HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című készülő könyvhöz tartozó fórum. Itt lehet nyilvánosan kifejteni és megvitatni a könyvvel kapcsolatos gondolatokat. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a központi oldalon (www.egyvilag.hu) található. Sok fontos és érdekes dologról olvashatsz ott, ha még nem jártál arra, látogasd meg! A kézirat és a véleményezés nyílt, mindenki érdeklődését, hozzászólásait szívesen veszem. (A szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozatot és az elérhetőséget is lásd az iménti internet címen.)

A legutóbbi kommentek

  • gmihaly621: @Szalay Miklós: Azért S. atyus nem mondható nacionalistának, ellenkezőleg ! (2017.06.03. 21:21) CEU, Fidesz, baloldal
  • Szalay Miklós: @MaxVal BircaMan HJCD: Ui. Félénk helyett jobban szeretem, ha békülékenynek titulálnak. Valaki olyannak, aki megpróbálja betemetni ezeket a teljesen... (2017.05.27. 22:47) CEU, Fidesz, baloldal
  • Szalay Miklós: @gmihaly621: Mellébeszélésnek azért tűnhet, mert megpróbál elszakadni a végletektől, a kiegyensúlyozott álláspontokat pedig nehezebb elmagyarázni, e... (2017.05.27. 11:02) CEU, Fidesz, baloldal
  • Utolsó 20

Érdekek

2016.02.04.

 

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot itt találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a felső sort nézd. A teljes változatot doc és pdf formátumban érheted el.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   Az érdekek fontossága

Az eszményekkel, elvekkel, szabályokkal szemben a világot elsősorban az érdekek irányítják.

Ez sok helyen megfigyelhető. Mindenekelőtt abban, ahogyan sokakat elsősorban az érdekeik vezérelnek.

Lásd aztán az ‘Elvek, szabályok, normák’ témában a szabályok és érdekek kapcsolatát, hogy a szabályokat már eleve nagyrészt érdekek mentén hozzák meg; hogy amennyiben megszegjük őket, de ez éppen nem ütközik nagyon senki érdekével, akkor megúszhatjuk; ha azonban valami olyat teszünk, ami ugyan nem ütközik szabályba, de valamilyen érdeket sért, akkor mégis számíthatunk kellemetlenségekre. Lásd továbbá az ‘Egy jobb világ’ témában, hogy a világ „piszkos”, többek között abból a szempontból is, hogy a szabályok csak mérsékelten érvényesülnek benne.

De az érdekek az érzelmekkel is összefonódnak; különösen, a szerelemet és a párkapcsolatokat is különféle külső és belső érdekek veszik körbe: egyfelől hogy szerelmesek leszünk-e, párkapcsolatra lépünk-e, gyermekeket hozunk-e a világra, ahhoz érdeke fűződik mind a fajnak, mind a társadalomnak, mind a körülöttünk élőknek. Másfelől, ha szeretünk és szeretnek, az önmagunknak jó, érdekünkben áll tehát; de sok egyéb érdekünket is jelentős részben a párkapcsolatokon keresztül érhetjük el, mondjuk a létbiztonság megteremtését, vagy a társadalmi státuszunk növelését. Ezekről lásd az ‘Érzelmek és érdekek’ témában.

Ezen kívül az érdekek a különféle emberi csoportokban is jelen vannak: a közös érdek összetartó erőt biztosít – ugyanakkor az érdekek gyakran csoporton belül is összeütköznek, megy az osztozkodás, a harc, hogy kinek legyen igaza, ki legyen a főnök, törésvonalak jelennek meg a csoporton belül, beindul a pártoskodás. Lásd a ‘A csoportok alapvető jellemzői’ témában.

Az érdekek jellemzői közül két dolgot érdemes egymás mellett említeni:

1)    Az érdekek igen szövevényesek lehetnek.

Kicsiben, például egy munkahelyen, de nagyban is, mondjuk a politikában.

2)    A különböző érdekek eltérő erővel bírnak.

Például egy munkahelyen, ahol a főnök jobban képes érvényesíteni az érdekeit, mint egy titkárnő, vagy a politikában, ahol Amerika nagyobb játékos, mint Irak.

Azt, hogy végül is mi fog történni, nagyrészt ez a két tényező dönti el: tehát az, hogy az érdekek hogyan fonódnak egymásba, és hogy az erejük hogyan viszonyul egymáshoz. Továbbá, gyakran igen nehéz előre látni, hogy ilyen bonyodalmak közepette mi lesz a végeredmény; illetve azt sem feltétlen könnyű megmondani, hogy mit kellene tennünk, hogy a nekünk tetsző irányba tereljük az eseményeket.

Az érdekek kapcsán mindenképpen ide kívánkozik azok kapcsolata a politikával:

A politika nagyrészt a népek, társadalmi csoportok, hatalmasok érdekei ütköztetésének, az osztozkodásnak többé-kevésbé civilizált formája.

Bár kisebb részben az eszmények is szerepet játszanak benne azért.

Végignézve a világon, azon, hogy hogyan mennek a dolgok benne, az ember egyébként is hajlamos teljesen kiábrándulni, úgy vélni, hogy minden csak az érdekek körül forog. Ez nagyrészt igaz is, de azért nem 100%-ig. Ha kiegyensúlyozottan szemléljük a dolgokat, észrevehetjük, hogy, ha nem is túlzott mértékig, de hellyel-közzel az elvhűség, a tisztesség, a világ jobbá tételére irányuló szándék is jelen van a világban és az emberekben, sőt, olyanok is akadnak, akikben ezek az erősebbek.

2.   Érdekek és őszintétlenség

Az őszintétlenségről általában a ‘Hazugság’ témában lehet olvasni. Alább az ott összegyűjtöttekből válogatok, amire az ad okot, hogy az érdekek körül gyakran megjelenik az őszintétlenség, az érdekeket gyakran leplezik.

·     Hazugság

·     Személyes kapcsolatok

·     Gazdaság

·     Tudomány

·     Etika

·     Képmutatás

3.   Politika és őszintétlenség

Először is, a politikát, még jó szándékkal is nehéz teljesen őszintén, megalkuvás nélkül művelni, úgy, hogy közben csak jókat cselekedjünk. Természetesen az is igaz, hogy gyakran a jó szándék is hiányzik, erről is szólok alább.

Az igazság kimondása egyfelől árthat a politikusnak, aki kimondja. Az igazság ugyanis gyakran népszerűtlen.

A politikusok, különösen egy demokráciában, kénytelenek figyelemmel lenni a támogatottságuk megtartására, növelésére, különben nem lesz alkalmuk megvalósítani a programjukat, legyen az bármilyen kiváló. (Vagy, ahogyan a ‘Demokrácia és diktatúra’ témában írom, az emberek gyakorlatilag elvárják a demagógiát.)

Másfelől, a köz számára is hátrányos irányba befolyásolhatja az eseményeket, ha a politikusok, a nagy nyilvánosság előtt nyilatkozók kimondják az igazságot. Például könnyen egymás ellen hangolhatja a különböző társadalmi csoportokat, ha valaki nem megfelelően „politikailag korrekt”, kimondja, hogy az egyik csoport ilyen, a másik meg olyan. (Akkor is, ha mindezt objektíven sztereotípiáktól, előítéletektől mentesen teszi.) Hasonlóan hátrányos következményekkel járhat, ha valaki nem kellő „kincstári optimizmussal” nyilatkozik, megmondja, hogy jelenleg nem állnak túl jól a dolgok. Ettől ugyanis mindenki megijed, nem szavaz a vesztésre állóra, nem fektet be, nem vásárol, amitől a dolgok még rosszabbra fordulnak.

Aztán, a politikában gyakran kompromisszumokat kell kötni, meg kell alkudni, különösen egy demokráciában. Sokszor egy ügy mögött nincs meg a kellő támogatás, az erők megosztottak. Ilyenkor az ügy mellett állók kénytelenek engedményeket tenni, feladni az eredetileg elérni szándékozottakból, üzletet kötni, hogy megszerezzék a szükséges szavazatokat, különben az egészből nem lenne semmi. (Vagy ahogyan Bismarck mondta: „A politika a lehetséges művészete”.)

Sőt, olyan is van, hogy a jó szándékú vezető kénytelen egyesekkel rosszat tenni, akár kíméletlennek lenni, hogy valami nagyobb jót elérhessen. Ilyen lehet, amikor az igazságosabb társadalomért küzdő forradalmár leszámol a régi rendszer vezetőivel; vagy amikor egy igazságos ügyért harcoló hadsereg tábornoka nem kíméli a saját zendülőit. (Természetesen nem minden ilyen eset szükséges és célravezető.)

És akkor ott van a politikában a kevésbé jó szándékú őszintétlenség, elvtelenség és képmutatás.

·     Fentebb már szóltam a politikusok köpönyegforgatásáról.

·     Nagyon jellemző továbbá a különféle ürügyek alkalmazása, mindenekelőtt a közjónak a zászlóra tűzése, hogy alatta aztán az adott politikus vagy csoportosulás a saját pecsenyéjét sütögesse. Hasonlóan szoktak felhasználni különféle eszményeket is, leginkább talán a szabadság eszményét, mondván: mi nem az olajért megyünk oda háborúzni, hanem hogy felszabadítsuk az elnyomott népet, elvigyük nekik a demokráciát.   

Önérdek nélkül általában nincs politikai cselekvés – hozzá kell azonban tenni, hogy ezt túlzottan elvárni sem lehet: miért volna kötelessége valakinek ingyen a nyakába vennie más súlyos bajait, kockáztatnia az életét, hogy segítsen rajta? Ahogy majd még utalok rá, érdemes az érdekek erejét felhasználni a jó ügyek előmozdítására, nem kell megvetni azt, aki közben magának is jót akar. (Ez persze nem jelenti azt, hogy bizonyos fokú áldozatvállalást ne lehetne elvárni.)

·     Végül, mint mondani szokták: „a történelmet a győztesek írják”, nem kis részben a saját szájuk íze szerint. Bár, ha belegondolunk, nem is feltétlen kell győztesnek lenni ahhoz, hogy késztetést érezzünk a múlt nekünk tetsző bemutatására.

A politikai őszintétlenség további példáit lásd a ‘Hazugság’ témában.

4.   Társadalmi érdek

A társadalmat az egyén jóléte nagyrészt addig érdekli, amíg az egybe esik a társadalom érdekével. Ez alatt azt értem, hogy azért és annyira gondoskodik róla, ameddig az a többi ember érdekét is szolgálja. Ha valakit ingyenesen kitaníttatunk, akkor a későbbiekben mások számára is hasznosan fog tevékenykedni; ha valakinek segélyt adunk, akkor nem lázong; ha megbüntetjük azt, aki valaki ellen bűntényt követett el, akkor megelőzzük a bosszúspirál elindulását, illetve biztosítjuk, hogy mások is nyugalomban élhessenek, stb…

De megint csak: azért a társadalom sem 100%-ig csak érdekből segít az emberen, van a nyomorultságnak az a kellően magas, illetve a szükséges áldozathozatalnak az az alacsony foka, ahol már a humánum is belép a képbe; gondoljuk például a politikai menekültek befogadására.

Másrészt, a társadalom érdeke gyakran összeütközésbe kerül az egyén vagy a különféle csoportok érdekével, illetve különböző eszményekkel (mondjuk az igazság eszményével). Ilyenkor gyakran a társadalmi érdek győz.

Két jellemző eset: 1) a rend, a társadalmi béke megőrzésének fontossága. Ezért is szokott elmaradni például a bukott rezsimek többé vagy kevésbé jelentős figuráinak felelősségre vonása. 2) a társadalmi vészhelyzetek, mondjuk egy háború, amikor bevezetik a statáriumot. Ilyen körülmények között korlátozottabb a jogok védelmének lehetősége, mert fontosabb dolgok forognak kockán. (Amiből persze ürügyet is lehet csinálni a jogok szándékos csorbítására.)

Az eutanázia kérdése, azaz amikor valaki nem akar tovább élni, az emberek jóindulatú halálba segítése, szintén egy olyan terület, melyen sok különféle érdek kerül szembe egymással, megítélésében a közvetlen érintettek érdekein túl számos társadalmi szempont is szerepet játszik. Ennek megfelelően igen problémás is a megítélése. $ (@@ Ennek nem találtam jobb helyet, de mivel fontos, nem szeretném kihagyni. Később lehet, hogy át lesz helyezve.)

5.   Az érdekek ereje

Az érdekeknek nagy az erejük – és ezt kár volna elvesztegetni.

Mit kezdhetünk velük? Különösen:

1)    A gazdaság motorja lehetnek.

Ahogyan a piacgazdaságban. A piacnak azonban vitathatatlan előnyei mellett megvannak a hátrányai is, szabályozásra szorul, nem lehet az önérdeket teljesen szabadjára engedni.

2)    Érdemes kihasználni őket a jótettek előmozdítására.

Ahogy ‘A jóság elvárható mértéke’ témában olvasható, a legjobb az volna, ha az ember úgy cselekedne jót, hogy abban maga is örömét lelje, és általában az sem elítélendő, ha, miközben mással jót cselekszik, önmagának is használ, a saját érdekeit is követi. A ‘Jó cselekedetek’ témában szerepel, hogy az emberek három okból tesznek jót: vagy azért mert a másik boldogsága nekik is boldogságot okoz; vagy azért, mert egyébként bántaná őket a lelkiismeret; vagy pedig érdekből. Gyakorlatiasan hozzáállva, kár volna veszni hagyni ez utóbbit, csak azért, mert az érdektől való jó cselekvés nem hangzik annyira jól, mint, ha valaki a másik két okból tesz jót.

Hogy az érdekeknek mennyire nyitunk utat, természetesen a jótettek előmozdítását illetően is mérlegelés kérdése: meg kell próbálni megtalálni a megfelelő egyensúlyt.

Végezetül annyit, hogy…

Törekedjünk a józanságra ebben az érdekek vezérelte világban.

Az érdekeket ugyanis gyakran leplezik, illetve megpróbálják manipulálni az embereket miattuk. Legyen meg tehát az egészséges szkepszisünk, szemléljük a dolgokat kellő kételkedéssel, próbáljuk meglátni, hogy egy-egy szituáció mögött milyen érdekek bújnak meg, és legyünk óvatosak a manipulációval szemben.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr878357802

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.