz meglépni a fentieket?

Több okból.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr4014758603

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.