HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című készülő könyvhöz tartozó fórum. Itt lehet nyilvánosan kifejteni és megvitatni a könyvvel kapcsolatos gondolatokat. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a központi oldalon (www.egyvilag.hu) található. Sok fontos és érdekes dologról olvashatsz ott, ha még nem jártál arra, látogasd meg! A kézirat és a véleményezés nyílt, mindenki érdeklődését, hozzászólásait szívesen veszem. (A szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozatot és az elérhetőséget is lásd az iménti internet címen.)

A legutóbbi kommentek

  • gmihaly621: @Szalay Miklós: Azért S. atyus nem mondható nacionalistának, ellenkezőleg ! (2017.06.03. 21:21) CEU, Fidesz, baloldal
  • Szalay Miklós: @MaxVal BircaMan HJCD: Ui. Félénk helyett jobban szeretem, ha békülékenynek titulálnak. Valaki olyannak, aki megpróbálja betemetni ezeket a teljesen... (2017.05.27. 22:47) CEU, Fidesz, baloldal
  • Szalay Miklós: @gmihaly621: Mellébeszélésnek azért tűnhet, mert megpróbál elszakadni a végletektől, a kiegyensúlyozott álláspontokat pedig nehezebb elmagyarázni, e... (2017.05.27. 11:02) CEU, Fidesz, baloldal
  • Utolsó 20

Agresszió

2015.11.05.

 

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot itt találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a felső sort nézd. A teljes változatot doc és pdf formátumban érheted el.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   Az agresszió alapjai

1.1. Az agresszió fajtái

Az agresszió nemcsak fizikai lehet: agresszió bármi, amivel a másik sérelmére törünk; így amellett, hogy felpofozunk valakit, akkor is agresszívak vagyunk, ha szóban szidalmazzuk, rosszindulatú pletykákat terjesztünk róla, vagy részt veszünk a kiközösítésében.

1.2. Az agresszió haszna

Az ember hajlamos az agressziót egyértelműen rossznak gondolni. Kétségkívül nagyrészt az, a kép azonban árnyaltabb, tökéletlen világunkban az agressziónak is megvannak a hasznai, például:

·     Az evolúció során általa volt lehetséges az erősebb túlélése, a későbbi generációk erejének növekedése.

·     Amikor önvédelemből okozunk sérelmet másnak.

·     Amikor a sérelem okozása mögött jó szándék van; mint amilyen egy atyai pofon.

·     Aztán, az életet általában véve jó szándékkal is nehéz, talán lehetetlen is lenne úgy élni, hogy közben senkinek ne okozzunk sérelmet. Ezt tesszük, ha nem fogadjuk valakinek a közeledését, elutasítunk egy munkára jelentkezőt, vagy nem adjuk ki a lakásunkat valaki olyannak, akivel később meggyűlhetne a bajunk.

·     Az agresszió, illetve a vele való fenyegetés fenntarthatja a rendet a közösségben; egy rendes társadalomban ezért sem bánja a legtöbb ember, hogy van rendőrség. Továbbá sérelem okozásával, büntetéssel igazságot is lehet szolgáltatni.

·     Lásd továbbá a ‘Politikai konfliktusok’ témában, hogy bár a háború igen rossz dolog, azért annak is lehetnek bizonyos hasznai.

1.3. Az agresszió ideológiája

Az agressziót azért időnként a kelleténél jobbnak, szükségesebbnek állítják be; például:

·     Amikor azt mondják, hogy ez az ára az emberi vállalkozó kedvnek, hogy nélküle az ember nem indult volna neki az óceánnak, hogy felfedezze Amerikát, nem repülne rakétákkal az űrbe. (Holott azért van egy-két békésebb dolog is, ami az ilyesmikre motiválhatja az ember, mondjuk a kíváncsiság.)

·     Ahogyan gyakran túlhangsúlyozzák a győzelem jelentőségét, ahogyan a siker hajlamos összekapcsolódni mások legyőzésével, legalábbis az olyan helyeken, ahol a társadalmat erősen áthatja a versengés szelleme.

·     Ahogyan a felül lévők, a gazdagok ideologizálják a helyzetet azzal, hogy a versengés természetes, tehát rendjén van az, hogy a társadalomban is vannak nyertesek és vesztesek. Lásd azonban ‘A boldogság keresése és korlátai’ témában, hogy ami természetes, az nem feltétlen jó.

1.4. Az agresszió háttere

1)    Biológiai háttér

Arról nincs vita, hogy a természetben nagyon is ott van a versengés. A másik legyőzésével több utódunk lehet, nem csoda tehát, hogy az élőlények nem kímélik egymást, hogy ott van bennük a másik legyőzősére való késztetés, és nem csoda, hogy az ember is képes az agresszióra.

2)    Társadalmi háttér

Sok múlik a kultúrán is, melyek közül egyesek agresszívabbak, mások kevésbé azok. Gondoljunk például az ókori spártai vagy római társadalomra, melyekhez képest mai, távolról sem idilli viszonyaink is békésnek tűnnek.

2.   Az agresszió tényezői

Mik befolyásolják az agressziót?

1)    Nemi különbségek

A férfiak, az átlagot tekintve, agresszívabbak a nőknél. A másik figyelemreméltó különbség az, hogy a férfiak agressziója inkább fizikai, míg a nők inkább lelki terrorban utaznak: kirekesztik a másikat, pletykákat terjesztenek, stb…, fejlett szociális érzéküket alkalmazzák ezen a téren is.

2)    Alkohol

Az alkohol egyrészt oldja a gátlásokat, könnyebben engedünk az indulatainknak; másrészt tompítja a gondolkozást, részegen a társas helyzeteknek csak a legszembetűnőbb vonásait fogjuk fel, nem gondolunk bele a szándékokba, abba, hogy mi miért történik.

3)    Diszkomfort

Magyarul, ha valaki valamiért kényelmetlenül, kellemetlenül érzi magát, szenved, fél, feszült, nyomás alatt van, kimerült. Ezek könnyen ingerlékennyé, agresszívvá tehetik az embert, és nem is csak azzal a dologgal szemben, ami miatt rosszul érzi magát. (Például, ha fáj a fogam, vagy nem aludtam, mert a szomszédban házibuli volt, az másokkal szemben is türelmetlenné tehet.)

4)    Erőszakra utaló ingerek, az erőszak látványa

Az ember erőszakosabban viselkedhet, ha előtte erőszakra utaló ingerek érték, előhangolódott az erőszakra. Ilyen inger lehet például a fegyverek vagy erőszakos cselekmények látványa. Az előhangolásról (priming) általában lásd a ‘Fogalmak, szimbólumok, jelentés’ témában.

Örökzöld téma, hogy a médiában megjelenő erőszak mennyiben járul hozzá a való világbeli erőszakhoz. Különösen az erőszakos filmeket és videojátékokat szokás kárhoztatni. Nos, a jelek szerint, ezek valóban képesek agresszívabbá tenni az embereket, legalábbis akkor, ha eleve hajlamosak az erőszakra. (Kiegyensúlyozott emberekre tehát nem feltétlenül vannak rossz hatással.)

5)    Arctalanság

Ha mások nem tudják, kik vagyunk, névtelenek maradhatunk, illetve ha elveszhetünk egy tömegben, akkor könnyebben követünk el erőszakos cselekedeteket.

Másfelől, akkor is könnyebben teszünk csúnya dolgokat, ha az áldozatunk az, aki arctalan; például, ha az ellenséges katonának leginkább csak az egyenruháját figyeljük. Még kevésbé izgatjuk magunkat, ha az áldozatokat még emberi mivoltuktól is megfosztják, illetve igyekeznek őket alsóbbrendűnek láttatni. Ilyen, amikor csak apró pöttyöknek látszanak onnan, ahonnan rájuk dobjuk a bombát, vagy amikor a nácik úgy állították be a zsidókat, hogy azok nem is emberek. A hasonló helyzetek ugyanis csökkentik az áldozatok iránti empátiánkat.

6)    Konformitás

Az ember hajlamos hasonulni, konformálódni a körülötte lévőkhöz, egyebek mellet az agressziót illetően is. Például, ha azt látjuk, hogy a társaságunk kiközösít vagy befogad valakit, jó eséllyel magunk is csatlakozunk hozzájuk ebben. A konformitás tehát mind növelni, mind csökkenteni képes az agressziót.

Itt említhető továbbá, hogy már az segíthet az erőszak elkerülésében, ha az embernek van mintája arra, hogy hogyan lehet erőszak nélkül, kulturáltan megoldani a dolgokat. Ez a helyzet például, ha már láttuk magunk körül, hogy mások hogyan jelzik egymásnak a problémáikat, kívánságaikat, miképp kérnek és tesznek eleget a másik kéréseinek – ahelyett, hogy rögtön nekimennének a másiknak.

7)    Az indulatok levezetése ß

Van olyan elképzelés, hogy ha az ember kiadja a mérgét, párnákat ütlegel, összetör néhány tányért, esetleg véres filmeket néz, azzal kiadja a dühét, csökkennek az indulatai. Nos, ez legalábbis nem egy biztos módszer, valójában, a jelek szerint, még fokozhatja is az indulatokat.

8)    Empátia

Azaz, ha átérezzük, amit mások éreznek, belelátunk a fejükbe. Érzéseik átélésével átérezhetjük a másik fájdalmát, amit az agressziónk okoz neki; gondolkozásának megértésével pedig felfoghatjuk a szándékokat, ha a látszat csal, ha a másik akaratlanul ártott nekünk. Hogy ezekre képes legyen valaki, ahhoz valószínűleg öntudat kell, az empátia tehát az embernek gyakorlatilag egyedülálló lehetősége az erőszak csökkentésére.

9)    Büntetés

A büntetésekről az ‘Elvek, szabályok, normák’ témában lehet olvasni. Itt csak a legfontosabbakat említem:

·     Az elrettentő erőt illetően a kilátásba helyezett büntetés bekövetkezésének valószínűsége fontosabb, mint a nagysága.

·     Ha a kilátásba helyezett büntetés túlságosan súlyos, az ideiglenesen elrettenthet, de a potenciális elkövetők kevésbé értékelik át magukban a büntetendő cselekedetet, kevésbé tartózkodnak majd attól maguktól is. A kemény büntetés ezen kívül annak megbosszulására sarkallhat. Továbbá azt sem árt tudni, hogy a súlyos büntetésekkel nevelt gyerekek gyakran maguk is agresszív felnőttekké válnak.

·     Az agresszív emberek gyakran azokkal szemben erőszakosabbak, akik nem ütnek vissza, akiktől nem kell tartaniuk.

·     Lásd továbbá az ‘Óvatosság, rugalmasság, kivárás’ témában, hogy olyan is van, hogy az emberek egyszerűen nem gondolkoznak, nem számolnak tetteik következményeivel, a büntetéssel.

10)   Észérvek

Végigtekintve az itt felsorolt számos tényezőn, az észérvekről annyit, hogy nem feltétlen csökkenthető velük az agresszivitás.

11)   Egyebek

·     Esetenként a figyelem felkeltése lehet az erőszakos cselekedetek célja.

·     Ha sarokba szorítanak valakit, attól szintén agresszívvá válhat.

12)   Az agresszió fokozódása

Az erőszak hajlamos fokozódni, önmagát erősíteni, visszacsatolás figyelhető meg benne. Hogyan történik ez?

Először is, a sérelem gyakran visszavágást von maga után, ez nyilvánvaló.

·     A visszavágás gyakran erősebb, mint az eredeti sérelem, már csak azért is, mert az ember a saját fájdalmát érzi igazán. A viszontválasz aztán még erősebb lehet, és így tovább…

·     Ha viszont a visszavágás gyengébb, mint az eredeti csapás, az arra ösztönözheti azt, aki először ütött, hogy lealacsonyítsa a másikat. Miért? Mert a visszavágás elmaradása miatt megmarad a bűntudata, és a tettét azzal próbálja igazolni, hogy a másikat alacsonyabb rendűnek, hibásnak tekinti, akit nem akkora bűn bántani. Miután pedig lealacsonyította őt, még könnyebben, még erősebben fogja újra bántani, majd még inkább le fogja alacsonyítani, stb… Az efféle lealacsonyításról lásd az ‘Önigazolás’ témában.

Látható módon az agresszió fokozódásának megelőzéséhez az a jó, ha a visszavágás arányban áll az eredeti csapással.

Az elmondottakból azt érdemes még leszűrni, hogy agresszivitását tekintve az ember, bizonyos fokig legalábbis, rugalmas és formálható. Lásd ennek kapcsán a ‘Konfliktuskezelés’ témát, illetve a ‘Politikai konfliktusok’ témában, hogy mit lehet tenni egy békésebb világért.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr278050118

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.