HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című készülő könyvhöz tartozó fórum. Itt lehet nyilvánosan kifejteni és megvitatni a könyvvel kapcsolatos gondolatokat. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a központi oldalon (www.egyvilag.hu) található. Sok fontos és érdekes dologról olvashatsz ott, ha még nem jártál arra, látogasd meg! A kézirat és a véleményezés nyílt, mindenki érdeklődését, hozzászólásait szívesen veszem. (A szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozatot és az elérhetőséget is lásd az iménti internet címen.)

A legutóbbi kommentek

A piac előnyei

2017.10.26.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot itt találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a felső sort nézd. A teljes változatot doc és pdf formátumban érheted el.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   Előzetes megjegyzések

Ez a téma a piac előnyeit gyűjti össze, a következő kettő pedig a hátrányairól szól. (‘A piac elvi korlátai’ és ‘A piac gyakorlati hiányosságai’) Hogy teljes képet kapjunk, meg tudjuk vonni a piac mérlegét, mindhármat érdemes elolvasni.

Érdemes még itt utalni a ‘Globalizáció’ témára, annak előnyeire és hátrányaira, hiszen a globalizáció folyamatának fontos része az áruk és szolgáltatások, a tőke és munkaerő szabadabb nemzetközi mozgása – ami szabadabb, tágabb piacot jelent.

Most pedig lássuk a piac előnyeit.

2.   Hatékonyság

Először pár szó általánosságban a hatékonyságról. A teljesítményen általában kétféleképpen lehet javítani:

1)    Több munkával, jobb eszközökkel

Vagy

2)    Hatékonyabb munkával, illetve meglévő eszközök jobb használatával

A második módszer, a hatékonyság növelése, gyakran egyszerűbb, olcsóbb, kevésbé fárasztó, stb… Érdemes tehát törekedni a hatékonyság növelésére.

Az együttműködés, a specializáció és a standardizáció is növelik a hatékonyságot, például azáltal, hogy a specialisták hatékonyabban látják el a maguk speciális feladatát. Ezekről lásd a ‘Versengés és együttműködés’ valamint a ‘Specializáció és standardizáció’ témákban.

2.1. Allokációs hatékonyság

Illetve a jóléti közgazdaságtan két alaptétele.

    Allokációs hatékonyság

Az allokációs hatékonyság két dolgot jelenthet:

1)    A javak Pareto-optimális elosztását

Mi az, hogy Pareto-optimális? Az, hogy senkit sem lehet jobb helyzetbe hozni (növelni a hasznosságát) anélkül, hogy valaki más rosszabb helyzetbe ne kerülne. Például, ha van két ember, meg van 10 alma és ebből mindkettejüknek adunk 4-4-et, az nem Pareto-optimális, mert a maradék 2-t még odaadhatnánk nekik. Ha ellenben 5-5-öt kapnak, az már Pareto-optimális, mert ekkor már az egyiknek csak úgy lehet több, ha a másiktól elveszünk.

Lényeges azonban, hogy az is Pareto-optimális, ha az egyikük csak 1-et kap, a másikuk meg 9-et. A Pareto-optimalitás tehát semmit nem mond az elosztás egyéb szempontokból való kívánatosságáról, igazságosságáról, egyenlőségéről.

Az allokációs hatékonyság másik jelentése:

2)    A termelési tényezőknek a lehető legnagyobb társadalmi hasznosságot lehetővé tevő elosztása ß

Míg az előző definícióban már kész javak voltak, és csak ezeknek az elosztásáról volt szó, itt az is kérdés, mit, miből mennyit termeljünk, hogy a termelési tényezőket (tőke, munkaerő), hogyan használjuk fel.

Itt is lényeges azonban, hogy a társadalmi hasznosság az egyes szereplők hasznosságának egyszerű összege, ezért lehetséges, hogy a szóban forgó optimum ott áll be, ahol az egyik szereplő hasznossága nagyon magas – míg mindenki más nyomorog.

A piac, mint mindjárt látni fogjuk, bizonyos feltételek teljesülése esetén, biztosítja az allokációs hatékonyságot.

(@@Közgazdászok: mit szóltok az allokációs hatékonyság fenti definíciójához? Az irodalomban volt némi kavar, volt ahol egyenlőségjelet tettek a Pareto-optimalitás és az allokációs hatékonyság közé, máshol meg megkülönböztették őket.)

    Első alaptétel

Ez azt mondja ki, hogy a piaci egyensúly Pareto-optimális elosztáshoz vezet.

Ezen kívül, ha a termelést is figyelembe vesszük, és feltesszük, hogy a termelési tényezőknek is piaca van, akkor a piac az allokációs hatékonyságot annak második értelmében is biztosítja: úgy osztja el tehát a termelési tényezőket, hogy az az elérhető legmagasabb társadalmi hasznosságot eredményezze. ß

(@@Utóbbiban nem vagyok 100%-ig biztos: ez a tétel lehet, hogy csak Pareto-optimalitást mond ki erre az esetre is – másból viszont úgy veszem ki, ahogy leírtam. Mit gondoltok, közgazdászok?)

Természetesen a fentiek csak bizonyos feltételek mellett teljesülnek.

Bár e feltételek a valóságban gyakran nem túl jól teljesülnek, a piac az optimalitásnak ebben a nem éppen szocialista értelmében nem teljesít rosszul: elég jól kiaknázza lehetőségeket a jómód növelésére – bár ebből leginkább azoknak jut, akik már eleve jómódúak.

    Második alaptétel

Mely szerint minden Pareto-optimális elosztás elérhető egy kezdeti, egyösszegű újraelosztás után kialakuló piaci egyensúlyban.

Itt megint csak szükség van bizonyos feltételek fennállására, és ez a dolog leginkább csak elméletben működik – kiváltképp, mert a gyakorlatban nem olyan könnyű végrehajtani jelentős újraelosztásokat: az emberek ugyanis nem szertik, ha elveszik tőlük, ami az övék.

2.2. A termelési és a technikai hatékonyság

1)    Termelési hatékonyság

Ami azt jelenti, hogy annyit termelünk, amennyit csak bírunk, más szavakkal, minden jószágból csak úgy lehetne többet termelni, ha valamelyik másikból kevesebbet termelnénk – nincsenek tehát kihasználatlan termelési lehetőségek.

Ha belegondolunk, a valóság nem áll távol ettől: nézzük csak meg a piacgazdaságok árubőségét, meg, hogy az emberek mi mindent megvesznek, mi mindenről gondolják, hogy kell nekik. (Persze azért akadhatnak ezzel gondok, ha valami, mondjuk az egyenlőtlenségek, a tömegek elszegényedése miatt megcsappan a kereslet.)

2)    Technikai hatékonyság

Ez azt jelenti, hogy a termelés során nem pazarlunk, a különféle javakat a lehető legkevesebb termelési tényező, tőke és munkaerő, felhasználásával állítjuk elő.

A piac a technikai hatékonyság tekintetében is jól működik a gyakorlatban: a pazaroló, drágán termelő cégek ugyanis kiszelektálódnak.

3.   Ösztönzés

1)    Teljesítményre ösztönzés

A piac a versengés által teljesítményre ösztönöz – aki ugyanis nem teljesít, azt kirúgják, attól nem vásárolnak, legyen az cég vagy magánszemély.

Ahogy a piac teljesítményre ösztönöz, azzal tovább növeli a hatékonyságot.

2)    Magánkezdeményezés, vállalkozási szabadság

A piac utat enged a magánkezdeményezésnek, ösztönzi azt. Arra sarkallja az embereket, hogy próbálják meg kitalálni, mire van szüksége a társadalomnak, mit lehetne eladni, és valósítsák is meg elképzeléseiket. És tehetik ezt szabadon, anélkül, hogy bárki előírná nekik, mibe fogjanak, hogyan csinálják.

Ez jó egyfelől azért, mert az emberek lelkesebben követik a saját terveiket, másfelől meg, mert mindenki azon agyal, hogy hogyan lehetne még jobban kielégíteni az igényeket. Gondoljunk csak bele, mennyivel más a helyzet egy tervgazdaságban…

3)    Képességek fejlesztése, a tehetség kibontakoztatása

A piac ösztönzi a társadalom számára hasznos képességek elsajátítását, fejlesztését, mondjuk, hogy az ember továbbtanuljon – azzal ugyanis nagyobb szükség lesz a szolgálataira, jobban meg tud majd élni. És hasonló a helyzet a tehetség kibontakoztatását illetően is.

4.   Közösségi előnyök

A piac pártatlan és demokratikus – bár a képet nem árt azért árnyalni.

1)    Pártatlan

A piacon a dolgot minden vevő ugyanannyiért kapja meg, és mindenki eladó ugyanannyit kap érte.

2)    Demokratikus

Az igényeket és a lehetőségeket a rendszer automatikusan összesíti és egyezteti.

Hozzá szokás tenni azonban, hogy a szavazás nem fejenként, hanem forintonként történik: a fogyasztók a forintjaikkal szavaznak, a vásárlásaikkal nyilvánítják ki, hogy mire van szükség, hogy a gazdaság mit termeljen – a termelés tehát nem általában a társadalmi igényekhez idomul, hanem a társadalom fizetőképes részének igényeihez.

Itt említhető továbbá, hogy a piacon nincs központi tervezés, mely gyakran bürokratikus és drága, illetve nem ritkán korrupt és önkényes. Lásd ehhez alább a piac önszerveződését is.

Lásd aztán a ‘Demokrácia és diktatúra’ témában a demokrácia kompatibilitását a piacgazdasággal, hogy mindkettő decentralizált, organikus és versengésre épül.

5.   A piaci szerkezet előnyei

1)    Egyszerű, homogén szerkezet

Amely gyakorlatias és megvalósítható.

2)    A döntéshozás és a kockázatok decentralizáltsága, önszerveződés

Ahogy elhangzott, a piacon nincs központi döntéshozás, a gazdasági döntések helyi szinten születnek, minden vevő és eladó maga dönti el, vesz-e és mit vesz, eladja-e a portékáját, illetve, hogy mit termel.

Ily módon a piac hatékonyan dolgozza fel a helyi információkat, veszi figyelembe a gazdasági szereplők sokaságának igényeit, érdekeit: nincs szükség ugyanis arra, hogy mindezt a szétszórt információt valaki begyűjtse és feldolgozza, az közvetlenül fejti ki hatását. Végül a piaci egyensúly is a szereplők lokális viselkedéséből áll elő, úgy, hogy közben mindenkinek elég a saját ügyeivel foglalkoznia.

Nem mellékesen a piacon a kockázatokat azok viselik, akik a hozzájuk kapcsolódó döntéseket meghozzák. Ha például szabóként én úgy döntök, hogy az idén pöttyös ruhákat készítek, és mégis a csíkos lesz a divat, az az én károm – ellentétben azzal, mintha valaki a központban döntené el, ki mit varrjon. Ez egyfelől igazságos, másfelől érdekeltté teszi a döntéshozókat abban, hogy jól döntsenek.

3)    Rugalmasság, gyors alkalmazkodás

A piacon az árak, valamint különösen a kínálat gyorsan alkalmazkodik a változó körülményekhez, kereslethez. Ez a kereslet és kínálat között fennálló közvetlen kapcsolatnak köszönhető, annak, hogy nincs a kettő közé ékelődő tervezés és bürokrácia.

6.   A piaci ár, mint információ esszencia

A piaci ár egy adatba sűrít megannyi tényezőt – és a piaci szereplőknek, vevőknek és eladóknak ez elegendő is ahhoz, hogy a döntésüket meghozzák.

Nem mellesleg, a piac kiküszöböli a hiányt és a túlkínálatot, a piaci egyensúlyban a kereslet és a kínálat egyenlő egymással.

7.   További, gyakorlati előnyök

1)    A piac alacsonyan tartja az árakat és a profitot, illetve kiegyenlíti a hozamokat.

Az árak alacsonyak maradnak, ha ugyanis valaki túl drágán próbálja adni a terméket, akkor a versenytársak alá ajánlanak. Az árak mérséklését elősegíti továbbá a fent részletezett technikai hatékonyság is, az, hogy pazarlás nélkül, minél olcsóbban termelünk.

2)    Anyagi bőség

A piac, különösen hatékonyságának és az általa kifejtett ösztönzésnek köszönhetően általában és összességében véve, anyagi bőséget teremt. Lényeges azonban, hogy ez jellemzően meglehetősen egyenlőtlenül oszlik meg a társadalomban.

Lásd ehhez ‘A piac gyakorlati hiányosságai’ között az egyenlőtlenséget, valamint az ‘Egyenlőtlenség’ témában az egyenlőtlenség és a gazdasági hatékonyság közötti összefüggést.

3)    A választék növelése

Azáltal, hogy a vállalatok kísérleteznek, mi mindent, milyen új variációkat lehetne még eladni a fogyasztóknak.

4)    Innováció, technológiai és tudományos fejlődés

Megint csak, hogy újabb eladható termékeket állítsanak elő.

5)    Tisztábbá teszi a gazdaságot, csökkenti a korrupciót

Például:

    Azáltal, hogy korlátozottabb a központi hatalom, amelyet meg kellene vesztegetni. (Valamint a versenytársaknak érdekük feltárni a zűrös, illegális ügyeket.)

    Amikor egy piaci vállalat valamelyik tisztségviselőjét kellene megkenni ahhoz, hogy velünk kössenek üzletet, ez megdrágítja és kényelmetlenebbé teszi az üzletkötést az ügyfél számára – és már megy is a versenytárshoz, mert a piacon van miből válogatni.

    A piac a jólét növelésén keresztül is csökkentheti a korrupciót – mert ha az emberek nem szorulnak rá, akkor nehezebb lehet őket megvesztegetni, illetve mert több pénz jut a korrupció üldözésére.

6)    A külföldi tőkének, munkaerőnek is csábítóak lehetnek a belföldi piacgazdaság által kínált lehetőségek.

Ami, ha jól bánnak vele, hasznára válhat a hazai gazdaságnak, társadalomnak.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr7713085306

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.