HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című készülő könyvhöz tartozó fórum. Itt lehet nyilvánosan kifejteni és megvitatni a könyvvel kapcsolatos gondolatokat. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a központi oldalon (www.egyvilag.hu) található. Sok fontos és érdekes dologról olvashatsz ott, ha még nem jártál arra, látogasd meg! A kézirat és a véleményezés nyílt, mindenki érdeklődését, hozzászólásait szívesen veszem. (A szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozatot és az elérhetőséget is lásd az iménti internet címen.)

A legutóbbi kommentek

  • gmihaly621: @Szalay Miklós: Azért S. atyus nem mondható nacionalistának, ellenkezőleg ! (2017.06.03. 21:21) CEU, Fidesz, baloldal
  • Szalay Miklós: @MaxVal BircaMan HJCD: Ui. Félénk helyett jobban szeretem, ha békülékenynek titulálnak. Valaki olyannak, aki megpróbálja betemetni ezeket a teljesen... (2017.05.27. 22:47) CEU, Fidesz, baloldal
  • Szalay Miklós: @gmihaly621: Mellébeszélésnek azért tűnhet, mert megpróbál elszakadni a végletektől, a kiegyensúlyozott álláspontokat pedig nehezebb elmagyarázni, e... (2017.05.27. 11:02) CEU, Fidesz, baloldal
  • Utolsó 20

Az elme szerkezete

2013.05.30.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot itt találod, a többi véleményezési lehetőséggel együtt.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   Az elme alapjai

1.1. Az ‘Elme’ részről

Ez a téma az elméről szóló rész első darabja. Ebben a részben elméleti szempontból fogjuk megvizsgálni az elme felépítését; kapcsolatát a biológiai formával, a testtel; valamint a boldogságra való képességét. Később, ‘Az ember élete’ könyv számos témája foglalkozik még ide kapcsolódó kérdésekkel, ott inkább gyakorlati szempontból.

Amiket az ‘Elme’ részben leírok, azoknak jelentős része a saját elmélkedéseim eredménye. (Ezért sok helyre ki lehetne tenni a $ jelet, amit itt általában inkább mellőzök.) Az elme itt felvázolt modellje is nagyrészt saját találmány, és nem is állítom, hogy teljes vagy tudományos lenne. Ellenben egyszerű és praktikus, mellyel az ember a gyakorlatban jól elboldogul, és a lényeget szerintem megfogja.

1.2. Az elme jelentősége

Arról, hogy az elme miért fontos jelensége a világnak, és hogy miért érdemes foglalkozni vele, ‘Az elme minősége’ témában lehet részletesen olvasni. A legfontosabbak emlékeztetőül:

·     Mi magunk is elme vagyunk.

·     Az elme, és az öntudattal bíró elme az élet fontos eszköze.

·     Értékek az, ami boldogságot okoz, és az, ami lehetővé teszi, elősegíti a boldogságot. Mivel az elme az, ami képes a boldogságra, az elme is érték.

·     Az öntudattal bíró elme az, amivel az univerzum önmagát szemléli. ß

1.3. Az elme alapvető természete

Erről szintén ‘Az elme minősége’ témában lehet olvasni. A legfontosabb megállapítások:

·     Az elméről nem tudni, hogy micsoda.

·     Az elme kiismerhetetlen

Az elme, de legalábbis annak biológiai megjelenései, organikus termékek, akárcsak a testünk. Ennek megfelelően egyrészt az elme működése nem feltétlenül a lehető legjobb, másrészt a szerkezete sem okvetlenül logikus és áttekinthető. Ezért is nehéz az elmét részekre bontani, elemezni.

1.4. Az elme szerkezete

Az elme három nagy elemből áll: a „számítógépből”, a lélekből és a tudatból.

·     A számítógép automatikus műveleteket végez.

·     A lélek érez.

·     A tudat tud és gondolkozik.

Az alábbiakban részletesebben megvizsgáljuk ezeket.

(Fontos kiemelni, hogy az elmével kapcsolatban több szót a köznapitól némileg eltérő értelemben használok. Például a lélek alatt rendesen inkább az egész – testtel szembe állított – elmét értjük, nem pedig annak csak egy részét, mint nálam. Hasonló lesz például a személyiség és az empátia is. Nem árt tehát szem előtt tartani az általam adott meghatározásokat.)

2.   A „számítógép”

A „számítógép” az elme mechanikus, automatikus műveleteket végző, háttérben dolgozó része.

Az elme azonban több, mint egy számítógép: egy számítógép ugyanis nem érez, és nem fogja fel az általa tárolt adatokat. Az elmében viszont van egy „játékos”, aki képes erre, akinek lelke és tudata van.

3.   Lélek

3.1. A lélek jelentése és működése, a motivációk

A lélek érez. Jól és rosszul képes érezni magát.

Ezáltal pedig az egyed olyan viselkedést tanúsít, mellyel a jó érzéseket keresi, a rosszakat pedig igyekszik elkerülni.

A lélek különféle módokon képes magát jól és rosszul érezni. Ezek a módok a motivációk.

A motivációkat többféleképpen lehet csoportosítani. Vannak…

1)    Testi érzések és lelki érzelmek

2)    A forma motivációi és az univerzális motivációk

Mint látható, mindegyik motiváció képes jó vagy rossz érzést kiváltani a lélekben.

Érdemes észrevenni, hogy a lélek milyen rugalmas eszköz: szinte bármire érzékennyé tehető, és motivációi jól hangolhatóak.

Adott motivációfajtán belül is változó, hogy az egyes elméknek mi okoz kellemes érzést, és mi nem. Például lehet két ember, akik egyforma mértékben érzékenyek az esztétikára (ami egy motiváció), ugyanakkor az egyikük a csíkos ruhákat szereti, a másik meg a kockásat. Ezt bizonyos motivációk tekintetében ízlésnek, másoknál a motiváció tartalmának nevezem.

A lélek működésének is vannak jellemzői.

Melyek szintén különbözőek lehetnek lélekről-lélekre. Ilyenek például:

·     A motivációk, a személyiség hosszabb távú változása;

·     Az, hogy mennyire változékonyak a lélek érzelmei, hangulatai rövidtávon;

·     Vagy az, ahogyan egyeseknek többféle, egymástól jelentősen eltérő, meghatározott arcuk, lelkiállapotuk lehet, melyek helyzetről helyzetre váltogatják egymást. $

3.2. Személyiség

A személyiség a lélek egy konkrét megjelenése.

Mely magába foglalja, hogy egy adott lélek konkrétan…

·     Melyik motivációfajtára mennyire érzékeny;

·     Milyen az ízlése;

·     Milyenek a működésének jellemzői.

A személyiség alapvonásai korán kialakulnak és meglehetősen stabilak. Ezek az embernél függnek egyrészt az örökletes tényezőktől, másrészt a magzatot ért hatásoktól, harmadrészt pedig a korai neveléstől, és nagyjából már 6 éves korra rögzülnek.

Ezek értelmében megállapítható, hogy az ember alapvetően nem tehet arról, hogy milyen a személyisége, mikre vágyik, mennyire indulatos, stb… Mivel azonban az embernek van öntudata, megvan az eszköze, hogy tudatosan kezelje a lelki impulzusait, így a cselekedeteiért továbbra is felelős. A személyiségek különbözősége miatt azonban az egyik embernek könnyebb, a másiknak nehezebb uralkodnia magán.

Érdemes még megjegyezni, hogy az eltérő szellemi képességeken túl nagyrészt a személyiség az, ami különbözővé, egyedivé teszi az emberi elméket.

3.3. Szív

A szív a lélek érzékenysége egyrészt a saját érzelmeire, másrészt mások érzései, érzelmei iránt.

Azaz egyrészt arról mondjuk, hogy szíve van, aki például erősen tud szeretni, vagy fogékony az esztétikára; másrészt arról, aki át tudja érezni mások boldogságát, szenvedését, osztozni tud velük ezekben. Ez a két adottság többnyire együtt jár ß, ezért is lehet egy fogalom alatt kezelni őket.

4.   Tudat

4.1. A tudat jelentése és tulajdonságai

A tudat tud, az adatokat felfogja és rugalmasan fel is dolgozza.

Egy számítógép ugyanakkor nem fogja fel, nem érti meg az adatokat, amikkel dolgozik. (Sem a hagyományos értelemben vett, sem az elme részét képező számítógép.) Feldolgozás alatt azt értem, hogy a tudat tudatosan gondolkozik és következtetéseket von le, a rugalmasság pedig azt jelenti, hogy a tudatnak nem kell előre előírni, hogy miképp elemezze ki az információt, képes alkalmazkodni és tanulni.

4.2. Az öntudat alapjai

Az öntudat azt jelenti, hogy a tudat képes felfogni a saját létezését.

Öntudata csak bizonyos elméknek van.

Az öntudat megjelenésével az elmében számos új jelenség jelentkezik. Ezek a tudat mellett a lelket is érintik, így megjelennek az új, univerzális motivációk, illetve immár a régieket is újfajta módon élheti meg az elme.

A fentiek folytán az öntudat megjelenése jelentős gyakorlati következményekkel is jár az élőlényekre és az életre nézve.

4.3. Az öntudat önálló minősége

Az öntudat egy általános jelenség, egy meghatározott tulajdonságokkal bíró önálló minőség, nem pedig valami olyan, amit tetszés szerint lehet összerakni, felépíteni. $

Erre először is az utal, hogy az öntudatnak saját, a formától független, univerzális tulajdonságai, képességei vannak. Például:

·     Az új univerzális motivációk;

·     Az, hogy az öntudat képes felismerni a formától való függését, korlátait és képes lehet érvényesíteni a saját érdekeit a formával szemben is.

·     A forma által kialakított érzékeknek az elme saját céljaira történő felhasználása.

A másik, ami az öntudat önállóságát támogatja az, hogy az öntudat új jelenségei mind együtt, csomagként jelennek meg. ß

4.4. A tudat és a lélek kapcsolata

Ezek ketten természetesen nem függetlenek egymástól.

5.   Az elme univerzalitása és specialitása

5.1. Univerzalitás

Az egész elme is több szempontból univerzális. Például:

1)    Az elme felépítése

2)    Az öntudat saját minősége

3)    A tudat univerzalitása

Ez azt sugallja, hogy az elme is egy általános jelenség, egy önálló minőség lehet. Legalábbis, ami a felsorolt elemeket, az elme magját, az univerzális elmét illeti. $ß

Ezek alapján…

Az élet és az evolúció mind az elmét ß, mind az öntudatot inkább felfedezte, mint feltalálta. Univerzalitásuk erejéig ezek nem evolúciós jelenségek. $

5.2. Specialitás

Az elmék azonban különbségeket is mutatnak. Két szinten:

1)    Az elmék formák közötti különbségei

2)    Az elmék formán belüli különbségei

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr825335804

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.