(Az alábbi egy régebbi verzió, a 01-es, annak is egy rövidített változata. A legfrissebb teljes verziót ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre; ha pedig az ehhez hasonló rövidített változatot szeretnéd, akkor a fórum linket válaszd.)
(Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)
1. A könyv jellemzői
Ebben a könyvben van leírva, hogy hogyan élje az ember az életét.
És szeretném, ha erről minden lényeges benne lenne.
Ez a könyv adja a mű második felét, az elsőt pedig ‘A világ működése’ című könyv.
Pontos receptet adni nem lehet.
Több okból sem. Elsősorban minden ember és minden helyzet különböző, az aktuális körülményeket mindig egyedileg kell figyelembe venni. Másrészt az élet dolgai, problémái bonyolultak, sokszor a helyzet részleteit ismerve sem lehet túl okos az ember. Végül sok minden szubjektív mérlegelést, választást igényel, amit csak az érdekelt tud megtenni.
Azért vannak általános igazságok.
Például a közmondások, népi bölcsességek léte is erre utal, valamint az, hogy sok ilyen, egymástól távoli kultúrákban is hasonló tanulságokat fogalmaz meg. Ez a könyv ezeket a széles körben alkalmazható elveket és gyakorlati tanácsokat próbálja összegyűjteni és összefoglalni.
Az ember használja az eszét.
Ez a legfontosabb tanács mind közül.
Ahogyan az ‘Előszó’-ban említettem, tisztában vagyok vele, hogy a megértésre és józanságra apellálni nem mindig egyszerű. De ha szem előtt tartjuk, hogy van a kezünkben egy különleges eszköz, mellyel képesek lehetünk javítani a sorsunkon, bízom benne, hogy használni is fogjuk. Azért van. Kár volna veszni hagyni.
2. Az útmutatás hiánya
A boldogságnak és a helyes cselekvésnek nincs tudománya. $
Tudományos útmutatást kapni arra, hogy az ember hogyan élje az életét, nemigen lehet. Ennek két fő oka van.
1) A tudomány jól definiált problémákat akar megoldani, a boldogság és a helyes cselekvés problémája viszont meglehetősen puha.
2) Az, hogy az ember hogyan éljen, érzékeny téma.
Ezért aztán a tudomány általában inkább nem avatkozik bele az ilyen kérdésekbe, az emberek saját döntésére és a hagyományos intézményekre hagyva azt. Ezek azonban gyakran tökéletlenek, továbbá az utóbbiak – a vallások, a társadalmi normák – visszaszorulásával az ember egyre inkább magára hagyva találja magát.
Az ember a modern világban többnyire csak igen bizonytalan forrásokra támaszkodhat abban, hogy hogyan éljen.
1) Ilyen elsősorban az ember környezete.
Különösen a családja, barátai. Egyrészt azonban ezek a kapcsolatok is gyengülőben vannak, másrészt sokan nem sok jót, illetve csak bizonytalanságot láthatnak maguk körül.
2) Másrészt ilyen lehet az irodalom.
Bár ezek a munkák általában jó szándékúak, létrehozóik maguk is gyakran bizonytalanok, tanácsaik meglehetősen szétszórtak, ködösek és esetlegesek. Nem utolsósorban pedig a fogyasztásuk is visszaszorulóban van a modern médiával szemben, mely nem sokat törődik a közönség nevelésével.
3) Harmadrészt ilyen lehet az ember saját tapasztalata.
Fontos, és jó, ha az ember tanulni tud a tapasztalataiból, ezt ebben a műben több helyen is hangsúlyozom. Ha azonban csak erre támaszkodunk, annak több hátránya is van.
4) Leginkább azonban az emberek csak sodródnak.
Vagyis nem is nagyon próbálják ésszel élni az életüket. Azonban, mint e témában látható, ez nem csak az emberek hibája. Sokszor a természet és a társadalom sem könnyíti meg a dolgukat.
Furcsa, hogy éppen egy ilyen fontos, mindenkit érintő területen van így magára hagyva az ember. Hogy ne legyen, jó lenne tanítani is a legfontosabb, józanul és módszeresen átgondolt elveket, praktikákat.
3. Nehéz megtalálni az utat
Az útmutatás hiányán túl több okból is.
A világ, az ember élete és a problémák gyakran bonyolultak.
Az elme alapállapota a boldogtalanság.
Mivel a boldogság eredetileg annak a jutalma, hogy az elme a biológiai és társadalmi forma igényeinek megfelelően viselkedik, előbb mozdulnia kell, hogy boldog lehessen.
Az emberi forma és természet tökéletlensége
Nemcsak az egyes ember nem hibátlan, az emberi fajnak is megvannak az eredendő tökéletlenségei. Jelenti ez egyrészt az testünk hibáit, de különösen az elménk tökéletlenségét.
Társadalomi akadályok
Azon túl, hogy az ember magára van hagyva, a társadalom más módokon is megnehezítheti a dolgát. Nem segít többek között, ha az embernek kimerítik az energiáit, ha igazságtalanságok érik, vagy ha nem támogatják a széleskörű világlátást és az önálló gondolkozást.
Tanácsot adni sokkal egyszerűbb, mint megfogadni.
Maguk a tanácsok általában nem különösebben bonyolultak, összeszedni, leírni és megérteni sem különösebben nehéz őket. Alkalmazni nehéz őket.
Időnként nincs is jó megoldás.
Bár a rossz és a még rosszabb között is érdemes lehet választani.
4. A könyv tartalma
A könyv két részből áll. Az első hét egyszerű elvet tárgyal, melyekre az ember az életét alapozhatja, a második az élet számos területéhez igyekszik praktikus tanácsokkal szolgálni.
1) Elvek
· Nyitottság
Legyünk nyitottak a világra, a többi emberre, és legyünk őszinték magunkhoz.
· Tudatosság
Szemléljük tudatosan, és próbáljuk megérteni a világot és saját magunkat. Törekedjünk egy reális világkép és a megfelelő önismeret elérésére. Ezek alapján cselekedjünk tudatosan.
· Önállóság
Törekedjünk rá, hogy önállóan is képesek legyünk megérteni és megítélni a dolgokat, és próbáljunk meg tenni a saját érdekünkben. Bizonyos mértékig őrizzük meg a különállásunkat a közelebbi környezetünkkel szemben, például ami a konformitásra, a hasonlóvá válásra irányuló nyomást illeti. Bizonyos mértékig őrizzük meg a függetlenségünket a társadalmi elvárásokkal szemben, például ami a győzelemre és a sikerre irányuló nyomást illeti.
· Harmónia
Törekedjünk rá, hogy ne kelljen folyton küzdenünk valami ellen, elviselni valamit. Éljünk harmóniában magunkkal, másokkal és a világgal.
· Egyensúly
Legyünk mértéktartóak, próbáljuk meg megtalálni a középutat, és törekedjünk a kiegyensúlyozottságra. Ezek az élet számtalan területén a hasznunkra válhatnak.
· Boldogság
A boldogságunk fontossága, és az elvek, melyek mentén elérhetjük azt. Önmagunk kíméletének jelentősége, a boldogság forrásainak jellemzői és kiszélesítése, a célok fontossága és kezelése, illetve az ember problémáinak tulajdonságai.
· Jóság
Legyünk rendesek és türelmesek. Ennek az előnyei és nehézségei.
2) Praktikák
Gyakorlati tanácsok az élet számos területéhez, többek között az ember testi-lelki és egyéb problémáihoz, másokkal való kapcsolatához, az élet megszervezéséhez, tanuláshoz, alkotáshoz, érvényesüléshez, ítéletalkotáshoz.
5. Hasonlóság a Taoizmussal
A könyvben megfogalmazott tanácsok nagy többsége nem újdonság. Ráadásul összességüket, és általában a világnézetemet tekintve is van olyan filozófiai rendszer, melyhez sok szempontból hasonlóak: a Taoizmus – legalábbis ami annak praktikus oldalát illeti.
