HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című készülő könyvhöz tartozó fórum. Itt lehet nyilvánosan kifejteni és megvitatni a könyvvel kapcsolatos gondolatokat. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a központi oldalon (www.egyvilag.hu) található. Sok fontos és érdekes dologról olvashatsz ott, ha még nem jártál arra, látogasd meg! A kézirat és a véleményezés nyílt, mindenki érdeklődését, hozzászólásait szívesen veszem. (A szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozatot és az elérhetőséget is lásd az iménti internet címen.)

A legutóbbi kommentek

  • gmihaly621: @Szalay Miklós: Azért S. atyus nem mondható nacionalistának, ellenkezőleg ! (2017.06.03. 21:21) CEU, Fidesz, baloldal
  • Szalay Miklós: @MaxVal BircaMan HJCD: Ui. Félénk helyett jobban szeretem, ha békülékenynek titulálnak. Valaki olyannak, aki megpróbálja betemetni ezeket a teljesen... (2017.05.27. 22:47) CEU, Fidesz, baloldal
  • Szalay Miklós: @gmihaly621: Mellébeszélésnek azért tűnhet, mert megpróbál elszakadni a végletektől, a kiegyensúlyozott álláspontokat pedig nehezebb elmagyarázni, e... (2017.05.27. 11:02) CEU, Fidesz, baloldal
  • Utolsó 20

Az emberek gondolkozása

2014.12.18.

 

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot itt találod, a többi véleményezési lehetőséggel együtt. A megjelenő oldalon a felső sort nézd, a teljes változatot doc és pdf formátumban érheted el.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   Előzetes megjegyzések

Ebben a témában az emberi gondolkozás tipikus mintázatait gyűjtöm össze. Ezeknek egy része itt van kifejtve, másik része más témákban, és innen csak utalok rájuk.

Fontos rögtön az elején aláhúzni, hogy az itt bemutatott gondolkozási sajátosságok csak átlagosan jellemzőek az emberekre, vagyis bár tipikusak, sokakról el lehet mondani őket, de nem feltétlenül állnak mindenkire, vannak kivételek, illetve vannak, akikre jobban, vannak, akikre kevésbé igazak.

2.   Néhány alapjellemző

1)    A tudatosulás elmaradása

Az emberben sok minden nem tudatosul.

Így:

·        A tények

·        A jelentés, az összegfüggések

Ráadásul gyakran azt is elfelejtjük, ami egyszer tudatosult.

Amellett, hogy fontos dolgok maradhatnak így figyelmen kívül, a tudatosulás elmaradásának megvan a haszna is: az, hogy nem terheli túl az agyat a sok információ.

2)    Gondolkozni és akaratot kifejteni fárasztó.

Emiatt aztán vonakodnak is az emberek tőlük.

3)    Egocentrikus gondolkozás

Az ember hajlamos azt képzelni, hogy körülötte forog a világ.

Így azt képzelni, hogy az embereket nagyon érdekli, hogy ő hogy néz ki, mit csinál, hogy figyelik őt; hogy miatta történnek a dolgok; illetve hogyha valami rosszul érinti őt, az kimondottan neki szól.

Másfelől, a hozzánk kapcsolódó dolgok jobban feltűnnek, tudatosulnak és jobban is emlékszünk rájuk.

3.   Kíváncsiság emberi módra

A kíváncsiság egy univerzális motiváció, azaz vélhetőleg minden öntudattal bíró lényre jellemző. Elképzelhető azonban, hogy vannak neki a biológiai formától függő, faji sajátosságai is, így lehet, hogy annak, ahogyan a kíváncsiságot az embernél tapasztaljuk, bizonyos elemei kimondottan ránk jellemzők.

Milyen tulajdonságai vannak a kíváncsiságnak az embernél?

1)    A tények ismerete és a megértés

A fentebb elhangzottakkal egybevágóan, alapvetően a kíváncsiságnak is két iránya van: egyrészt szeretnénk tudni a tényeket (például, hogy a Föld gömbölyű), másrészt vágyunk a megértésre (tudni, hogy miért gömbölyű).

2)    A bajok oka

Az emberek tudni akarják a bajok okát.

Ha ugyanis rá tudnak mutatni valamire, azzal könnyebben el tudják fogadni a bajt.

Ezen indíttatásunk miatt rá is foghatjuk a dolgot valamire ß vagy valakire, bűnbakokat kereshetünk. Továbbá itt is utalhatunk rá, hogy mások rossz cselekedetei mögött előszeretettel látunk rossz szándékot, pedig sok minden más is lehet ott.

3)    Jelek és összefüggések

Jó mintafelismerő képességünknek köszönhetően ez viszonylag könnyen megy, sőt…

Az ember hajlamos jeleket és összefüggéseket látni ott is, ahol nincsenek.

Illetve az emberek szeretnek elméleteket gyártani.

4)    A megértés élménye

Az emberek gyakran inkább a megértés élményére, mint a valódi megértésre vágynak.

Vagyis elég nekik, ha azt hihetik, értenek valamit, akkor is, ha lehet, hogy rosszul értik. Ha ez megvan, igyekeznek megőrizni, nem törekszenek rá, hogy feltárják a hibákat a gondolkozásukban.

5)    A tudás és megértés hiánya

Sokan sok mindent nem tudnak, nem értenek.

Eközben pedig az ember vagy tudatában van a tudatlanságának, vagy nem. A tudás és megértés hiánya egyébként nemcsak a kevésbé értelmesekre jellemző. Az értelmes emberek is lehetnek ugyanis lusták, lehetnek egyoldalúak, vagy lehet kevés az idejük és energiájuk, hogy mindent átgondoljanak. Sőt, a világ összes tudnivalójával szemben a legértelmesebb ember is esélytelen.

4.   Az ember gyakran szeretné jónak látni a dolgokat, és menekül az igazságtól

Többféle dolog szemléletét befolyásolja ez.

4.1. Önmagunk és helyzetünk jónak látása

Vagyis:

Az ember szeretné önmaga tulajdonságait, teljesítményeit jónak látni.

Így például szeretnénk magunkat okosnak, szépnek, erősnek és sikeresnek látni. Ez a magas önértékelés vágya és a sikervágy.

Sokan szeretnék magukat jó embernek tartani.

Ez a lelkiismeret miatti jó cselekedetek egyik oka.

Az emberek szeretnének abban a tudatban lenni, hogy jó helyzetben vannak.

Vagyis például, hogy nincs baj, vagy, hogy a lehető legjobban választottak, döntöttek.

Különösen a tulajdonságaink és teljesítményeink kiválóságának tudatára való törekvés erős az emberben.

4.2. Mások megítélése

A többi embert is van, hogy jónak, de gyakran inkább rossznak akarjuk látni.

1)    Amikor jónak akarjuk látni az embereket

·        Jónak akarjuk látni azokat a csoportokat, melyekhez magunk is tartozunk.

·        Amikor óvjuk magunkat a másokban való csalódástól

·        Amikor az emberi természetet általában akarjuk jónak látni

2)    Amikor nem akarjuk jónak látni az embereket

Erre számtalan példa van.

Mint látható, az, hogy jónak vagy rossznak akarjuk látni az embereket, alapvetően attól függ, hogy melyik a jó nekünk.

Jellemző továbbá, hogy mások viselkedésének okait az illető személyiségében véljük felfedezni, míg saját cselekedeteinket inkább a környezet hatásaira vezetjük vissza. Ez az úgynevezett alapvető attribúciós hiba.

Némileg összetettebb a helyzet, amikor a sikerek és kudarcok, a jó és rossz cselekedetek okainak megítéléséről van szó. Mások kudarcait illetve rossz cselekedeteit még inkább szeretjük a személyes tulajdonságaiknak, a saját hibájuknak, a rosszindulatuknak betudni, ha viszont sikereket érnek el vagy jót cselekszenek, akkor már nem idegenkedünk annyira attól, hogy azt a kedvező külső körülményeknek, a szerencsének tulajdonítsuk. Ha magunkról van szó, akkor pedig éppen fordítva: ha valami nem sikerül, ártunk valakinek, a körülményeket okoljuk, de ha sikert érünk el, jót teszünk, az azért van, mert jók, ügyesek vagyunk.

4.3. A világ jónak látása

Különösen, szeretnénk úgy tudni, hogy van igazság a világban, mi magunk és az emberek, azt kapjuk, amit megérdemlünk.

A különféle dolgokat – önmagunkat, más embereket, a világot – tehát olyanoknak akarjuk látni, ahogyan nekünk jók lennének. Ebbéli vágyunk aztán gyakran olyan erős, hogy…

Sokszor nemcsak akarjuk jónak látni a dolgokat, hanem – csalóka módon – valóban annak is látjuk őket.

(Illetve olyanoknak, amilyeneknek nekünk jók lennének.) Ez az úgynevezett vágyakozó gondolkozás (Wistful thinking).

4.4. Az igazság tagadása és a tőle való elfordulás

Az ember gyakran nem akarja tudni az igazságot, becsapja magát – vagy ugyan elfogadja azt, de nem akar vele foglalkozni.

Illetve ragaszkodik ahhoz, igyekszik megőrizni azt, amit a dolgokról gondol. Ez utóbbit nevezik a megismerés konzervativizmusának.

(Ezeket közösen az igazságtól való menekülésnek nevezem.)

Miért menekülünk az igazságtól? Például mert…

·        Az igazság fájna.

·        A hiúságunkat sértené, ha kiderülne, hogy rosszul tudunk valamit, vagy az, hogy nem is vagyunk annyira kiválóak.

·        Kerülni akarjuk a bizonytalanságot.

·        Vagy, mert egyszerűen lusták vagyunk.

Az igazságtól való menekülésre sem nehéz példákat hozni.

Az igazság kiiktatására változatos eszközeink vannak:

·        Amikor a nem megfelelő információkat figyelmen kívül hagyjuk, torzítjuk, vagy a nekünk megfelelő módon értelmezzük.

·        Amikor igyekszünk megmagyarázni magunknak, hogy miért igaz a valójában hamis álláspontunk, azaz amikor racionalizálunk.

·        Ahogyan igyekszünk a mindennapi teendőinkkel lefoglalni magunkat, sokat dolgozunk.

·        Amikor a közeli gondjainkat még szaporítjuk is, hogy a távolabbiakkal ne kelljen foglalkoznunk.

·        Ha azért is sportolunk, művészkedünk, mert azok segítenek elszökni a gondjainktól.

·        Amikor megnyugtató, de bizonytalan, irracionális dolgokban hiszünk.

·        De sokan nyúlnak az alkoholhoz és a drogokhoz is.

·        És akad, aki öngyilkos lesz.

Az igazság el nem fogadásának, beleértve a dolgok jónak látását, megvannak a hasznai.

Azonban, nem meglepő módon, hátránya is sok van. Először is eltorzul képünk lesz önmagunkról, másokról és a világról.

Ez azonban nem minden. A bennünk élő hamis képre alapozva irracionális módon cselekedhetünk, kézzel fogható károkat okozva magunknak és másoknak.

Az önámítás tehát gyakran rossz, de nem kell teljesen elítélni.

5.   Nem ismerjük magunkat és nem értjük egymást

Az emberek nem ismerik magukat és egymást sem értik túl jól.

Így, ami önmagunkat illeti, nem tudjuk például, hogy milyen ismereteink vannak, és különösen, nem vagyunk tisztában vele, hogy mit és miért érzünk és teszünk – hogy mi irányít bennünket.

Nem tudatosulnak bennünk a belső történéseink, változásaink sem. Ezért nehezen ítéljük meg, hogy hogyan változnak majd a hangulataink, érzéseink, problémáink.

Hasonlóan, azt sem könnyű megítélnünk, hogy hogyan éreznénk, cselekednénk más körülmények között.

Az ember hajlamos figyelmen kívül hagyni annak a lehetőségét, hogy megváltozhat.

Annak, hogy nem ismerjük magunkat, több oka van.

Mivel jár az, hogy nem ismerjük magunkat?

Például:

·        Nem tudjuk jól kezelni az érzéseinket, irányítani a cselekedeteinket.

·        Nem tudunk arra alapozni, hogy hogyan változnak érzéseink és a többi.

·        Bizonyos szempontból másokat, az ő helyzetüket könnyebb megítélnünk.

Ettől még azonban az emberek nem értik egymást.

Természetesen egymás meg nem értésének is megvannak a hátrányos következményei; például amikor nem látjuk meg, hogy nem is rossz szándék van a másik rossz cselekedetei mögött.

A tanulság az, hogy az önismeret és az emberismeret igen hasznos az élethez.

6.   Az önmagunkból való kiindulás

Az emberek saját magukból indulnak ki.

Vagyis azt hisszük, hogy mások olyanok, mint mi vagyunk. (Vagy olyanoknak kellene lenniük.) Több szempontból is. Elsősorban, gyakran hisszük, hogy a másik személyisége olyan, mint a miénk, és hogy úgy gondolkozik, mint mi.

Ennek aztán számos konkrét megjelenése, következménye van: $

·        Lélektől jó (nagylelkű) és rossz (önző) emberek ß

·        A lelkiismerettől jók

·        A túlérzékeny emberek ß

·        Problémák és lelki betegségek

·        Indirektség, célozgatás

·        Férfi és nő

·        A felül (és alul) lévők

Ide kapcsolódik még a következő:

Az emberek azt várják el másoktól, amit maguk nyújtanak, és azt nyújtják, amit elvárnak.

Ez azért van, mert van egy egységes elképzelésük a helyes viselkedésről, és ezt alkalmazzák mind önmagukra, mind másokra.

Ezen kívül, önmagukból kiindulva feltételezik, hogy mások szerint is az a helyes, ami saját maguk szerint.

Az emberek etikai elvei azonban különbözhetnek, mást és mást tarthatnak helyesnek. Ezért, ha úgy bánunk valakivel, ahogyan szerintünk helyes, az nem biztos, hogy neki tetszeni fog. Különösen, ha eltérő környezetből származunk.

Ellenben, ha úgy bánunk valakivel, ahogyan ő bánik másokkal (velünk), azt jónak fogja találni. Másfelől, tőle meg arra számíthatunk, amit ő másoktól (tőlünk) elvár. Ezért is érdemes figyelni mások viselkedését, elvárásait.

Mielőtt kivetítjük önmagunkat másokra, nem árt tehát megemlékeznünk róla, hogy az emberek különböznek.

7.   Irracionális gondolatok és cselekedetek

Ebben a pontban arról lesz szó, amikor az embernek nyilvánvalóan hibásan jár az agya, nyilvánvalóan butaságokat tesz. Irracionalitás alatt tehát nem azt értem, amikor az ember nem elég bölcs, ehhez ugyanis már okosnak kell lenni – míg az irracionalitás elkerüléséhez nem lenne szükség túl sok észre. Hasonlóan, a kellő óvatosság hiányáról sem itt szólok.

Az irracionalitás sokféle formában jelen van bennünk:

1)    Az embert nagyrészt a forma uralja

Vagyis gondolataink, érzéseink, cselekedeteink nagyrészt azért olyanok, amilyenek, mert éppen az adott biológiai és társadalmi formában élünk.

2)    A racionalitás mérsékelt szerepe

Az emberben kétségkívül van a racionalitás, de azt is nehéz vitatni, hogy az meglehetősen korlátozott.

Nem is meglepő, hogy sokan igencsak ész nélkül élik az életüket.

3)    Az akaraterő és önfegyelem hiánya

Illetve a lustaság. Az ember gyakran nem tudja rávenni magát olyan dolgokra, amik kellemetlenek, de hasznosak.

4)    Önértékelés és sikervágy

Mint elhangzott, az emberek szeretnék önmagukat, tulajdonságaikat, teljesítményeiket jónak látni. Ez aztán torz képet eredményezhet bennünk önmagunkról, és irracionális cselekedetekhez vezethet.

Különösen, hajlamosak lehetünk tagadni tökéletlenségeinket, hibáinkat, miáltal nem igyekszünk kijavítani őket, tanulni sem tudunk belőlük.

5)    A boldogság keresésének buktatói

Sokszor rosszul keressük a boldogságot.

·        Amikor a tökéletes boldogságot hajszoljuk, görcsösen akarunk boldogak lenni.

·        Amikor rosszul állunk hozzá a problémáinkhoz.

·        Amikor irracionális dolgokban hiszünk, illetve erre alapozva cselekszünk.

·        Amikor azért teszünk butaságokat, hogy elfogadjanak, befogadjanak.

·        Nem utolsósorban egymással űzött játszmáink szintén igen bonyodalmas módja igényeink kielégítésének.

6)    Kellemetlen gondolatok, lelki betegségek

Ezek miatt is gyakran irracionális az, ami a fejünkben zajlik, és amit teszünk.

7)    Az ember változásai és cselekedeteinek irracionalitása

8)    Egyebek

Mik a tanulságai az irracionalitásról leírtaknak?

Mindenekelőtt az, hogy…

Az emberek gyakran gondolkoznak és cselekszenek furcsán, irracionálisan. A normális emberek is.

Ehhez nem kell őrültnek lenni. Ezért, ha ilyesmin kapunk valakit, az ettől még lehet épeszű, és legalább ilyen fontos, hogy velünk is könnyen előfordulhatnak hasonlók.

Mi több, az értelmesség sem garancia a racionalitásra.

Az emberek irracionalitása, legalábbis súlyos esetben, indokolttá teheti, hogy megvédjük őket önmaguktól (és egymástól).

Az emberek önmaguktól való megvédése nem szabad, hogy túlnyomórészt csak ürügy legyen.

8.   Az emberek gondolkozásának egyéb motívumai

Az alábbiakban laza csoportokba foglalom ezeket.

1)    Alapvető folyamatok

·        Az emberi emlékezésnek vannak bizonyos sajátosságai.

·        Az ember szeret kategorizálni, sarkítani.

·        Nagy hatással vannak ránk a benyomások.

·        Az ember gyakran a látszatból következtet a lényegre.

·        Az ember érzékelése és gondolkozása nagyban relatív.

2)    Tiszta gondolkozási sajátosságok

·        A nézőpont specialitása, a látókör korlátozottsága

·        Nehéz kitörni a gondolkozás megszokott kerékvágásából

·        Nehéz elvonatkoztatni attól, amit tudunk, úgy elképzelni magunkat, mintha mást tudnánk.

Különösen, nehéz régi helyzetünkbe képzelni magunkat, úgy látni a dolgokat, mint akkor.

Nem könnyű reálisan megítélni, hogy adott körülmények között okosan cselekedtünk-e, utólagos bölcsességünkben hamisan úgy tűnhet, hogy könnyen dönthettünk volna jobban is.

Hasonlóan, mások helyébe is nehéz lehet beleképzelnünk magunkat, illetve az ő döntéseiket is könnyű lehet rossznak tartanunk.

3)    A problémákhoz való viszonyulás

A problémákkal kapcsolatban igen sok minden zajlik az ember fejében, köztük sok irracionális dolog is.

4)    Az eredetiség hiánya, önállótlanság, bizonytalanság

Az eredetiség hiánya és az önállótlanság több mindenben megnyilvánul.

Például abban, hogy az emberek jelentős része tulajdonképpen szereti, ha megszabják neki a kereteket, a szabályokat, ha megmondják neki, hogy mit és hogyan csináljon. Közben pedig féli a tekintélyt és vágyik a tőle származó elismerésre.

Sokan el sem tudják képzelni, hogy másképp is lehet gondolkozni, cselekedni, élni, mint a megszokott illetve, ahogyan mások teszik.

Vannak, akik úgy bizonytalanok, úgy kerülnek külső befolyás alá, hogy az nem tudatosul bennük, nem ismerik el azt. Ilyen, amikor egy kevésbé értelmes, kevésbé bölcs ember egy csoport hatása alá kerül, átveszi annak elképzeléseit, és később észre sem veszi, hogy azok eredetileg nem a sajátjai. Másfelől, vannak, akik látják, elismerik a bizonytalanságukat. Utóbbi inkább az értelmesebbekre, bölcsebbekre jellemző, ezek a tulajdonságok ugyanis elkélnek ahhoz, hogy meglássuk, hogy a dolgok nem is olyan egyszerűek, hogy magunknak is megvannak a korlátaink. Velük szemben a többiek közben kimondottan magabiztosak tudnak lenni butaságukban.

5)    Társadalmi vonatkozások

·        Az emberek nem szeretnek állást foglalni. (Legalábbis, amikor tétje van a dolognak.)

·        A címkék, szerepek, identitások szerepe a gondolkozásban

·        Csoportokban való gondolkozás és a csoportgondolkozás

Végül, érdemes felhívni a figyelmet, hogy…

Az ember viselkedése sokféle motiváció, gondolat és külső behatás eredményeként alakul ki.

Nem feltétlen lehet tehát azt egy-két tényezőre visszavezetni; ha meg akarjuk érteni a másikat, alaposan bele kell gondolnunk cselekedetei hátterébe.

Érdemes még megemlíteni, hogy ezek a hatások nem ritkán egymással ellentétesek. Például megesik, hogy kedvünk lenne valakit felpofozni, de belegondolva tudjuk, hogy ennek számunkra is kellemetlen következményei lennének. Hogy végül mit teszünk, az a különböző irányokba mutató hatások erejétől függ.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr386991621

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.