(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. Közbenső megoldások – szélmegoldások
A közbenső megoldás a szélsőségek közötti („arany”) középút, a kompromisszumos megoldás, a kiegyensúlyozottság, a többféle szempontot figyelembe vétele. Leggyakrabban alapból a közbenső megoldások lennének az optimálisak; mint például, amikor az ember nem tartózkodik teljesen az alkoholtól, de nem is viszi az ivást túlzásba, képes mértéket tartani.
A szélmegoldásokra ezzel szemben a szélsőségek, az egyoldalúság jellemző. Sokfelé találkozhatunk velük:
· Gyakorlati problémák
o Például ahogyan sokfelé egyáltalán nem szabad inni, ha az ember vezet. (Pedig egy kis alkohol, önmagában, nem ártana.)
o Amikor azt mondják, hogy „és”-sel sohasem kezdünk mondatot. (Pedig ez nem mindig rossz.)
· Ideológiák
o Annak a hangoztatása, hogy őszintének kell lenni, hogy hazudni mindig rossz. (Pedig az őszinteség is árthat, a hazugságnak is meglehetnek az előnyei.)
o Ahogyan sokakat bűvkörébe von egy-egy politikai-gazdasági ideológia, a demokrácia, a liberalizmus, a piac, a verseny, hogy ezek csodaszerek, nincs is mit tenni, csak minél többet adagolni belőlük – de hasonlóan vannak, akik az ellenkező végletbe esnek, a diktatúrát, a szigorú központi hatalmat, a totalitarianizmust, a tervgazdálkodást tartják a megoldásnak. (Pedig, a körülményektől függően, a különböző politikai-gazdasági filozófiák megfelelő arányú keveréke lehet a legjobb, és a legtöbb létező rendszer is keverék.)
o Lásd továbbá az ‘Ideológiák’ témában azok általában vett leegyszerűsítettségét, radikalizmusát. (Pedig, ha az ember igazán tisztában szeretne lenni a valósággal, fel kell készülnie rá, hogy az nem egyszerű; és a radikalizmus is gyakran ésszerűtlen.)
· Kényes kérdések
o Lásd az ‘Attitűd, sztereotípia, előítélet’ témában a sztereotípiákat, hogy sokan tévesen általánosítanak, de lásd ‘A csoportok problémáinak kezelése’ témát is, hogy mások viszont a különféle csoportok valódi jellemzőit, különbségeit is félnek elismerni (például férfi és nő különbözőségét), gyakran inkább egyáltalán nem is beszélnek az ilyesmiről, tagadják azt.
o Lásd az ‘Érdekek’ témában az eutanáziáról írtakat, hogy sokfelé az egyszerű megoldást választják, és teljesen törvényen kívül helyezik azt. (Pedig, megfelelően szabályozva a dolgot, számos embernek könnyíthetne a szenvedésén.)
· „Kis nyitások”
Mint amikor egy diktatúra kicsit sem enged a szorításán, vagy amikor egy egyház szigorúan ragaszkodik a dogmáihoz, nehogy egy kis nyitás nyomán teljesen elmossa őket az ár. (Pedig egy kicsi lazítást, önmagában, lehet, hogy a rendszer urai sem bánnának.) Lásd erről bővebben alább.
· Egyéni szélmegoldások
o Ilyen lehet, amikor valaki tudja magáról, hogy nem képes mértéket tartani, ezért inkább teljesen tartózkodik valamitől, például az ivástól, illetve, ha teljesen elhagyja magát.
o Amilyen egyoldalúan tudnak sokan ítélkezni.
2. A közbenső megoldások hátrányai $
Meg is van az oka neki, hogy annak ellenére, hogy elvileg jók lennének, a gyakorlatban miért nem kedvelik túlságosan a közbenső megoldásokat, miért találkozunk olyan sok helyen szélmegoldásokkal.
A közbenső megoldások ugyanis…
1) Bonyolultak lehetnek.
Bonyolult lehet például, hogy milyen körülmények között megengedhető a hazugság; milyen területen mennyi demokráciát és diktatúrát alkalmazzunk; mi mindent vegyünk figyelembe, amikor megítélünk valakit. Sokkal egyszerűbb azt mondani, hogy hazudni mindig rossz; demokráciát mindig és mindenhol; ő egy szent, ő pedig maga az ördög. Az alábbi hátrányok is jelentős részben ebben a bonyolultságban gyökereznek.
2) A közbenső megoldások megkeresésének, kijelölésének problémái
A bonyolultságon kívül azért is nehéz ez, mert értékek és érdekek mérlegelését kívánhatja.
Másfelől, a közbenső megoldások kijelölése felelősséggel is jár.
3) A közbenső megoldásokat nehéz elmagyarázni és eladni.
Nyilván, megint csak, a bonyolultságuk miatt, illetve a szóba jöhető szubjektív tényezők, értékek és érdekek miatt.
4) Nehéz betartani őket.
Például azért is, mert nehéz mértéket tartani, vagy, mert nyomás van a szélmegoldások irányába; mondjuk, ha elvárják, hogy sose hazudjunk, vagy, hogy „és”-sel sose kezdjünk mondatot.
5) Másokkal betarttatni, fenntartani is nehéz lehet a közbenső megoldásokat.
Például mert instabilak lehetnek.
Másrészt a körülmények változásának megfelelően szükség lehet a közbenső megoldások korrigálására, aktualizálására is.
6) A közbenső megoldások (egyesekre nézve) nemkívánatos dolgoknak nyithatnak utat.
Például a szubjektivitásnak, illetve a külön érdekek elrejtésének.
Ott vannak aztán a fent említett kényes kérdések, melyek feszegetése sokakat érint kényelmetlenül; valamint az alább bemutatandó „kis nyitások”, melyek eredményeként félő (legalábbis az adott rendszer haszonélvezőire nézve), hogy a meginduló ár teljesen elmossa a rendszert.
3. Megoldások keresése a szélsőségekben
Az is jellemző, hogy az emberek hogyan gondolkoznak a szélmegoldásokkal kapcsolatban, hogyan keresik a megoldást a szélsőségekben.
1) A végletekig vitel
Ha valami működik, akkor hajlamosak azt gondolni, hogy ha még inkább az adott módon csinálják, akkor még jobban fog működni. Például ha a nemzetgazdaságnak jót tett némi magánosítás, abból arra a következtetésre juthatnak, hogy minél több minden van magánkézben, annál jobb. (Ami azért korántsem biztos.) De, gondolhatják egy módszer hívei, akkor sem feltétlen a módszerrel van a baj, ha nem működik, hiszen lehet, hogy csak azért nem megy, mert nem csináljuk eléggé.
Aztán, az a fajta gondolkozás is jellemző, hogy ha egy módszer adott körülmények között, adott területen bevált, akkor majd más körülmények között, más területeken is jól fog működni. Például, ha a demokrácia működik Amerikában, akkor működni fog az araboknál is. Ha a verseny bevált a gazdaságban, akkor majd jó lesz a tudományban, a jogban is. Ha a matematikai, redukcionista (azaz a problémákat kis részekre bontó) módszerek jól működnek a fizikában, akkor ezt kell csinálni a közgazdaságtanban is.
2) Átesés a ló túlsó oldalára
Ez olyankor szokott bekövetkezni, amikor az egyik véglet láthatóan nem működik, mire úgy gondolják, hogy a másik véglet az igazi; például amikor a kommunizmus csődje a vadkapitalizmus híveinek táborát gyarapítja.
A szélmegoldások tehát gyakran vonzóak – ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy nem ritkán valóban praktikusak is. (Persze a szükségesnél azért nem kell több belőlük.)
4. A szélmegoldásokhoz kapcsolódó fogalmak
1) Mérsékelt szélmegoldások
Ez alatt azt értem, hogy ha nem is az optimális közbenső megoldást választjuk, azért nem feltétlen kell teljesen elmenni a végletekig, a szélmegoldásokig.
2) Teljes és részleges megoldások
Az emberek hajlamosak lehetnek nem kellőképpen értékelni a részleges megoldásokat, félsikereket – pedig gyakran ezeket is érdemes megbecsülni.
Az sem ritka azért, hogy a részleges eredmények tényleg nem kívánatosak. Nem sok értelme van például egy házat félig felépíteni.
3) Mennyiségi és minőségi különbségek
Mennyiségi a különbség, ha két dolog csak annyiban különbözik, hogy az egyik kevesebb, a másik több, kisebb vagy nagyobb, stb… Mennyiségi a különbség például a különböző teljesítményű hagyományos, izzószálas izzók között: az egyik gyengébben, a másik erősebben világít, de alapjában véve mindegyik ugyanazzal a technológiával dolgozik.
Minőségi a különbség, ha a két dolog közötti eltérés nem pusztán fokozatok kérdése, azok lényegileg különböznek, mások, különfélék. A hagyományos és a kompakt égők például minőségileg különböznek, hiszen más-más technológiát alkalmaznak.
Az is minőségi különbség, ha bizonyos dologban egy tulajdonság megvan, vagy egyáltalán nincs meg – ellentétben azzal, hogy a szóban forgó tulajdonság kicsit van meg, vagy jobban, akár jelentősen, ami csak mennyiségi különbség.
Ennek megfelelően a különböző közbenső megoldások között mennyiségi a különbség, míg a közbenső és a szélmegoldások között minőségi.
Tegyük még hozzá, hogy bár a különféle szélmegoldások között is minőségi a különbség, maga a szélsőségesség azonban közös bennük.
5. A szélmegoldásokhoz kapcsolódó jelenségek
1) Dolgok, melyeket nem lehet kicsit megváltoztatni („Kis nyitások”)
Azért mert akkor rögtön nagyot változnak, teljesen összeomlanak. Egy kis nyitás ugyanis rögtön felveti a kérdést, hogy ha ennyire (illetve a dolognak ezt a részét) meg lehetett változtatni, akkor jobban is (illetve a többi részét is) meg lehet? Továbbá, ha a kis változás abban áll, hogy egy ember megtehetett valamit (például nem úgy szavazott, ahogyan azt a Párt elvárta), akkor más is megteheti? (Konkrétan én is, akitől szintén elvárják, hogy kövessem a pártvonalat?)
Ezért aztán, még ha egy kis nyitás, enyhítés senkit sem zavarna, gyakran mégsem engedik meg azt, ragaszkodnak a szélmegoldásokhoz.
2) Dolgok, melyek, ha elvesznek, örökre elvesznek
Magyarul pótolhatatlanok. Ilyenek a következők:
· A hosszú idő alatt kialakult, evolutív dolgok
· Kulturális örökség, hagyományok, normák
· Felhalmozott szakértelem
· Bizalom, az ember jó híre
A tanulság az, hogy a felsoroltakhoz hasonló dolgokat érdemes lehet olyankor is fenntartani, amikor éppen kevésbé van rájuk szükség. Itt említhető a környezetvédelem, a hagyományőrzés, a klasszikus kultúra ápolásának támogatása, nem utolsósorban pedig az, hogy vigyázzunk a jó hírünkre.
