HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című készülő könyvhöz tartozó fórum. Itt lehet nyilvánosan kifejteni és megvitatni a könyvvel kapcsolatos gondolatokat. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a központi oldalon (www.egyvilag.hu) található. Sok fontos és érdekes dologról olvashatsz ott, ha még nem jártál arra, látogasd meg! A kézirat és a véleményezés nyílt, mindenki érdeklődését, hozzászólásait szívesen veszem. (A szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozatot és az elérhetőséget is lásd az iménti internet címen.)

A legutóbbi kommentek

  • gmihaly621: @Szalay Miklós: Azért S. atyus nem mondható nacionalistának, ellenkezőleg ! (2017.06.03. 21:21) CEU, Fidesz, baloldal
  • Szalay Miklós: @MaxVal BircaMan HJCD: Ui. Félénk helyett jobban szeretem, ha békülékenynek titulálnak. Valaki olyannak, aki megpróbálja betemetni ezeket a teljesen... (2017.05.27. 22:47) CEU, Fidesz, baloldal
  • Szalay Miklós: @gmihaly621: Mellébeszélésnek azért tűnhet, mert megpróbál elszakadni a végletektől, a kiegyensúlyozott álláspontokat pedig nehezebb elmagyarázni, e... (2017.05.27. 11:02) CEU, Fidesz, baloldal
  • Utolsó 20

Szerelem, szeretet, barátság

2014.10.16.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot itt találod, a többi véleményezési lehetőséggel együtt.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   Előzetes megjegyzések

Társas kapcsolatnak egyfelől a barátságot, kölcsönös szeretet, szerelmet nevezem, másfelől ide sorolom az együtt élést és az aktív családi kapcsolatokat is. Párkapcsolat alatt a kölcsönös szerelmet illetve az együtt élést értem. A párkapcsolat működhet a házasság keretei között vagy azon kívül.

Ebben és a következő két témában az iméntiekről elméleti szempontból lesz szó. A gyakorlati oldalukat lásd a ‘Az ember élete’ könyvben a ‘Praktikák’ közt.

2.   Szerelem – szeretet – barátság – gyűlölet

1)    A szerelem érzése

Amikor valaki szerelmes, akkor…

·        Csodálja a másik egyéniségét, szépségét.

·        Kívánja a másik közelségét.

·        Lélektől való jóságot táplál iránta.

·        Erősen kívánja, hogy a másik hasonlóan érezzen iránta. (És csak iránta.)

Ez utóbbiból is látszik, hogy a szerelemnek két oldala van. Az embernek nemcsak szeretnie jó, hanem szeretve lennie is.

A fenti utolsó pontban megmutatkozik a szerelem birtokló (posszesszív) természete is, hogy azt szeretnénk, hogy a másik csak a miénk legyen, rendelkezhessünk vele, megmondhassuk, hogy hogyan érezzen.

2)    A szeretet és barátság érzése

Amikor valaki – anélkül, hogy szerelmes lenne – szeret egy másikat, akkor…

·        Nagyra értékeli a másikat illetve szépnek találja őt.

·        Kedveli a másik társaságát.

·        Lélektől való jóságot táplál iránta.

Továbbá a szeretet kevésbé vár viszonzást, és a barátsággal együtt általában nem kívánja kisajátítani, birtokolni a másikat, ahogyan a szerelem teszi.

A barátság közel áll a szeretethez, ha nem is egyenlő vele. Míg a szeretet egy érzés, a barátság egy, a kölcsönös szeretetre épülő viszony. Ez a viszony azonban intellektuálisabb a szeretetnél: hangsúlyosabb benne a mentalitás, egymás megértése.

3)    A gyűlölet érzése

Ez nagyjából ellentéte a szerelemnek, kivéve, hogy itt nem kívánjuk, hogy a másik is gyűlöljön bennünket. (Esetenként inkább feltételezzük azt. ß (@@Ugye?)) A gyűlölet annyiból is ellentéte a szerelemnek, hogy míg az utóbbi idealizál, az előbbi lealacsonyít: akit gyűlölünk, azt hajlamosak vagyunk rossznak, alacsonyrendűbbnek látni.

A szerelem, szeretet, barátság és gyűlölet további alaptulajdonságait a következő táblázat foglalja össze:


Szerelem

Szeretet, barátság

Gyűlölet

Lényegesen kevésbé testi, mint a szexuális vágy.

Még kevésbé testiek, mint a szerelem.

Szintén kevés köze van a testhez.

Specifikus irányultság $

Viszonylag általános irányultság

Még általánosabb irányultság

Szükségszerűen bekövetkezik.

Az embernek ezekre is van igénye, de kevésbé szükségszerű, hogy az éppen elérhetők közül megszeressen egyeseket, barátságot kössön velük.

Egyeseknek a gyűlölködés is kapaszkodót, erőt, egyfajta boldogságot adhat.

Intenzív, de múlékony.

Kevésbé intenzívek, de tartósabbak.

Lehet intenzív, de mérsékelt, múlékony, de tartós is.

Erősen kötődik a formához.

Kevésbé kötődnek a formához.

Kevésbé kötődik a formához.

A kollektív gyűlölethez hasonlóan létezik kollektív szerelem is.

A szeretet, barátság is lehetnek kollektívak.

A gyűlölet kollektív is lehet.


3.   A szerelem további tulajdonságai

3.1. A szerelem eredete

A szerelem alapvetően a forma érdekeit szolgálja:

1)    Elsősorban a biológiai formáét.

2)    De a társadalmi formáét is.

A szerelem talán az öntudattal jelent meg, hogy ellensúlyozza azt, hogy immár jobban fel tudjuk fogni az önérdekünket, és emiatt kevésbé hajlanánk a családalapításra. ß

A szerelemre szokás mondani, hogy az egy megváltozott tudatállapot. Ez annyit tesz, hogy amikor szerelmesek vagyunk, másképp érzünk, gondolkozunk és viselkedünk, mint rendesen – különösen, kevésbé vagyunk racionálisak, ami a fentiek fényében nem meglepő. Lásd ugyanakkor az ‘Érzelmek és érdekek’ témát az érdekek szerepéről az érzelmek kialakulásában, kieszközlésében.

3.2. A szerelem nem egy „éteri” jelenség $

Annak ellenére, hogy az emberek idealizálják azt. Miért földi dolog a szerelem? Azért, mert…

·        Alapvetően a formát szolgálja.

·        Elég jól fel lehet térképezni, hogy mi kell ahhoz, hogy az ember szerelmes legyen. (Lásd alább.)

·        A szerelem összefonódik az érdekekkel. Különösen: az, ha szeretünk és szeretnek elsősorban önmagunknak jó.

·        A párkapcsolatokkal gyakran együtt jár a szerepjátszás és képmutatás.

·        Visszás, ahogy a szerelem elmúlik, hogy akit egy darabig csodáltunk, idővel gyakran újra olyan lesz a számunkra (ha nem rosszabb), mint a többi. Hasonlóan visszás, ahogyan egymás után többekbe is szerelmesek leszünk, ahogy cserélgetjük az ideáljainkat.

·        Két dolgot azonban meg kell hagyni. Az egyik az, hogy a szerelem valóban nagy élmény lehet, és szerencsés esetben sok boldogságot adhat, nemcsak a szerelemeseknek, hanem például a szerelem gyümölcseiként megszületőknek is. A másik az, mint fentebb jeleztem, hogy bizonyos univerzális tulajdonságok is képesek felkelteni a szerelmet, ennyiből tehát lehet benne némi „földöntúli”.

Mindez meglehetősen kiábrándítónak hathat. Mindenesetre, ha képesek vagyunk a szerelmet illetve a párkapcsolatokat annak látni, amik, az egyrészt vigaszt nyújthat arra az esetre, ha nem jönnének össze. Másrészt a kedvünket sem kell, hogy elvegye: élvezhetjük a szerelem nyújtotta boldogságot, hasonlóan ahhoz, ahogyan enni is élvezettel eszünk, holott tudhatjuk, hogy az azért kellemes, hogy rávegyen bennünket a testünk táplálására. Amellett pedig a szerelem és a párkapcsolat hasznosak is: segíti fajunk fennmaradását, társadalmunk működését, saját boldogulásunkat és a másokét.

3.3. Egyebek

1)    Féltékenység

Ami két dolgot jelenthet:

·        Annak az igénye, hogy a másik csak minket szeressen

·        A másik sikereire, képességeire való irigység

Általában a féltékenység egyik formája sem tesz jót sem a baráti sem a párkapcsolatoknak.

2)    Tartós és új kapcsolatok

·        A kedvező véleményt többre értékeljük az idegenektől, míg a kedvezőtlen jobban fáj ß a hozzánk közel állóktól.

·        A tartós kapcsolatainkat megszokjuk, ezért jutalmat kevésbé tudnak adni, viszont ha elvesztjük őket, az nagyon tud fájni.

·        Az emberek gyakran rosszabbul bánnak a hozzájuk közel állókkal, mint a többiekkel.

3)    A szerelem sorsa

Ahogyan említettem, a szerelem múlékony. Lényegében a következők történhetnek vele:

·        Szeretetté alakul

·        Elmúlik

·        Gyűlöletté alakul

De akárhogy is alakul…

A szerelem nem marad meg olyannak, amilyen volt.

4.   A szeretet és a szerelem tényezői

Azaz mik befolyásolják, hogy kiket szeretünk, kikbe leszünk szerelmesek?

1)    Közelség

Az ember a választékból választ: vágyik a szerelemre, keresi azt, és rendszerint előbb-utóbb szerelmes is lesz valakibe a közeli, elérhető potenciális partnerek közül – többé-kevésbé bárkik is tartozzanak a választékba.

2)    Hasonlóság

Vagyis azt szeretjük, abba leszünk szerelmesek, aki olyan, mint mi. Több szempontból is:

·        Hasonló gondolkozás

·        Külső hasonlóság $ß

Gyakran megfigyelhető, hogy a párok külsőre is hasonlítanak egymásra. (@@Ezt ti is tapasztaltátok?)

Mint látható, a gyakran emlegetett „ellentétek vonzása” jórészt hamis.

Összefoglalva:

A közelség és a hasonlóság a szerelem, szeretet két legfontosabb tényezője.

3)    A saját igényünk másokra

4)    A másik figyelme irántunk

Vagyis, ha azt látjuk, hogy a másikat érdekeljük, akkor ő is elkezd érdekelni bennünket. Ez egy igen fontos tényező.

5)    Fizikai vonzerő

Ez is egy fontos tényező, vagyis szerelmi téren igenis számít, hogy a másik hogy néz ki.

6)    A másik személyisége

Mely szintén nem elhanyagolható, de inkább a tartós együttélés, mint a szerelembe esés szempontjából játszik szerepet.

Ez részben azért van, mert a szerelmes ember gyakran másnak, jobbnak képzeli a másikat, mint amilyen, idealizálja őt. Lásd továbbá itt, hogy a másik inkább partnert keres, minthogy a személyiségünk érdekelné; valamint, hogy az ember a „választékból választ”.

7)    Kompetencia

Azaz az embereknek gyakran tetszik, ha valaki hozzáértő, okos, ha felnézhetnek rá.

8)    Érdekek

Jó volna hinni, hogy a szeretet és a szerelem mentesek az érdekektől, de ez nem igaz.

9)    Bizalom

A szeretet, szerelem és a bizalom kapcsolata kétirányú:

·        A bizalom elősegíti a szeretetet.

·        A szeretet és szerelem elősegíti a bizalmat.

Ám bizalom és szeretet nem feltétlenül járnak együtt.

Ha végigtekintünk a felsorolt tényezőkön, láthatjuk, hogy nagy részük elég múlékony.

A szerelem tehát gyakran bizonytalan alapokra épül, ami elősegíti azt, hogy kellemetlen véget érjen. Ebből a szempontból érdemes kiemelni a másik (valódi) személyiségét, mely az iméntiekkel ellentétben igen stabil, ám, mint fentebb elhangzott, rendszerint nem annyira a szerelembe esésben, mint a hosszú távú együttélésben játszik fontos szerepet – éppen azért, mert ez ott marad. A szerelem így is úgy is elmúlik, de hogy jól végződjön, szeretetté alakulhasson, érdemes lenne már az elején odafigyelni arra, hogy milyen is a másik valójában. (Amihez persze az eszünket kellene használnunk.)

5.   A barátság fajtái

Hogy ki kit nevez barátjának, milyen fajta, mennyire közeli kapcsolatra mondja, hogy az már barátság, az eléggé változó. Például lehet olyan, aki az alábbiak közül csak a közeli barátságot érti alatta, de olyan is, aki az ismerőseit is barátnak nevezi.

Tágan értelmezve, a barátságnak nagyjából a következő fajtái vannak:


Közeli barátság

Távoli barátság

Baráti társaság

Mely két ember bizalmas viszonya.

Mely szintén két ember viszonya, ám a bizalom szintje mérsékeltebb.

Mely egy viszonylag felületes csoportos viszony.

A közeli barátok jelentős lelki támaszt nyújthatnak, és nagyobb szívességeket is kérhetünk tőlük.

A távoli barátoktól is kaphatunk együttérzést, kisebb szívességeket, emellett pedig jó velük megbeszélni a világ dolgait, nyomon követni az életüket, kicserélni a tapasztalatokat.

A baráti társaságoktól is sok mindent kaphatunk, így:

·        Társaságot, ahol kikapcsolódhatunk, ismerkedhetünk

·        Lelki és tevőleges támogatást

·        Kultúrát, mintát, tanácsot

Nincs, de legalábbis jelentősen kisebb a nyomás a konformálódásra, mint a baráti társaságoknál.

Nincs, de legalábbis jelentősen kisebb a nyomás a konformálódásra, mint a baráti társaságoknál.

A csoport nyomást fejt ki a konformálódásra.

Több figyelmet és erőfeszítést igényelnek, ezért az ember csak néhányat tud fenntartani. (Meg igénye sincs feltétlenül többre.)

Kevesebb figyelmet és erőfeszítést igényelnek, így többet fenn lehet tartani belőlük.

Nagy erőfeszítést nem igényelnek, viszont idő ilyenre sincs több egy-kettőnél, illetve igénye sincs többre az embernek.

Tartósak.

Könnyebben elmaradnak.

Kevésbé tartósak, a csoportokra jellemző a tagok cserélődése.

Az introverteknek és a non-konformistáknak ß való inkább.

 

Az extrovertek és a konformisták műfaja.


Még tágabban értelmezve a barátságot, az ember az ismerőseit is annak nevezheti.

Az ismerősök is több szempontból hasznosak lehetnek.

Ezek az ismeretségek tünékenyek.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr716798465

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.