HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című készülő könyvhöz tartozó fórum. Itt lehet nyilvánosan kifejteni és megvitatni a könyvvel kapcsolatos gondolatokat. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a központi oldalon (www.egyvilag.hu) található. Sok fontos és érdekes dologról olvashatsz ott, ha még nem jártál arra, látogasd meg! A kézirat és a véleményezés nyílt, mindenki érdeklődését, hozzászólásait szívesen veszem. (A szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozatot és az elérhetőséget is lásd az iménti internet címen.)

A legutóbbi kommentek

  • Szalay Miklós: @genezistan: A hasznosságról, mint közgazdaságtani fogalomról (illetve a preferenciákról) szintén tudok ajánlani egy külön témát: egyvilag.hu/temak... (2019.01.25. 21:41) Értékteremtés
  • genezistan: Köszönöm az eligazítást. Természetesen a szöveg tagolása és a szókincs a szerző joga, ennek ellenére az én agyamban található fogalmakkkal összevetv... (2019.01.25. 14:08) Értékteremtés
  • Szalay Miklós: @genezistan: Köszönöm a hozzászólásodat. Annyit tudnék hozzátenni, hogy a cserét, beleértve az eltérő erőviszonyokat is, a Piac alapjai témában rész... (2019.01.25. 13:27) Értékteremtés
  • Utolsó 20

Bankok

2019.01.24.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   Pénzügyi tevékenységek és szervezetek

Jelen téma erősen kapcsolódik a ‘Pénz és hitel’ témához, érdemes lehet azt is áttekinteni.

1.1. Pénzügyi tevékenységek

Lássuk először, mi mindennel foglalkoznak a bankok és a hasonló intézmények:

    Betétgyűjtés, hitelezés

Amikor az ember a bankokra gondol, ez az első, ami az eszébe jut.

    Pénzforgalmi szolgáltatás

Vagyis amikor a bank vagy egyéb szolgáltató számlát vezet az ügyfelének, arra befizetéseket fogad, és kifizetéseket, átutalásokat teljesít róla. Ez a sima készpénzhasználathoz képest jelentősen megkönnyíti a fizetést, a pénzforgalmat az ügyfeleknek, illetve az egész gazdaságra tekintettel is.

1.2. Pénzügyi szervezetek

Az alábbi két pontot (bankok, pénzügyi szervezetek) úgy kell érteni, hogy a bankok is a pénzügyi szervezetek közé tartoznak, csak kiemeltem őket, hogy együtt lássuk a különféle bankokat, és mert elsősorban róluk szól ez a téma.

    Bankok

Bankból is többféle van:

    Kereskedelmi bankok

    Befektetési bankok

    Jegybank

    Egyebek: export-import bankok; fejlesztési bankok; stb…

Ezekről részletesebben lásd alább.

    Pénzügyi szervezetek

    Hitelintézetek

Hitelintézetnek – legalábbis a magyar szabályozás szerint – azokat a szervezeteket nevezzük, melyek betétet fogadnak el és hitelt nyújtanak, illetve egyéb pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak. Betétet csak hitelintézet fogadhat el. A kereskedelmi bank is hitelintézet, de rajta kívül mások is vannak.

Látható tehát, hogy a bankokon kívül más szervezetek is foglalkoznak hitelezéssel.

    Pénzügyi vállalkozások

Ezek lényegében, megint csak a magyar szabályozás szerint, a pénzügyi szolgáltatások egy korlátozott körét végezhetik, különös tekintettel arra, hogy betétet nem gyűjthetnek.

    Egyebek

Mint a befektetési bankok (róluk lásd alább részletesebben), a befektetési alapok, a biztosítók, és a különféle (pl. nyugdíj- vagy egészség-) pénztárak.

2.   A bankok fajtái és funkciói

Lássuk most részletesebben az bankok különböző fajtáit; de először is, miért hívják a bankokat banknak? Nos, a szó az olasz „banca” szóból ered, padot jelent, és a középkori pénzváltó padokra utal.

2.1. Kereskedelmi bankok

Amikor az ember a bankokra gondol, leginkább ezek lebegnek a szemei előtt. Magyarországon ilyen például a K&H, az MKB és a CIB.

A kereskedelmi bankok mindenekelőtt betétet fogadnak el és hitelt nyújtanak, illetve pénzforgalmi szolgáltatást végeznek – de ezen túl is, minden pénzügyi szolgáltatás nyújtására jogosultak, tevékenységük tehát igen sokrétű.

Lásd végül a ‘Pénz és hitel’ témában a hitelpénzről illetve a kereskedelmi bankok hiteleinek a pénzteremtésben játszott szerepéről mondottakat.

2.2. Befektetési bankok

Mint amilyen a Morgan Stanley vagy a Goldman Sachs. Ha ezek kevésbé hangzanak ismerősnek, az nem véletlen: az átlagember nemigen kerül kapcsolatba velük, a lakossággal ugyanis nem üzletelnek, ügyfeleik a vállalatok és kisebb részben a kormányok. (@@Mennyire üzletelnek ezek a kisebb, közepes méretű vállalatokkal, mennyire a kormányokkal?)

A befektetési bankok, bár banknak nevezik őket, meglehetősen különböznek a kereskedelmi bankoktól. Mindenekelőtt: nem gyűjtenek betéteket, és hitelezéssel sem vagy csak korlátozottan foglalkoznak. Elsődleges tevékenységük a vállalati kötvény és részvénykibocsátások megszervezése és lebonyolítása.

2.3. Jegybank

Ami Magyarországon az MNB, az USÁ-ban a FED, az EU-ban (pontosabban az euró-övezetben) pedig az ECB, az Európai Központi Bank. Jegybankból tehát általában országonként egy van, az ECB kivétel, mivel itt több ország használja ugyanazt a pénzt, az eurót.

A jegybank állami intézmény. Feladatai közé tartoznak a következők:

    A jegybankpénz kibocsátása

Erre kizárólag a jegybank jogosult.

    A monetáris politika kialakítása

A monetáris politika a gazdaságban jelenlevő pénz mennyiségének szabályozását jelenti, melynek célja az árstabilitás, a pénz vásárlóerejének megőrzése illetve a gazdasági növekedés. Bővebben lásd a ‘Gazdaságpolitika, makroökonómia’ témában.

2.4. Egyéb bankok

    Export-import bankok

    Fejlesztési bankok

 (@@Kellene még ide valami? Ami ide sorolható, az mind valamilyen szakosított bank?)

3.   A kétszintű bankrendszer

A modern, piaci alapú gazdaságokban rendszerint úgynevezett kétszintű bankrendszer működik.

1)    Az első szinten a jegybank áll, mely csak a kereskedelmi bankokkal áll hitelezési kapcsolatban. (@@Ugye? Semmi mással, pl. hitelintézetekkel, befektetési bankokkal sem?)

2)    A második szinten a kereskedelmi bankok állnak. A gazdaság egyéb szereplőivel ők állnak kapcsolatban.

Ily módon a gazdaság finanszírozásának feladatait a piac végzi, míg a pénzügyi rendszer hátterfeladatai, a monetáris politika megmaradnak állami kézben.

4.   A hitelezés szövevényessége és a bankrendszer védettsége

4.1. A hitelezés szövevényessége és érzékenysége

A bankszektor lényegében a gazdaság minden területével, szereplőjével közvetlen kapcsolatban áll, ennyiből is speciális a helyzete. Ez pedig azzal jár, hogy ha a bankokkal baj van, az súlyosan kihat a gazdaság egészére, illetve, hogy az egyes gazdasági szektorok problémái a bankokon keresztül más szektorokra, az egész gazdaságra is átterjedhetnek.

Közelebbről, ha egy bank bajba kerül, fizetésképtelenné válik, akkor azok fizetőképessége is megkérdőjeleződik, akiknek ő tartozik. Márpedig a bankok egymásnak is hiteleznek, így más bankokat is érinteni fog az eset, az ő fizetőképességükkel kapcsolatban is kételyek merülhetnek fel. Ezen kívül a bajba került bank egyéb ügyfelei is gondban lesznek, mert bennragad a pénzük, illetve elapad a hitelforrásuk – és akiknek ők tartoznak, azok is vakarhatják a fejüket.

Így terjed a fertőzés, ami, ha elég komollyá válik, általános pánikhoz vezethet: mindenki óvatossá válik, inkább megtartja a pénzét, ahelyett, hogy kölcsönadná, mondván, hátha bennünket is elér a baj; azok a bankok sem hiteleznek tehát tovább, akiket közvetlenül még nem érint a helyzet. Ez pedig az egész gazdaságra nézve súlyos következményekkel jár.

4.2. A bankrendszer védettsége

A nagyobb bajokat megelőzendő az állam gyakran megmenteni a bajba jutott bankokat.

Továbbá a bankok abból a szempontból is védettek, hogy viszonylag nehéz a belépés az iparágba, kisebb a verseny.

A védettségnek, elvileg legalábbis, megvan az ára, mégpedig a szigorúbb szabályozás és felügyelet. Az állam ugyanis ezek által is igyekszik megelőzni a bajokat.

5.   A bankszektor specialitása

Foglaljuk végül össze, hogy milyen fontos jellemzőkben különbözik a pénzügyek világa más iparágaktól.

1)    A bankszektor szolgáltatásai iránti széleskörű kereslet

2)    A pénzügyi tevékenység információs tevékenység

3)    A bankszektor védettsége

Ahogy az előbb láttuk.

4)    Nagy lobbi súly

Sok ugyanis a pénzük, és a menedzsmentjük is jó összekötetésekkel rendelkezik. Ez pedig gyakran segít a nekik tetsző irányba alakítani az állami szabályozást, intézkedéseket.

5)    Kiemelkedő jövedelmezőség

A tulajdonosoknak, de az alkalmazottaknak is. Ha végigtekintünk az előző négy ponton, ez adja magát.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr1814586192

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.