HTML

Egyvilág - Fórum

Ez az Egyvilág című készülő könyvhöz tartozó fórum. Itt lehet nyilvánosan kifejteni és megvitatni a könyvvel kapcsolatos gondolatokat. A könyv részletes bemutatása és a teljes szövegű kézirat a központi oldalon (www.egyvilag.hu) található. Sok fontos és érdekes dologról olvashatsz ott, ha még nem jártál arra, látogasd meg! A kézirat és a véleményezés nyílt, mindenki érdeklődését, hozzászólásait szívesen veszem. (A szerzői joggal kapcsolatos nyilatkozatot és az elérhetőséget is lásd az iménti internet címen.)

A legutóbbi kommentek

  • gmihaly621: @Szalay Miklós: Azért S. atyus nem mondható nacionalistának, ellenkezőleg ! (2017.06.03. 21:21) CEU, Fidesz, baloldal
  • Szalay Miklós: @MaxVal BircaMan HJCD: Ui. Félénk helyett jobban szeretem, ha békülékenynek titulálnak. Valaki olyannak, aki megpróbálja betemetni ezeket a teljesen... (2017.05.27. 22:47) CEU, Fidesz, baloldal
  • Szalay Miklós: @gmihaly621: Mellébeszélésnek azért tűnhet, mert megpróbál elszakadni a végletektől, a kiegyensúlyozott álláspontokat pedig nehezebb elmagyarázni, e... (2017.05.27. 11:02) CEU, Fidesz, baloldal
  • Utolsó 20

A világ eredete és életbarátsága

2012.08.16.

(Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot itt találod, a többi véleményezési lehetőséggel együtt.)

 

(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)

 

1.   Alapvető kérdések

A világot egy valóság jellemzi. $

Vannak, akik a sokféle vallást, világnézetet úgy igyekeznek összebékíteni, hogy azt mondják, ezek különféle valóságai egymás mellett létezhetnek. Ez azért hibás, mert ekkor is egy valóság létezik, mely magába foglalja e rész-valóságokat. Aki csak egy rész-valóságot ismer el, nem látja a teljes képet.

A két legalapvetőbb kérdés a világgal kapcsolatban: miért létezik egyáltalán, és miért éppen olyan, amilyen.

Azt, hogy miért létezik, jó eséllyel sohasem fogjuk megtudni. Mint alább látni fogjuk, mindenképpen vannak dolgok, melyeket adottnak kell elfogadnunk, melyek mögé nem pillanthatunk be, és ez a legalapvetőbb ilyen dolog.

Azt, hogy miért olyan, amilyen, két irányból lehet magyarázni. Egyrészt az adottnak elfogadandó dolgokból, axiómákból kiindulva magyarázatot nyerhetünk, hogy hogyan épül fel a világ, hogyan működnek a világ jelenségei. Ez ugyanakkor arra nem ad magyarázatot arra, hogy az axiómák miért olyanok, amilyenek.

Másrészt a világban tapasztalható magasabb szintű jelenségekből visszafelé kiindulva magyarázhatjuk, hogy miért olyanok az alacsonyabb szintű jelenségek, törvényszerűségek, axiómák, amilyenek. Azért, mert utóbbiak csak olyanok lehetnek, melyek megengedik az előbbiek ismert formában történő létezését.  Ez az antropikus elv lényege, melyről alább bővebben lehet olvasni.

Létezhetnek dolgok az anyagi világon, és az ő törvényein túl. $

Ilyenekre, különösen az elme kapcsán, több helyen utalok a műben, és transzcendensnek nevezem őket. Ha léteznek, a transzcendens dolgok az anyagi dolgokkal együtt alkotják a valóságot. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy léteznek ilyenek.

2.   A végső axióma $

2.1. A végső axióma keresése

Axiómának azokat a dolgokat nevezem, melyeket adottnak kell elfogadnunk, melyekre számunkra nincs magyarázat, melyeket mi nem tudunk alapvetőbb dolgokra visszavezetni. Ilyenek megjelennek egyrészt a saját világunkban (jelenleg például az elemi részecskék tömege tűnik ilyennek), de létezhetnek azon túl is. A mi világunk axiómái lehet, hogy csak a számunkra azok, akik nem látunk a világunkon túlra, de lehet, hogy valójában következnek valamiből. (Például lehet, hogy az elemi részecskék tömegét valaki, a világunk tervezője határozta meg.) A végső axióma (axiómák) az a feltehetően világunkon túli dolog, mely nem következik semmiből, és melyből minden más következik.

A tudomány alapvető módszere, hogy a világ különböző jelenségeit közös mögöttes szabályszerűségekre, törvényekre próbálja visszavezetni.

Ennek a folyamatnak a végső célja a „Mindenség elméletének” (Theory of Everything) megtalálása, annak a legmélyebb törvénynek, amelyből minden más levezethető.

Egyúttal sokak álma, hogy ez a törvény…

1)    Elegáns, egyszerű és logikus lesz, mint a már ismert törvények jelentős része. Ezt azért is remélik, mert egy egyszeri, személytelen teremtésről ezt a legegyszerűbb elképzelni.

2)    Szükségszerű, abban az értelemben, hogy csak egyféle módon létezhet. Ezzel szilárd magyarázatot nyerne, hogy miért éppen olyan ő maga és általa a világ, amilyen. (Sőt egyesek – hiú – reményei szerint még az is, hogy miért létezik a világ egyáltalán.)

Bár a mélyben valóban léteznie kell egy vagy több ilyen alapvető axiómának, azonban ez egyrészt nem feltétlenül megismerhető, másrészt nem feltétlenül olyan elegáns és szükségszerű, amilyennek mi szeretnénk, végül még az sem biztos, hogy egyáltalán természeti törvényről, azaz valamilyen személytelen szabályról van szó.

2.2. A végső axióma létezése és természete

Van legalább egy olyan dolog, a végső axióma, amelyet nem magyaráz semmi, amely nem szükségszerű.

A jelenségek mögöttes magyarázatainak keresése során előbb-utóbb elérünk egy pontra, ahol elfogynak a válaszok. Ezt gyakran a tudatlanságunk, vagy az okozza, hogy nem láthatunk túl a saját világunkon, de egyébként is kell, hogy legyen a jelenségeknek egy legmélyebb szintje, melyekre egyáltalán nincs magyarázat, melyek „csak vannak”, melyeket nem tesz szükségessé semmi: a végső axióma vagy axiómák. Ezek aztán már képesek lehetnek arra, hogy a világ összes többi jelenségét magyarázzák.

A legalapvetőbb jelenség, melyre nincs magyarázat az, hogy egyáltalán bármi létezik. Ezt semmi nem teheti szükségszerűvé, mert a szükségszerűvé tevő dolog is a létezés része, így önmaga létezését is magyaráznia kellene, ami lehetetlen. Valami nem lehet azért, mert ő maga van, mert a semmiből így sohasem jöhetne létre. Továbbá, ha nincs semmi, akkor olyan dolog sincs, ami ezen változtatna. A létezés nem szükségszerű.

Hogy a végső axióma micsoda, azt egyelőre nem tudni, és könnyen elképzelhető, hogy egyáltalán nem lehet megtudni, különösen mivel lehet, hogy a mi világunkon túl van.

Egy „csoda” tehát mindenképpen történt.

Csoda alatt azt értem, hogy valami, amit nem az anyagi világ törvényei határoznak meg. Ha pedig egy történt, miért ne történhetne százegy? Miért ne lehetnének önkényes elemek a fizikai világban, miért ne lehetne például a részecskék tömege és az univerzum egyéb állandóinak értéke ilyen? Miért kellene feltétlenül minden fizikai jelenségnek egy tőről fakadnia? Miért kellene az elmének anyagi jelenségnek lennie?

Természetesen kell az óvatosság is, mielőtt mindenben elkezdünk csodákat látni.

3.   Az antropikus elv

Az antropikus elv egyfajta magyarázatot ad arra, hogy miért éppen olyanok a világ (általában alacsonyabb szintű) jelenségei amilyenek. Azért, mert ezeknek olyanoknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék a tapasztalt, adottnak vett (általában magasabb szintű) jelenségek megjelenését. Leginkább a fizikai világ jelenségeinek, törvényinek magyarázatára szokták használni, a tapasztalt jelenség pedig az élet vagy az ember létezése.

Az antropikus elv azonban távolról sem nyújt magyarázatot mindenre.

4.   Az univerzum életbarátsága

4.1. Az életbarátság jelei

Az univerzum éppen olyan, ami kedvez az életnek.

És számos szempontból igen szűk határok között olyan. Az antropikus elvet figyelembe véve ez nem meglepő, azonban, hogy konkrétan mi okozta ezt, az kérdéses.

Hogy miképpen barátságos az élet számára a világ, arra sok példa van.

4.2. Hogyan lehetséges az univerzum életbarátsága? $

Alapvetően háromféle módon:

1)    Nagy szerencse

Ezen belül két eset van. Egyrészt lehet, hogy az univerzum valamilyen oknál fogva csak egyféle módon létezhet, és az éppen jó nekünk.

Másrészt lehet, hogy az univerzum sokféle módon létezhetne, de szerencsés véletlen folytán éppen egy kedvező forma valósult meg.

2)    Statisztika

Kikerülendő a szerencse szükségességét az is felvetődik, hogy nagyon sok és sokféle univerzum létezik egymással párhuzamosan, esetleg időben egymás után. Ekkor nem meglepő, ha ezek közül néhány, olyan lesz, ami jó az életnek.

3)    Szándékosság

Azaz a lehetőség, hogy az univerzumunkat valaki kimondottan olyannak tervezte és alkotta meg, hogy az jó legyen az életnek.

Ennek az illetőnek nem feltétlenül kell a vallások isteneire hasonlítania. Elképzelhető, hogy inkább programozó, mi pedig egy szimulációban élünk.

Bár a vallások mesés elképzeléseit megmosolygó tudósok körében legalábbis nem túl népszerű ez az elképzelés, azért akad néhány jel, ami erre mutat. Lásd alább.

5.   A világunk esetleges tervezettsége

5.1. Megjegyzések a világ tervezettségéhez

Mielőtt megemlítenék néhány a tervezettségre utaló jelet, érdemes néhány dologra felhívni a figyelmet.

1)    Ha a világot megtervezték, valószínű, hogy az élet számára tervezték.

2)    A teremtettségnek különböző fokai lehetnek

3)    Lehet, hogy be tudunk pillantani a teremtő elméjébe. $

Ha van az elmének egy általános sémája – például az, ami ebben a könyvben van kifejtve – akkor ez arra a személyre is vonatkozik, aki a világot megtervezte.

4)    Lehet, hogy ügyeltek rá, hogy ne fedezhessük fel, hogy a világunkat teremtették.

5.2. A tervezettség jelei $

Az alábbiak egy része lehetővé teszi, másik részük valószínűsíti azt.

1)    Az, hogy biztosan van valami az anyagi világon túl

2)    Az élet és az elme léte

3)    A világ alapjainak kellőképpen elegáns, egységes, egyszerű, matematikai szerkezete

4)    Ha a világot jellemző paraméterek értéke bőven az élethez szükséges határokon belül van. (@@Ezt nem tudom, hogy így van-e. Így van?)

5)    Az élethez szükséges önkényes elemek megfelelő jelenléte

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://egyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr424715400

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.