HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című készülő könyvhöz tartozó fórum. Itt lehet nyilvánosan kifejteni és megvitatni a könyvvel kapcsolatos gondolatokat. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a központi oldalon (www.egyvilag.hu) található. Sok fontos és érdekes dologról olvashatsz ott, ha még nem jártál arra, látogasd meg! A kézirat és a véleményezés nyílt, mindenki érdeklődését, hozzászólásait szívesen veszem. (A szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozatot és az elérhetőséget is lásd az iménti internet címen.)

A legutóbbi kommentek

  • gmihaly621: @Szalay Miklós: Azért S. atyus nem mondható nacionalistának, ellenkezőleg ! (2017.06.03. 21:21) CEU, Fidesz, baloldal
  • Szalay Miklós: @MaxVal BircaMan HJCD: Ui. Félénk helyett jobban szeretem, ha békülékenynek titulálnak. Valaki olyannak, aki megpróbálja betemetni ezeket a teljesen... (2017.05.27. 22:47) CEU, Fidesz, baloldal
  • Szalay Miklós: @gmihaly621: Mellébeszélésnek azért tűnhet, mert megpróbál elszakadni a végletektől, a kiegyensúlyozott álláspontokat pedig nehezebb elmagyarázni, e... (2017.05.27. 11:02) CEU, Fidesz, baloldal
  • Utolsó 20

Címkék, szerepek, identitások

2015.04.09.

 

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot itt találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a felső sort nézd. A teljes változatot doc és pdf formátumban érheted el.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   Definíciók

1)    Címkék $

Címke az, amivel az emberek jellemeznek egy dolgot, illetve amiként tekintik azt. Címkéi sok mindennek vannak, így a következőknek:

·        Emberek (Például, hogy valakit felnőttként, magyarként vagy sikeres emberként jellemzünk, ekként tekintünk rá.)

·        Dolgok, ezen belül:

o   Műalkotások (Híresség műve-e; zsűrizett, díjazott-e; régiségnek számít-e?)

o   Árucikkek (Márkás vagy sem; hol gyártották, pl.: Kínában vagy megbízhatóbb helyen; milyen technikával, kézzel vagy géppel készült-e)

o   Anyagok (Az aranyat, gyémántot és hasonlókat például általában értékesként jellemezzük – és nemcsak azért mert sokba kerülnek: természetüktől értékesnek tartjuk őket.)

·        Információk (Melyek legjellemzőbb címkéje a forrásuk illetve a megbízhatóságuk. Ezek nagyban meghatározzák, hogy mennyire figyelünk az adott információra, mennyire hisszük el őket. Például, ha Einstein mondja, hogy a világ a vesztébe rohan, arra sokkal inkább felkapjuk a fejünket, mintha egy névtelen (bár amúgy értelmes) ember figyelmeztetne erre.)

A címkék, az, amiként az emberek a dolgokra tekintenek, nem változtatnak azok lényegén, mégis nagy jelentőséggel bírnak a megítélésükkel, hatásukkal kapcsolatban.

Hogyan hatnak a címkék a dolgok megítélésére? Például:

·        Rögtön másként tekintünk ugyanarra a személyre, ha azt halljuk, hogy ő „valaki”. Különösen: saját magunkat is másképp ítélhetjük meg, attól függően, hogy mások miként tekintenek ránk, illetve, hogy minek tartjuk magunkat.

·        Szintén másképp nézzük ugyanazt a festményt, ha Picasso festette; másképp érezzük magunkat a ruhánkban, ha ott a címke, hogy Pierre Cardin; és valószínűleg az aranyat se becsülnénk olyan sokra, ha belénk nem ültetik, hogy az értékes.

A valódi minőség, a valódi jellemzők és a címkék:

Annak, hogy az emberek hogyan jellemzik a dolgot, milyen címkéket ragasztanak rá, több vagy kevesebb köze lehet a dolog valódi minőségéhez illetve azokhoz a jellemzőkhöz, melyekkel a dolog valóban fel van ruházva.

A címkék tehát nem feltétlen esnek egybe a dolgok valódi minőségével. Ebből is látszik, hogy a címkék nem a dolgok tulajdonságai, azok az emberek fejében vannak.

Ebben a témában leginkább az emberek címkéiről, szerepeiről, identitásairól lesz szó.

2)    Szerepek

Az emberek címkéihez gyakran viselkedésminták is tartoznak, melyeket a társadalom elvár, az emberek pedig eljátszanak.

Ilyenek például a nemi szerepek, melyek meghatározzák, hogy hogyan viselkedjünk férfiként és nőként, de hasonlóan szerepek írják elő, hogy hogyan cselekszik a jó keresztény, a főnök, a felsőbb körök tagja, vagy akár az ügyfél.

3)    Identitások

Identitás az, aminek az ember tekinti magát.

Jellemző, hogy a címkéinkkel, szerepeinkkel határozzuk meg magunkat; elfogadjuk mások jellemzését, hogy „te egy magyar, egy keresztény, egy lovag vagy”. Ezzel ilyen kívülről definiált, előre meghatározott kategóriákat húzunk magunkra, a nekik megfelelő csoportokhoz soroljuk magunkat.

A másik választásunk az lehet, hogy önállóan próbáljuk meghatározni magunkat. Identitásunk ekkor is alapozódhat az előbbiekhez hasonló, külsődleges, változásnak kitett jellemzőkre (anélkül, hogy azokat mások ránk vonatkozó jellemzéséből vennénk át); de alapozhatunk az elménkre, személyiségünkre is, mondhatjuk, hogy én én vagyok, az akinek, ilyen a személyisége, ezek a dolgok mozgatják, ezeket a dolgokat szereti. Ez utóbbi különösen nehéz: nemcsak a csoportszellemnek való ellenállást feltételez, hanem kellő önismeretet és a felkínált, könnyen alkalmazható kategóriáktól való eltekintést is.

2.   A címkék, szerepek és identitások jellemzői

1)    Osztályok és fajták $

Egy címke (szerep, identitás) osztály azon címkék csoportja, melyek az ember egy bizonyos tulajdonságát jellemezhetik.

Milyen címke osztályok vannak? Például:

·        Nem (Mely magába foglalja a „férfi” és „nő” címkéket.)

·        Kor (gyerek, felnőtt)

·        Nemzetiség (magyar, angol)

·        Vallás (keresztény, muszlim)

·        Társadalmi címek (lovag, gróf)

·        Foglalkozási kör – beosztás (munkás, értelmiségi, beosztott, főnök)

·        Társadalmi pozíció, sikeresség (Hogy valaki általában véve menő vagy sem.)

·        Az élethelyzetbeli pozíció (páciens, színházi néző, banki ügyfél)

A címke (szerep, identitás) fajták az osztályokat csoportosítják tovább, azok tulajdonságai alapján.

2)    Az emberek többnyire azonos címkéket aggatnak a dolgokra.

Azért is, mert gyakran egymástól veszik át őket. Gondoljunk különösen a dolgok értékének megítélésére, hogy miért tartjuk értékesnek az aranyat vagy Picasso műveit.

3)    Egyéb tulajdonságok

·        Egy embernek több címkéje, szerepe, identitása lehet egyszerre.

·        Az embernek változhatnak a címkéi, szerepei, identitásai.

·        Az aktuális helyzettől függhet, hogy az ember mely címkéi, szerepei vannak előtérben.

·        A címkéket gyakran explicit módon, szertartásosan deklarálják.

3.   A címkék, szerepek, identitások funkciói

1)    A dolgok megítélésének, hatásának befolyásolása.

2)    Megmondják az embernek, hogy ő kicsoda és hogyan viselkedjen.

3)    Megszabják, hogy hogyan viszonyuljunk egymáshoz, hogyan viselkedjünk egymással szemben.

4)    Elhelyezik az embert a társadalomban.

Azzal, hogy besorolják őt a címkéinek megfelelő csoportokba (illetve gyakran egymás alá-fölé), elirányítják a társas viszonyait, és a társadalmi együttműködésben betöltött helyét illetően.

5)    Mindezek folytán pedig rendet tartanak az emberek fejében és a társadalomban.

4.   Címkék, szerepek, identitások és az egyén

Néhány további megállapítás ezen a téren:

1)    A (kívülről diktált) címkék és szerepek összeütközhetnek a személyiségünkkel, meglévő identitásunkkal.

Vegyük csak a nemeket. Nem ritka például, hogy egy nőnek nem tetszik az, ahogyan a hagyományos női szerep a családot a karrier vagy egyéb irányú ambíciók elé helyezi. Hasonlóan, előfordul, hogy valakinek a nemi identitása nem felel meg a társadalmi nemének: nőnek érzi magát, miközben mások férfinak tekintik, vagy fordítva.

Az ilyesmi természetesen igen kellemetlen lehet.

2)    A címkékhez, szerepekhez való viszonyulás

Az ember többféleképpen viszonyulhat a címkéihez, a tőle elvárt szerepekhez.

Megjegyzendő, hogy a szerepek eljátszása gyakran nem tudatos: például amikor egy férfi férfiasan viselkedik, jellemzően nem mondja magának, hogy „aha, ez egy szerep, én pedig ennek megfelelően viselkedek”. (Másfelől az ember, mint mondjuk keresztény, már tudatosabban vizsgálhatja, hogy hogy cselekszik egy jó keresztény.)

3)    Identitásválság

Ilyenbe akkor kerül az ember, ha meginog az addigi elképzelése arról, hogy ki is ő; például, amikor a kamasznak felborul az addigi gyermeki énképe, és ki kell találnia, hogy ki is lesz ő, mint felnőtt.

Az identitásválságot általában a körülmények változása idézi elő (felnövés), melynek folytán a környezete elkezdi az embert új címkékkel illetni, új szerepek eljátszására késztetni (felnőtt), miközben ő még a régi címkéinek, szerepeinek megfelelő identitásaival él (gyermek). De a körülmények változása akkor is gondot okozhat, ha az ember maga alapozta külsődleges jellemzőkre az identitását, és e jellemzők megváltoznak.

Márpedig a körülmények ilyen változásai nem ritkák, gyakran kódolva vannak; mondjuk, ahogyan felnövünk mi magunk vagy a gyermekeink, nyugdíjba megyünk, meghal a párunk, elér bennünket a változó kor, esetleg egy betegség folytán el kell távolítani a mellünket vagy a méhünket. Ilyenkor gond lehet, ha továbbra is gyermekként, anyaként, tanárként, feleségként tekintünk magunkra, vagy azon gyötrődünk, hogy továbbra is nőnek tarthatjuk-e magunkat a testünkben, amilyenné az lett.

5.   Címkék, szerepek, identitások és az emberi viszonyok

1)    A címkék és identitások általában valamilyen csoportba is besorolják az embert.

Például az, hogy „magyar” a magyarok közé.

Ennek kapcsán érdekes belegondolni, hogy milyen társadalmi rétegek vesznek körül bennünket, hogyan ágyazódnak egymásba a közösségek, melyekhez tartozunk.

2)    Szerepeink elszemélytelenítenek, eltávolítanak, standardizálnak.

A szerepek megmondják nekünk, hogyan viselkedjünk, nem kell magunkat adnunk, el lehet bújni mögéjük. Ezt jelenti az elszemélytelenítés. Ilyen például, amikor a főnök főnökösen beszél a beosztottjához, vagy amikor egy férfi adja a férfiast a nőnek. Eközben általában a másik is a megfelelő szerep mögé bújik, így, egyúttal, valódi énük távol marad egymástól. Végül, a standardizálás azt jelenti, hogy különböző emberek ugyanabba a szerepbe bújva egymáshoz hasonlóan viselkednek, jelennek meg. $

Sokaknak valójában nincs ínyére ez a színjáték, és hálásak, ha emberként tekintünk rájuk, szólunk hozzájuk, nem pedig a szerepeink szerint, mintegy tárgyként, eszközként kezelve őket.

De vannak olyanok is, akik meglehetősen vonakodnak kibújni a szerepeikből, adnak a címkékre, tisztelik a tekintélyt, és elvárják, hogy feléjük is a címeiknek megfelelően forduljanak, ragaszkodnak a formalitásokhoz. (Kb. „rangkórság”)

A címkéknek és szerepeknek, ahogyan a funkcióik fentebbi felsorolásából is látható, megvan a maguk haszna is – de nem árt, ha el tudunk tekinteni tőlük, ha úgy a jobb.

6.   Példaképek

1)    Mi a példakép?

Egy minta, hogy az ember milyenné váljon, hogyan viselkedjen, miket érjen el.

2)    A példaképek fajtái

Ezekből alapvetően kettő van:

·        Modell

Mely egy elvont, idealizált személy; például az ideális állampolgár modellje, aki betartja a törvényeket, szorgalmasan dolgozik, gondoskodik a családjáról, a közügyekből is kiveszi részét, stb…

·        Hős

Aki egy konkrét (bár gyakran szintén idealizált) személy; például Martin Luther King.

3)    A példaképek hasznai

·        Kapaszkodót nyújtanak az egyénnek.

·        Összekötik a közösséget, kulturális-politikai csoportokat.

·        A gyereknevelésben is hasznosak lehetnek.

4)    Példaképek, mint a forma és a politika eszközei

A társadalmi forma (például a fogyasztói társadalom, kapitalizmus) példaképeket állíthat a tagjai elé. Lehetnek ezek modellek, melyek bemutatják, milyen az ideális polgár (aki egyszersmind a társadalmi forma fenntartásához is hozzájárul); de lehetnek hősök is (mint Steve Jobs), akik a rendszernek köszönhetően, azt erősítve lettek nagyok. Ha az emberek követik e hősöket, az megint csak erősíti a rendszert; illetve létük legitimálja is azt, hiszen lám, milyen sikereket tesz lehetővé.

Aztán, jellemző politika húzás, hogy az utódok hőssé avatják az elődjeiket. Ez történt például, amikor Sztálin piedesztálra emelte Lenint. Az elődök fénye aztán átsugárzik az utódokra, mert ugye, ha az elődöm egy szent volt, akkor én se lehetek olyan rossz; illetve már az is jó színben tűnteti fel az utódokat, hogy megtisztelik azt, aki – ezek szerint – tiszteletet érdemel.

Nem utolsósorban pedig a politikának jól jön a példaképek fentebb említett tulajdonsága, hogy összekötik a közösséget, segítenek egyesíteni a népet.

5)    Amiket jó szem előtt tartani a példaképekkel kapcsolatban.

·        A példaképek a társadalmi forma illetve a politika eszközei lehetnek a befolyásolásunkra.

Ennek kapcsán vegyük még észre e példaképek relativitását, azt, hogy gyakran csak addig tartanak, ameddig a rendszer. Hol van már a kommunista ember modellje, hol van már Lenin? Lehet, hogy a jelen példaképei is így járnak egyszer?

·        A hősök idealizáltsága

Vagyis, hogy a valóságban gyakran tökéletlenebbek voltak, mint ahogyan látjuk, láttatják őket.

·        A választékból választunk példaképet.

Azaz azon hősök közül, akikkel éppen találkozunk, azon modellekből, melyeket felkínálnak nekünk. Lássuk meg a példaképek esetlegességét, azt, hogy ha történetesen mások kerültek volna az utunkba, lehet, hogy most másokat követnénk.

Ezért…

Ne kövessük vakon a példaképeket.

6)    A korai illetve hősies halál segít legendává válni.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr697351608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.