HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című készülő könyvhöz tartozó fórum. Itt lehet nyilvánosan kifejteni és megvitatni a könyvvel kapcsolatos gondolatokat. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a központi oldalon (www.egyvilag.hu) található. Sok fontos és érdekes dologról olvashatsz ott, ha még nem jártál arra, látogasd meg! A kézirat és a véleményezés nyílt, mindenki érdeklődését, hozzászólásait szívesen veszem. (A szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozatot és az elérhetőséget is lásd az iménti internet címen.)

A legutóbbi kommentek

  • gmihaly621: @Szalay Miklós: Azért S. atyus nem mondható nacionalistának, ellenkezőleg ! (2017.06.03. 21:21) CEU, Fidesz, baloldal
  • Szalay Miklós: @MaxVal BircaMan HJCD: Ui. Félénk helyett jobban szeretem, ha békülékenynek titulálnak. Valaki olyannak, aki megpróbálja betemetni ezeket a teljesen... (2017.05.27. 22:47) CEU, Fidesz, baloldal
  • Szalay Miklós: @gmihaly621: Mellébeszélésnek azért tűnhet, mert megpróbál elszakadni a végletektől, a kiegyensúlyozott álláspontokat pedig nehezebb elmagyarázni, e... (2017.05.27. 11:02) CEU, Fidesz, baloldal
  • Utolsó 20

Racionalitás és önzés

2016.12.21.

 

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot itt találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a felső sort nézd. A teljes változatot doc és pdf formátumban érheted el.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   A racionalitás és az önzés jelentése

E két fogalom a klasszikus közgazdaságtan alaptétele, mely a gazdasági szereplőket, az embert racionálisnak és önzőnek tételezi fel. Ugyanakkor könnyű őket összemosni, összekeverni – ezért érdemes tisztázni, melyik mit jelent:

1)    Racionalitás

Ez általános értelemben ésszerűséget jelent. Közelebbről, a gazdaságot illetően pedig azt értjük alatta, amikor az ember megpróbálja tudatosan és minél objektívabban kiszámítani, melyik viselkedés eredményezi majd a legnagyobb hasznosságot, boldogságot, hogy a szerint cselekedjen.

2)    Önzés

Önzés az, amikor valaki a saját boldogságát keresi, kellő tekintet nélkül más boldogságára.

Az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk a szóban forgó két fogalmat.

2.   Racionalitás

2.1. A racionalitás eredete

1)    Egyedi racionális viselkedésformákra való hajlam

Ilyen lehet például a konformitásra, a másokhoz történő hasonulásra, illetve az imitációra, mások viselkedésének lemásolására való hajlam.

2)    Általános intelligencia

Mely által a helyzetek nagyon széles körében képesek lehetünk okos, racionális döntéseket hozni, ekképp viselkedni. Itt tehát már nem hajlamról, hanem gondolkozásról beszélünk.

3)    Öntudat

Intelligencia az öntudat nélküli állatokban is van, gondoljunk csak a kutyára. Ám az intelligencia nem független az öntudattól, utóbbi segíti azt: általa az elme képes tudatosan és módszeresen alakítani gondolkozásának menetét: az öntudat intelligensebbé tesz.

2.2. A racionalitás csábítása

A racionalitás több szempontból is vonzó:

·     Az ember szereti okosnak tudni magát, többek között az értelmi képességeire is gyakran hiú. Lásd a ‘Hiúság’ témát.

·     A racionalitás (illetve az önzés) könnyen megfogható matematikailag. A matematikában ugyanis a maximalizálás (jelen esetben a saját hasznosságunk maximalizálása) egy igen jól kidolgozott terület.

·     A racionalitás (illetve az önzés) a piaccal együtt elméletileg, bizonyos feltételek mellett, bizonyos szempontból optimális eredményre vezet.

A racionalitás szerintem is jó dolog. Ez a könyv is racionális, az értelem, a megértés segítségével szeretné jobbá tenni az emberek életét és a világot, szeretné, ha az emberek jobban használnák az eszüket, ésszel élnének.

Fontos azonban, hogy ne feledkezzünk meg a racionalitás korlátairól.

2.3. A racionalitás korlátai

A racionalitás fontos tényező az emberben, ám igencsak megvannak a gyengeségei, valamint rajta kívül más tényezők is munkálnak bennünk.

1)    A racionalitás emberi gyengeségei

·     Információhiány

·     Az információ feldolgozásának nehézsége

Azaz, ha éppen meg is van minden információnk, könnyen lehet, hogy nem vagyunk elég okosak, hogy átgondoljuk, vagy egyszerűen csak lusták vagyunk hozzá. Az embernek meglehetősen korlátozottak az értelmi képességei.

·     A megismerés további buktatói

Számtalan ilyen van, a benyomások hatásától kezdve, a hibás általánosításokon át a megismerést torzító társadalmi hatásokig, például az ideológiák által kínált leegyszerűsített magyarázatokig. Lásd ‘A megismerés buktatói’ témát.

* * *

A racionalitás gyengeségeire fel aztán az emberek hajlamosak kiegyezni a kielégítő megoldásokkal, nem feltétlenül törekszenek megtalálni a lehető legjobbat. Például, ha találnak egy olyan állást, amelyik elég jól megfelel az elképzeléseiknek, nem kutatnak tovább, nem derítik fel az összes lehetőséget.

2)    A racionalitáson kívüli tényezők

A racionalitáson kívül sok minden más is dolgozik még az emberben:

·     A (tudatos) racionalitás a boldogság keresésének csak az egyik mechanizmusa.

Ott van még mellette például a kondicionálás és az imitáció is, ahogyan arról ‘A boldogság keresése és korlátai’ témában lehet olvasni.

·     A vágyak, érzelmek, indulatok, hangulat ereje

Nem kell sokat magyarázni, hogy ezek hatása alatt az ember mennyire irracionálisan tud viselkedni, mennyire irracionálisan tudja látni a dolgokat. Lásd például az ‘Agresszió’ témát, de mondjuk a szexuális vágy és a szerelem is eléggé el tudja venni ember eszét.

·     Irracionális gondolatok és cselekedetek

Amilyen még például a túlzott aggodalmaskodás, vagy az, amikor az ember rossz döntéseit igazolandó egyre inkább elköteleződik mellettük. A irracionális gondolatokról, cselekedetekről ‘Az emberek gondolkozása’ témában lehet bővebben olvasni.

Lásd végül a ‘Bevezetés (Az ember élete)’ témában, hogy sokan ész nélkül élik az életet, sodródnak.

3.   Önzés

3.1. Az önzés eredete és ereje

1)    Alapjában véve mindenki tökéletesen önző

Ez így elsőre meglepő lehet, de ha jobban belegondolunk, amikor az ember „önzetlen”, jót tesz valakivel, azt is azért teszi, mert az valamilyen szempontból saját magának is jó: például, mert szerinte így helyes, vagy, mert a másik ember boldogsága neki magának is örömet okoz. Lásd erről ‘A boldogság eredete és a forma hatalma’ témában.

2)    A birtoklási vágy illetve az önzés sajátosságai

A birtoklás ugyan csak az egyik terület, melyen az ember önző lehet, de igen jellemző terület: gyakori, hogy az emberek maguknak akarják a dolgokat, a pénzt, tekintet nélkül arra, hogy másnak mennyi van ezekből, van-e egyáltalán. A birtoklási vágy tehát szoros kapcsolatban áll az önzéssel, az előbbi számos jellemzője az utóbbira is áll.

Így például:

o  A birtoklás az evolúció során fontos volt a túléléshez, szaporodáshoz. (Hasonlóan mondhatjuk, hogy általában az önérdek követése is, hiszen nemcsak akkor járok rosszul, nehezítem meg, hogy szaporodjam, ha a dolgaimhoz nem ragaszkodom eléggé, de akkor is, ha például a szexuális érdekeimet, a párzás jogát nem védem kellőképpen.)

o  Az embernél a sikervágy, a versenyszellem, a státusz iránti vágy is támogatja az anyagiasságot. (És hasonlóan, a tágabb értelemben vett önérdeket is: nemcsak anyagi siker létezik ugyanis, nemcsak anyagi téren lehet versenyezni – vegyük csak az elismertséget példának – és aki sikeres akar lenni, győzni szeretne, abban gyakran segít, ha önző, az önérdekét követi.)

o  Mind a birtoklási vágy, mind általában az önérdek követése erős motiváció az emberben. Már csak az előbbi két pontban elmondottak miatt is.

A birtoklási vágyról egyébként a ‘Forma, öntudat, motivációk és érzelmek’ témában van szó, röviden.

3)    Az önzést, birtoklási vágyat a társadalom is jóváhagyhatja

Ahogy az (erősen) kapitalista rendszer is teszi. Nyilván, ez a jóváhagyás nem abszolút, bizonyos fokú szolidaritást mindenhol elvárnak, ám a jóváhagyás foka társadalomról-társadalomra eléggé változó, jellemző az adott kultúrára.

* * *

És ha már az önzés itt van velünk, és ilyen erős, érdemes nem kihasználatlanul hagyni ezt az energiát, jó dolgok előmozdítására felhasználni azt.

3.2. Az önzés két arca

Önző lehet úgy az ember, hogy közben a szabályokat, megegyezéseket azért betartja – meg úgy is, hogy ha lehetősége van megszegni őket, kibújni alóluk, akkor kibújik. Az utóbbit hívom opportunista önzésnek.

Az opportunista önzésre példa az, amit a (tág értelemben vett) potyautasok csinálnak: elvileg hozzá kellene járulniuk a csoport erőfeszítéseihez, de nem teszik, e nélkül húznak hasznot a csoport munkájából. A potyautasokról lásd a ‘Versengés és együttműködés’ témában.

Megemlítendő, hogy a sima önzést jóváhagyó rendszerek az opportunista önzést azért már nem támogatják. Így, a legkapitalistább rendszer sem fogadja el, ha valaki a törvények megszegésével próbál gazdagodni.

Több más erő hat ugyanakkor az opportunizmus irányába:

·     Mindenekelőtt természetesen az, hogy a szabályok áthágásával gyakorta könnyen, sokat lehet nyerni.

·     Aztán, ha a társadalomban nagy a siker, az anyagiak presztízse, az szintén arra ösztönözhet, hogy azokat a rövidebb úton próbáljuk megszerezni. (Különösen, ha valakinek egyébként esélye se nagyon lenne rájuk.)

·     Az opportunizmusra késztethet továbbá mások opportunizmusa: könnyebben megszegjük a szabályokat, megegyezéseket, ha velünk szemben is így viselkednek; rosszra csábíthat a rossz példa is, ha látjuk, hogy úgy is lehet; de ügyeskedésre, a határok átlépésére késztethet, ha mások opportunizmusuk révén olyan előnyre tesznek szert a versenyben, amit másképp nemigen tudunk behozni, illetve ha boldogulni sem lehet másképp. Gondoljunk csak egy olyan rendszerre, ahol mindenki ügyeskedik, aki meg nem, az hoppon marad.

A körülmények tehát olyanokat is rávihetnek az opportunizmusra, akik egyébként szívesen maradnának a tisztesség ösvényén.

3.3. Az önzés kárai és hasznai

1)    Az önzés kárai

Az önzés természetesen mindenekelőtt azoknak rossz, akivel szemben önzőek: akiket magukra hagynak, akiket becsapnak. Tágabban szemlélve, az önzés elősegíti a társadalmi egyenlőtlenséget, ami szintén nem jó.

Ám az önzésnek ezen túl is vannak hátrányai.

2)    Az önzés hasznai

Azért ennek az érmének is van másik oldala.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr9512065891

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.