HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című készülő könyvhöz tartozó fórum. Itt lehet nyilvánosan kifejteni és megvitatni a könyvvel kapcsolatos gondolatokat. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a központi oldalon (www.egyvilag.hu) található. Sok fontos és érdekes dologról olvashatsz ott, ha még nem jártál arra, látogasd meg! A kézirat és a véleményezés nyílt, mindenki érdeklődését, hozzászólásait szívesen veszem. (A szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozatot és az elérhetőséget is lásd az iménti internet címen.)

A legutóbbi kommentek

  • gmihaly621: @Szalay Miklós: Azért S. atyus nem mondható nacionalistának, ellenkezőleg ! (2017.06.03. 21:21) CEU, Fidesz, baloldal
  • Szalay Miklós: @MaxVal BircaMan HJCD: Ui. Félénk helyett jobban szeretem, ha békülékenynek titulálnak. Valaki olyannak, aki megpróbálja betemetni ezeket a teljesen... (2017.05.27. 22:47) CEU, Fidesz, baloldal
  • Szalay Miklós: @gmihaly621: Mellébeszélésnek azért tűnhet, mert megpróbál elszakadni a végletektől, a kiegyensúlyozott álláspontokat pedig nehezebb elmagyarázni, e... (2017.05.27. 11:02) CEU, Fidesz, baloldal
  • Utolsó 20

Nemzet

2016.05.19.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot itt találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a felső sort nézd. A teljes változatot doc és pdf formátumban érheted el.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   Ország, nemzet, nép és állam

Ezek nem különösebben rejtélyes fogalmak, de azért nem árt itt az elején áttekinteni a jelentésüket, egymás mellett látni őket.

1)    Ország

Földrajzi fogalom: összetartozó terület(ek), mely felett egy állam gyakorol hatalmat.

2)    Nemzet

Kulturális fogalom: emberek széles alapokon nyugvó, közös identitással rendelkező, nagyobb csoportját jelenti.

Közös identitás például, amikor egy csoport tagjai mindannyian magyarnak vallják magukat. A közös identitás egyúttal az összetartozás érzését is nagyban erősíti.

Nem árt felidézni, hogy a nemzet nem feltétlen ugyanaz, mint egy állam polgárai vagy egy ország lakosai. Ezeknél szűkebb és tágabb is lehet.

És mi az, hogy nemzetiség? A nemzet egy olyan része (akár egésze), mely egy olyan országban lakik, ahol nincs meghatározó többségben.

3)    Nép

Ez gyakorlati szempontból együtt élő, közös sorson osztozó embereket jelent. (Anélkül, hogy túlzott mértékben összetartozónak éreznék magukat, közös identitással rendelkeznének.)

4)    Állam

Politikai fogalom; az állam polgárai, illetve egy ország területén tartózkodók felett hatalmat gyakorló központi intézmény. (@@Ugye ha külföldön van egy magyar állampolgár, akkor is vonatkoznak rá (bizonyos) magyar törvények? Van ennek valami frappáns megfogalmazása, hogy hol, melyik állam mely törvényei vonatkoznak az emberre?)

Nemzet és állam, nemzetállam. Két meglátás ezek kapcsán:

o  Az állam egy hatalmi képződmény, hierarchikus, alá és fölé rendel – míg a nemzet az emberek közössége, mellérendel.

o  Nemzet és állam is létezhet a másik nélkül, de a nemzetállamok koherensebbek. A nemzet és az állam ilyenkor támogatja egymást.

Az államról egy külön téma szól.

2.   A nemzeti identitás

Vagyis amikor valaki, illetve emberek egy csoportja, például magyarként tekint magára.

1)    A nemzetek csoportképző tényezői

Ezek olyan közös jellemzők, melyektől az emberek összetartozónak érzik magukat.

Csoportképző tényező sok minden lehet: mindenekelőtt a kultúra és a nyelv, de a közös történelem, közösen tisztelt hősök, a vallás, és a közös értékek, közösen vallott ideológiák is. (Mint például a szabadság értéke, ideológiája.) A különböző nemzetek különböző arányban használják az egyes tényezőket; melyek aztán a közös nemzeti identitást is segítenek megteremteni.

Lásd ehhez ‘A csoportok alapvető jellemzői’ témában a csoportokat összetartó erőket, különösen, hogy közöttük nemcsak a közös jellemzők, hanem az érdekek is ott vannak.

2)    A kultúra és a nyelv szerepe

E kettőnek, különösen a történelmi nemzetek esetén (mint amilyen a francia vagy a magyar) kiemelt a szerepe. Velük szemben, az olyan új, heterogén, (és gyakran pragmatikusabb) nemezetek esetében, mint mindenekelőtt az USA, a közös kultúra és nyelv kevésbé állt, áll rendelkezésre.

A kultúra és a nyelv meglehetősen erős csoportképző tényező, abból a szempontból, hogy nagy különbséget tudnak tenni nemzet és nemzet között, meglehetős határozottsággal képesek elválasztani őket egymástól, kiváltképp, ha egymás beszédét sem értik. A globalizáció, illetve a nemzetközi integráció (mint az EU) egyik hatása, hogy morzsolja ezeket a falakat.

3)    A csoportképző tényezők kezdeti hiánya $

Amikor egy nemzet kialakul, illetve egy csoportban megszületik a nemzeti érzés, még nincsenek meg az annak összetartásához, a nemzeti identitás kialakításához szükséges csoportképző tényezők, hiány van belőlük. Ilyenkor megkeresik, megteremtik a szükséges tényezőket.

Mit jelent ez? Azt, hogy ilyenkor kezd el igény mutatkozni például a nemzeti hősök és különösen a közös kultúra iránt, illetve mindenféle közös érték iránt. Aktívan keresik hát ezeket, megvizsgálják a múltat, előveszik, piedesztálra emelik a múlt hősként tisztelhető alakjait; illetve szétnéznek a jelenben is, támogatják a kultúra építőit, az alkotókat, a jelkép értékű alkotások létrehozását. Emiatt a nemzeti, kulturális vákuum miatt ilyenkor könnyebb hőssé, hősként tisztelt alkotóvá válni, „bekerülni a panteonba”.

Miután azonban a nemzet megtalálta a hőseit, már megvannak a nemzeti egységet jelképező alkotások, csökken az igény az új hősök, alkotások iránt. A későbbi korokban már jóval nehezebb, ha nem lehetetlen elismertség terén beérni a régi, aranyba foglalt ikonokat. (Akármilyen teljesítményre képes is az ember, különösen a művészet területén.)

4)    A nemzetek múltbeli, jelenbeli és jövőbeli tagjai

Egy nemzet jelenbeli tagjai a múltbeliekkel is közösséget éreznek. Egyúttal jelentős mértékben magukra veszik azok dicsőségét és bűneit is – ami miatt egyes nemzetek dicsőségesnek, mások bűnösnek érezhetik magukat. (Ahogyan a második világháborúban elkövetettek árnyai kísértik a németeket.) Másfelől a kívülállók is egyként tekinthetnek a nemzetek múltbéli és jelenbeli tagjaira, például ahogyan a zsidók nehezen szabadulnak „Krisztus gyilkosainak” szerepéből.

Valójában azonban korlátozott, hogy mennyi közük van egymáshoz egy nemzet időben elváló csoportjainak:

Mindenekelőtt az kell szem előtt tartani, hogy a maiak nem ugyanazok az emberek, mint a régiek, különösen: az utódok nem felelősek az elődök bűneiért.

Másfelől azonban tény, hogy az utódok haszonélvezői lehetnek az elődök (elítélhető) ténykedésének; mint a volt gyarmattartók utódai esetében. Ezt azonban úgy tanácsos felfogni, mint az utódok szerencséjét, mely szerencse azonban összefügg a volt gyarmati lakosok utódainak szerencsétlenségével – így az előbbiektől elvárható, hogy szerencséjükből megfelelően részeltessék az utóbbiakat, segítsék azokat.

Ezen kívül pedig vegyük észre, hogy adott kor emberei általában túl sokat nem törődnek majdani nemzettársaikkal; például amikor felelőtlenül halmozzák az adósságot, felélik a készleteket.

3.   A népek, nemzetek egysége és törlésvonalai

3.1. Egység?

A népekre, nemzetekre gyakran, mint egy önálló személyre tekintenek, egynek, egységesnek látják őket.

Vegyük példának, amikor olyanokat mondanak, hogy „Mi az álláspontja az USÁ-nak a globális felmelegedéssel kapcsolatban?”, „Mi a szándéka neki, ami Iránt illeti?”, vagy ahogyan a muszlim szélsőségesek „gonosznak” bélyegzik „őt”. Mint látható, hajlamosak vagyunk a nemezeteket önálló véleménnyel, akarattal, mentalitással felruházni; továbbá az is általánosan elismert, hogy a nemzetnek, illetve az államnak tulajdona is lehet.

A nemzet megszemélyesítése annyiból jogos is, hogy legalábbis a nemzethez tartozó állam egy egységes hatalmi rendszert alkot, egyként lép fel a saját polgáraival és a külvilággal szemben. Lásd azonban itt mindjárt a nemzetek, népek törésvonalait.

Továbbá a külvilág, minthogy egyként tekint a nemzetre, hajlamos egyként is ítélkezni felette, illetve kollektívan megítélni annak tagjait. Vegyük csak az előbbi példát a „gonosz” USÁ-ról, vagy, ahogy a németeket kollektívan bűnösnek kiáltották ki a második világháborút követően. Ez természetesen hiba, mely sok ártatlan embert tehet ki igazságtalanságnak.

Lásd még ide kapcsolódóan az ‘Attitűd, sztereotípia, előítélet’ témát, mivel a nemzetnek és tagjainak közös, sztereotip személyiségjegyeket tulajdoníthatnak, illetve a nemzet tagjai azoknak megfelelő előítéletekkel szembesülhetnek.

3.2. Törésvonalak

Valójában egy társadalmon, népen, nemzeten belül sokféle törésvonal létezhet.

Azok általában nem egységesek, nem egyneműek. Tekintsük csak többek között a nemi, generációk közötti, a különböző etnikumokat és vallási csoportokat elválasztó törésvonalakat; a társadalom egyik fele baloldali, a másik jobboldali nézeteket vallhat, lehetnek közöttük mérsékeltek és szélsőségesek, hatalommal bírók és azzal nem rendelkezők, szegények és gazdagok, illetve ott vannak a legkülönfélébb érdekcsoportok.

Fontos kiemelni a hatalom és a nép kettősségét. (Nép alatt most azokat értem, akik felett a hatalmon lévők uralkodnak.) Bár a hatalmon lévők akarata érvényesül, az ő hangjuk hallatszik jobban…

Nem lehet egyenlőségjelet tenni a hatalmon lévők és a nép egésze közé.

Például a náci rezsim és a német nép közé. A hatalmon lévők mentalitása, törekvései ugyanis nem feltétlenül tükrözik a népét. (Egy demokráciában mondjuk jobban, de itt is van ellenzék, és itt is lehet befolyásolni a népet.) Azt is jó látnunk, hogy a közember többé-kevésbé kénytelen kiszolgálni a rendszert, ellenkező esetben megbüntetik, vagy rosszul jár.

Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy…

Egyes csoportokat el is nyomhatnak a társadalmon belül.

Ezért, illetve a különféle törésvonalak menti megosztottság miatt…

Nem lehet egyszerűen azzal elintézni, hogy hagyjuk őket, éljenek úgy, ahogy „ők” akarnak, ez az ő belügyük.

Ami gyakori kifogás, amikor az a kérdés, hogy humanitárius okokból beavatkozzunk-e valahol. Nincs ugyanis olyan, hogy egységes „ők”; ha egyeseknek közülük jó is az adott helyzet, másoknak nem feltétlen az. Egyszersmind…

A felelősség sem lehet kollektív.

Hiszen egy népen belül vannak, akik tehetnek arról, amiért ki szeretnénk róni a felelősséget (különösen a hatalmon lévők), mások viszont nem tehetnek róla.

Kiemelendő még, hogy…

A konfliktusokat gyakran a hatalmon lévők, a hangadók gerjesztik a saját érdekükben illetve ideológiájuk alapján, miközben a népek, az emberek jól megvolnának egymással.

Gondoljunk csak ismét a nácikra, illetve a németekre és zsidókra, mely utóbbiak a nácik színre léptéig elég jól elvoltak egymással. Vagy vegyük a korábbi idők dinasztikus háborúit.

Egy szó, mint száz, csak fenntartásokkal beszélhetünk arról, hogy milyen egy-egy nép vagy nemzet egésze.

4.   A nemzetek mentalitása

Az országok különböző fajtáinak néhány jellemző tulajdonsága: (Mondanom sem kell, kivételek lehetnek.)

1)    Nyugat és Kelet

o  Nyugat: demokrácia, liberalizmus, nagyobb szabadosság

o  Kelet: konzervativizmus, jellemzőbb a tekintélyelvűség

2)    Észak és Dél

(Legalábbis ami a nyugati világot illeti.)

o  Észak: fegyelmezettség, individualizmus, viszonylag kevésbé társaságkedvelők

o  Dél: lazaság, társaságkedvelőbbek

3)    Nagy nemzetek

o  Büszkék és rátartiak lehetnek. (De azért nem mindegyik, és nem minden tagjuk.)

o  Ha csorba éri a pozícióikat, az gyakran frusztrálja őket. (Miközben a kicsik hozzá vannak szokva, hogy nem ők a nagyfiúk.)

5.   A nemzet mérlege

A nemzet létének számos pozitívuma van. Például:

·     Mint egy „nagy családot” adnak az embereknek, akik úgy érezhetik, tartoznak valahova, tudják, hogy kicsodák.

·     Hozzájárul a kulturális sokszínűséghez.

·     A nemzetek egészséges versengése előbbre viheti az emberiséget.

A legnagyobb negatívum ellenben az, hogy a különböző nemzetekhez tartozók könnyen egymásnak ugranak, illetve egymásnak ugraszthatók.

Kérdés, hogy ki lehetne-e terjeszteni az előbb említett „nagy család” érzését az egész emberiségre, a nemzeti identitáshoz hasonlóan létrejöhetne-e egy közös és erős emberi identitás – ami nagyban hozzájárulhatna egy boldogabb jövőhöz. Lényeges, hogy ennek nem kellene egyúttal egyformaságot is jelentenie, illetve, valamivel gyengébben, a hagyományos nemzeti identitás is megmaradhatna ß mellette. (Hasonlóan ahhoz, ahogyan nemzeti identitásunk mellett most is hordozhatunk másféléket, például a rockerséget.) Lásd ezekről ‘Az emberiség egysége’ témában.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr938728950

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.