HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című készülő könyvhöz tartozó fórum. Itt lehet nyilvánosan kifejteni és megvitatni a könyvvel kapcsolatos gondolatokat. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a központi oldalon (www.egyvilag.hu) található. Sok fontos és érdekes dologról olvashatsz ott, ha még nem jártál arra, látogasd meg! A kézirat és a véleményezés nyílt, mindenki érdeklődését, hozzászólásait szívesen veszem. (A szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozatot és az elérhetőséget is lásd az iménti internet címen.)

A legutóbbi kommentek

  • Szalay Miklós: @János Bereczk: Kedves János! Köszönöm a hozzászólását. Mint talán tudja, ez a fenti egy könyv részlete, és később lesz benne egy rész Vezető és Beo... (2018.09.02. 15:26) Demokrácia és diktatúra
  • János Bereczk: Zsuzsa56 Tökéletes, rövid, lényegre törő megfogalmazás, gratulálok!!!! Megpróbálom leírni a magam történetét! Kineveztek főnöknek, természetesen dem... (2018.09.02. 05:59) Demokrácia és diktatúra
  • Szalay Miklós: @zsozso56: Köszönöm a hozzászólásodat, és úgy legyen egyszer nálunk is. :) (2018.08.17. 23:06) Demokrácia és diktatúra
  • Utolsó 20

Pénz és hitel

2018.12.06.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   A pénz fogalma

A pénz egy speciális befektetési jószág. Befektetési jószágnak az olyan dolgokat nevezzük, melyeket azért tartunk, hogy bennük értéket tároljunk, illetve gyarapítsunk. Lásd ehhez a befektetési kereskedelemről írtakat az ‘Ár és érték’ témában.

A pénz azonban több ennél: egyrészt absztrakt, nem olyan, mint mondjuk egy darab arany vagy egy ingatlan – a pénz csak egy darab papír, vagy gyakran még az se, csak egy szám valahová felírva.

Másrészt a pénznek az értéktároláson kívül további funkciói is vannak, mint az értékmérés vagy az, hogy a csere eszköze, lásd alább.

Harmadrészt, a pénzt széles körben elfogadják, az ember bízhat abban, hogy a pénzéért cserébe másoktól árukat, szolgáltatásokat, egyebeket kaphat. (Szemben azzal, mintha mondjuk közvetlenül egy festményért cserébe szeretnénk megkapni valamit.)

2.   A pénz funkciói

A pénz több okból is hasznos:

1)    Értékőrzés, felhalmozás

Általában bízhatunk abban, hogy a pénzünk holnap is nagyjából ugyanannyit fog érni, mint ma – ami ugye hasznos, ha félre akarunk tenni, illetve a pénzünket gyűjtögethetjük is, hogy majd egy nagyobb összeg felett rendelkezhessünk.

2)    Értékmérés

A pénz ad egy egységes, általános mértékegységet arra, hogy mi mennyit ér; azt lehet mondani, hogy egy kenyér 200 forint, egy nadrág 4000, egy lakás pedig 10 millió, amit mindenki megért. (Ellentétben azzal, hogy mondjuk egy juhásznak a lakás 500 juhot érne, a szabónak meg 200 öltönyt.)

3)    Csereeszköz

Ha pénz segítségével kereskedünk, az emberek pénzt kapnak az árujukért cserébe, és pénzt adnak mások áruiért. Pénz híján közvetlenül árukat cserélgetnénk, ami igencsak nehézkes: keresnem kell ugyanis egy embert, aki pont azt kínálja, ami nekem kell, és pont arra van szüksége, amit én tudok adni. Ez a barter.

3.   A pénz kialakulása, fajtái

1)    Barter

Itt még nincs pénz, az árucsere közvetlenül megy végbe. Ez, mint láttuk, igen nehézkes.

2)    Árupénz

Ekkor valami olyat használnak pénz gyanánt, aminek inherens értéket tulajdonítanak. Ilyen különösen az arany.

3)    Bankjegyek

Ezek papírdarabok, melyeknek az árupénzre (aranyra) történő átváltását a pénzintézetek vagy az állam garantálta. Lényegében a mögötte fedezetként álló árupénzt jelképezik – viszont könnyebben kezelhetőek.

4)    Rendeleti pénz

Ez már csak egy absztrakt mennyiség, bár lehet papírpénz is, de gyakran csak egy valahol nyilvántartott szám. Fedezet sincs mögötte, ehelyett egyszerűen a törvény kötelez az elfogadására.

Ebből az is következik, hogy a pénz mennyiségét immár nem korlátozza a fedezet mennyisége illetve a természet, a fellelhető aranykészletek. Ez annyiból előnyös, hogy pénzteremtéssel élénkíteni lehet a gazdaságot, olcsó hitelekkel lehet ellátni azt. Megvan azonban az a hátránya, hogy már nem garantált a pénz értékállósága, legalábbis nem a természettől garantált: ha az állam (a jegybankkal együtt) úgy akarná, akármennyi pénzt teremthetne, minek következtében az elértéktelenedne. (Amire több példa is volt már a történelemben.)

A modern gazdaságokban rendeleti illetve hitelpénz működik.

5)    Hitelpénz

Az úgynevezett jegybankpénzt, melynek egy része a készpénz, a jegybank bocsátja ki, teremti. Összességében azonban ennél több pénz van a gazdaságban. Honnan jön a többi? A kereskedelmi bankok hiteleiből.

4.   A pénz hasznosítása

Hogyan tudja az ember fialtatni a pénzét? Alapvetően kétféleképpen:

1)    Hasznosítható tulajdon vásárlása

És a tulajdon értékének gyarapítása, illetve hasznainak szedése. Ilyen például, amikor részvényt veszünk, és egyfelől próbáljuk drágábban eladni, mint amennyiért vettük, másfelől pedig felvesszük az osztalékot; és az is ilyen, ha egy ingatlant vásárolunk, amit jó esetben drágábban tudunk majd eladni, közben pedig bérbe adjuk.

A tulajdonvásárlás általában kockázatosabb és több gonddal járhat, mint a (banknak, államnak) történő hitelezés – ugyanakkor jellemzően többet is hoz.

2)    Hitelnyújtás

A tulajdonvásárlás mellett ez a másik, amit az ember kezdhet a pénzével.

Az, hogy a modern gazdaságban (pénzügyi) hitelhez lehet jutni, nagyban megkönnyíti a vállalkozást, termelést: így a jövőbeli nyereség terhére megvalósíthatókká válnak a nyereségesnek ígérkező üzletek (anélkül, hogy tulajdonostársakat kellene magunk mellé fogadni); áthidalhatóak az átmeneti nehézségek; illetve a hitelek folyamatos megújítása által gyakorlatilag tartós forrást lehet bérelni a vállalat számára.

De nemcsak a termelést, hanem gyakran a fogyasztást is hitelből finanszírozzák (aminek viszont nemcsak a fogyasztók, hanem a termelők, kereskedők is örülnek). A hitelezés tehát két oldalról is jelentősen növeli a gazdasági teljesítményt. Lásd még ehhez a ‘Gazdaságpolitika, makroökonómia’ témában a laza monetáris politika népszerűségét, az általa kiváltott hitelbőséget, és ezek veszélyeit.

A hitelezés tehát alapvető jelensége a modern gazdaságnak: egyfelől azáltal, hogy elősegíti a termelést, fogyasztást, élénkíti a gazdaságot; másfelől pedig a hitelpénz-teremtés miatt is.

Lásd még a ‘Bankok’ témát a hitelezést illetően.

* * *

És még néhány megjegyzés:

1)    A pénzzel önmagában is lehet játszani

Anélkül, hogy közben anyagi dolgokkal kellene bajlódni. Ezt csinálja, aki hitelt nyújt, azon tesz szert haszonra; hasonlóan a spekulatív befektetők; de az is, aki a kaszinóban játszik.

2)    A pénz, mint tőke

A tőke termelési tényezőként szolgáló felhalmozott vásárlóerő, és az ‘Értékteremtés’ témában lehet bővebben olvasni róla. A tőke hatékonyabbá teszi a termelést, azáltal, hogy nem kell a vállalat tulajdonosainak mindent maguknak előállítaniuk, minden munkát maguknak elvégezniük – ehelyett megvehetik a termeléshez szükséges kellékeket, bérelhetnek munkaerőt.

Itt még annyit róla, hogy a vásárlóerő felhalmozását, így a tőke létét is nagyrészt a pénz teszi lehetővé; illetve hogy tőkét bérelni is lehet, ami nem más, mint amikor a vállalat hitelt vesz fel.

3)    Deviza-valuta

Ezekről, illetve a deviza- és valutaárfolyamokról lásd a ‘Gazdaságpolitika, makroökonómia’ témában.

4)    A százalékos hozam és a mértani átlag

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr6014445142

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.